Mint azt korábban megírtuk , a koronavírus-járvány terjedésében kulcsszerepet töltenek be az úgynevezett szuperterjesztők. Kutatások szerint ugyanis a fertőzöttek jelentős része egyetlen kontaktszemélynek sem adja tovább a vírust, az új esetekért pedig csupán egy szűk kisebbség felelős. Kérdéses ugyanakkor, hogy mitől válik valaki szuperterjesztővé, mi több, amennyiben sikerülne jobban megérteni a jelenség hátterét, az a megelőzés és a pandémia visszaszorítása kapcsán is komoly előrelépést jelentene. A Közép-floridai Egyetem (UCF) kutatóinak egy friss tanulmánya éppen ez ügyben szolgálhat hasznos információkkal.
Az intézmény által kiadott közlemény hangsúlyozza, hogy az új típusú koronavírus elsősorban cseppfertőzés útján terjed, azaz például a köhögés vagy tüsszentés nyomán a levegőbe kerülő váladékcseppek közvetítésével. Michael Kinzel, az UCF gépészmérnöki intézetének adjunktusa, a mostani tanulmány társszerzője szerint érdemes tehát azokat a tényezők megvizsgálni, amelyek befolyásolhatják, milyen messzire jutnak el ezek a váladékcseppek a levegőben. "Kimutattuk, hogy az emberi testnek vannak olyan jellemzői, mint amilyen például az orrjáratok légáramlásának bonyolult rendszere, amely lényegében megzavarja a tüsszentés szájon át történő kiáramlását, megelőzve ezáltal, hogy a váladékcseppek nagy távolságra szóródjanak szét" - magyarázta a kutató.
A zsebkendőhasználat ezért hasznos
A tanulmány szerint problémát jelent például az orrdugulás , mivel a tiszta orrjáratok egy plusz menekülési útvonalat kínálnak a szájon túl a tüsszentés számára. Orrdugulás esetén lekorlátozódik az a terület, ahol a tüsszentés képes eltávozni, végeredményben pedig a kiáramló váladékcseppek sebessége is felgyorsul emiatt. Ugyancsak ebbe az irányba és hasonló módon hat, ha valakinek hiánytalan a fogsora. "A fogak leszűkítik a légáramlás útját, felerősítve, turbulensebbé téve azt" - fogalmazott Kinzel. Hozzátette, ezek a tényezők egyaránt elősegítik egy fennálló fertőzés továbbadásának kockázatát.
A kutatók 3D-s modellezés és numerikus szimulációk révén vizsgálták, hogyan terjednek a tüsszentés által levegőbe kerülő váladékcseppek. Külön-külön elemeztek minden lehetséges variációt a fogak megléte vagy hiánya és az orrjáratok átjárhatósága tükrében. Az így kapott eredményekből kirajzolódott, hogy azokban a modellekben, ahol teljes fogsorral és eldugult orral kalkuláltak, mintegy 60 százalékkal messzebbre jutottak el a kiáramló nyálcseppek, mint a fog- és orrdugulásmentes modellek esetén. Természetesen fogaink épségére mindenképpen vigyáznunk kell, ugyanakkor a kutatásból egyértelműen kiderült, hogy érdemben csökkenthető egy esetleges fertőzés továbbadásának kockázata, ha ügyelünk orrunk tisztán tartására - például zsebkendőhasználattal.
A nyál állaga is fontos szempont
Szimulációik során a floridai kutatók kitértek a nyálra is, pontosabban megnézték, mekkora súllyal esik a latba, hogy tüsszentéskor a nyál híg, közepes vagy sűrű állagú-e. Mint kiderült, a híg nyál kisebb cseppekre szakad szét, ezáltal jobban szétszóródik, illetve az apróbb cseppek hosszabb ideig lebegnek a levegőben. A sűrűbb nyál alig három másodperc alatt eléri a talajt, aminek hatására drasztikusan lecsökken a fertőzés veszélye, eközben viszont a híg nyálból képződött váladékcseppek még mindig megtalálhatóak a levegőben potenciális vírusterjesztőként. Ez a felfedezés szorosan kötődik a kutatók egy projektjéhez, amiben egy olyan COVID-19 elleni cukorkát terveznek megalkotni, amely sűrűbbé teszi az emberi nyálat, fizikailag csökkentve ezáltal a fertőzés terjedésének kockázatát.
"Eredményeink azt mutatják, hogy a vírusokkal való érintkezés veszélye nagyban függ a folyadékdinamikától, amely pedig változhat bizonyos emberi jellemzők függvényében. Mi több, ezek a jellemzők akár a szuperterjesztő események hátterében meghúzódó tényezőkként is funkcionálhatnak a koronavírus-világjárványban" - mutatott rá Kareem Ahmed, a tanulmány társszerzője. A kutatók terveik szerint kibővítik majd a vizsgálatot klinikai tanulmányokra is, hogy különböző hátterű emberektől gyűjtött adatokkal is összehasonlíthassák a szimuláció során szerzett tapasztalataikat.
A tanulmány a Physics of Fluids című tudományos folyóiratban jelent meg november 12-én.
Egy infektológus szakértő szerint létszámkorlátot kellene bevezetni az áruházakban, hogy a karácsonyi bevásárlás során ne gyűljenek össze hatalmas tömegek az üzletekben. Minderről bővebben olvashat az nlc.hu cikkében ide kattintva .
