Ezek a fertőző betegségek váltják tavasszal az influenzát

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ adataiból kiderül, hogy áprilisban és májusban több fertőző betegség is felütheti a fejét. A tél alatt legyengült  immunrendszernek ugyanis ilyenkor újabb fertőzésekkel kell felvenniük a harcot, a legtöbb megbetegedést a Campylobacteriosis, a Rotavírus, a skarlát és a bárányhimlő okozhatják – sorolja a Pénzcentrum.

Szamárköhögés

Nem újdonság, hogy Európában már tavaly is gyorsan terjedt a szamárköhögés. Hazánkban 2022-ben egész évben 3, 2023-ban pedig mindössze 2 eset fordult elő. Ehhez képest a 2024. 1. és 15. hete közötti időszakban már 11 esetet jelentettek. Feltehetően a koronavírusjárvány alatti óvintézkedések visszafogták a kórokozókat, így a szamárköhögés se tudott új erőre kapni, 2023 második feléig váratott magára egy újabb nagy hullám. A WHO szerint ráadásul a pandémia ideje alatt csökkent az átoltottsági arány, ami ugyancsak elősegítheti a betegség egyre gyorsabb terjedését. 

Magyarországon viszonylag kevesen fertőződtek meg eddig. Ez pedig feltehetően annak köszönhető, hogy a lakosság átoltottsága igen magas szintű más országokhoz képest.

Mivel az európai járvány még nem csengett le, figyeljünk rá, hogy a csecsemők az oltás beadása előtt, illetve idősek, gyenge immunrendszerűek se érintkezzenek olyanokkal, akiktől megfertőződhetnek! A felnőttek egy emlékeztető oltással felfrissíthetik a gyermekkori védettségüket. Különösen fontos az oltás beadatása, ha újszülött érkezik a családba. Ha a csecsemő még az oltások nyújtotta védettség kialakulása előtt megfertőződik, a betegség súlyos, akár életveszélyes is lehet a számára.

Kanyaró, rubeola, mumpsz, bárányhimlő, skarlát

Magyarországon szinte minden 15 hónapos és 11 éves gyereket beoltanak kanyaró ellen, egy-egy korosztályban az átoltottság legalább 98 százalékos. Hazai eredetű kanyaró megbetegedés 2002 óta nem fordult elő, és az elmúlt 21 évben a behurcolt esetekből összesen 81-et jelentettek.

A rózsahimlő vagy más néven rubeola nem okoz idén sem kiugróan sok megbetegedést. A mumpszos esetek az év első 15 hetéhez képest magasabb betegszámot mutatnak, a növekedés mértéke azonban még nem ad okot aggodalomra. A bárányhimlős fertőzések az elmúlt évek esetszámai alatt maradnak. A Pathogen E. Coli fertőzések száma szintén emelkedést mutat az előző évek adataihoz képest az első 15 héten.

Skarlátos esetből 2024 első 15 hetében már 3207 eset fordult elő, miközben a rekordot hozó 2023-as év első 15 hetében 2300 eset volt. Így várható, hogy a skarlát idén is sok megbetegedést fog okozni az elmúlt évekhez képest. Ez ellen ráadásul nincs védőoltás.

A következő időszakban még április és május folyamán érdemes ugyanúgy figyelni az alapvető higiénés szabályokra, erősíteni az immunrendszert, és beadatni azok ellen a kórokozók ellen a védőoltásokat, amelyek ellen ez elérhető.