A napsugarak káros hatásai
A nap sugarai a látható fényen kívül ibolyántúli, vagyis ultraviola sugarakat is tartalmaznak. Ennek két fajtája van, az UVA és az UVB, melyeket a hullámhosszuk alapján különböztetnek meg. Az ózonréteg a napból érkező UV-sugár nagy részét nem engedi át. A rajta átjutó sugaraknak 98,7%-a UVA sugár, csak a maradék pár százalék jelenti a nagy energiájú UVB sugárzást, amely a napégést okozza. A bőr felső rétegében bombázza a sejtek DNS-ét, ezt a károsodását a szervezet érzékeli és próbálja kijavítani a DNS hibákat, hogy ne keletkezzenek daganatok. Védekezésként a bőr melanint termel, amely a barnaságot adja. A melanin feladata a károsító sugarak elnyelése, ugyanis hővé alakítja át az UV sugarak energiáját. UVB hatására a bőr a sugárzás mennyiségétől függően égési sérüléseket is szenved, ezt nevezik napégésnek, és a károsító hatás miatt gyulladás keletkezik. Ezek a sugarak a szemet is károsítják, ezért fontos a megfelelő UV-szűrős napszemüvegek viselete.
Az UVA sugarak nem égetik a bőrt, hanem mélyebben bejutnak a bőrbe és ott szabadgyököket képezve közvetve károsítják a DNS-t, elősegítve a melanomák kialakulását. Fontos ezért az UVA és UVB sugarak ellen egyaránt védő naptejek használata.
A napégés tünetei
A legjellegzetesebb tünet a bőr vörössége, melyet gyakran fájdalom is kísér. Súlyosabb esetben a bőr felhólyagosodik, és vizenyőképződés miatt megduzzad. Idővel a hólyagokban folyadék is megjelenhet, melyek viszketnek és fel is szakadhatnak. A bőr felülete a gyógyulási folyamat miatt arra a területre áramló nagy mennyiségű vér miatt forró. A sérült bőr később lehámlik. A test nagy részén elszenvedett napégés esetén általános rosszullét, fejfájás, hányinger, kiszáradás és láz is jelentkezik. Ha szemirritációt, szemfájdalmat tapasztalunk, érdemes felkeresni egy szemész orvost.
Tudni kell, hogy bár a világosabb bőrűek hamarabb leégnek, mint a sötét bőrűek, de a bőr vörössége nem feltétlenül van egyensúlyban az elszenvedett égés súlyosságával, fontos ezért a megfelelő kezelés. Ezért még ha barnák vagyunk is, mindig használjunk napozókrémeket.
Enyhébb napégés kezelése otthon
Ha nem égett le a bőr, napozás után akkor is szüksége van egy kis ápolásra. Ezért mindig használjunk napozás utáni krémeket, melyek összetétele változó. Általában vitaminokat tartalmaznak, mint az E- vagy C-vitamin, melyek antioxidáns tulajdonságúak. Pantenolt illetve allantoint is tartalmazhatnak, ezek elősegítik a bőr regenerálódását, gyógyítják azt, és csökkentik a gyulladást.
Mint minden más égés esetén, a hideg borogatás vagy a hideg víz csillapítja leghatékonyabban a tüneteket. Fürödjünk le napozás után enyhén langyos vagy hideg vízzel, ilyenkor kerüljük a meleg vizes fürdőt. A vizes bázisú krémek, oldatok is jótékony hatásúak, viszont tilos zsíros krémekkel kenni a megviselt bőrt! Nagy mennyiségű folyadék fogyasztása ajánlott napozás után, legjobb az ásványvíz, kerülni kell viszont az alkoholtartalmú italokat, koktélokat, mert azok elvonják a folyadékot. Bőrünk meghálálja, ha lenge, szellős ruhákat viselünk, mely nem irritálja a gyulladt részeket, a helyi kezelés pedig azonnal nyugtatja a bőrt és csillapítja a fájdalmat. Használhatunk gyulladásgátló, bőrnyugtató hatású vizes alapú gyógynövényes krémeket is, legmegfelelőbbek az aloe vera, kamilla, levendula vagy körömvirág tartalmúak.
Milyen gyógyszerekhez nyúlhatunk?
Bár a napégés legjobb gyógyítója az idő, súlyosabb esetekben besegíthetünk neki gyógyszerek alkalmazásával is. A leégett bőr kezelésére nincsenek speciális készítmények, csak tüneti kezelést lehet alkalmazni. Ráadásul ez a kezelés nem akadályozza meg a bőr hosszú távú károsodását, csak csökkenti a fájdalmat, a duzzadást és a kellemetlenséget.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
A nem szteroid gyulladásgátlók mérséklik a fájdalmat, a gyulladást és a duzzanatot külsőleg alkalmazva. Súlyosabb, vagy kiterjedt fájdalom, valamint fejfájás és láz esetén be is vehetünk egy-egy fájdalom- és lázcsillapítót tartalmazó készítményt. A leggyakoribb hatóanyagok az aszpirin vagy az ibuprofen, ezek azonban károsíthatják a gyomornyálkahártyát, ezért gyomor- vagy nyombélfekélyben szenvedőknek nem ajánlott. Nekik a paracetamol az alternatíva, ami viszont a májra van káros hatással, így a májproblémákkal küldők nem szedhetik.
Szteroid gyulladáscsökkentőt tartalmazó kenőcsökkel is ápolhatjuk az égett bőrt súlyosabb esetben, ami erősebb hatású a nem szteroidoknál, és jobban segíti a bőr gyógyulását. Hátránya viszont, hogy gyengíti helyileg az immunvédekezést, így növeli a felszakadó hólyagok elfertőződésének kockázatát. Épp ezért használata csak orvosi felügyelet mellett javasolt.
A viszkető területet antihisztamin tartalmú géllel szokás kenni, mely csökkenti a kellemetlenséget. A bekent bőrfelületet viszont szigorúan tilos napsugárzásnak kitenni, valamint erősen begyulladt, felfakadt hólyagokkal teli felületen sem alkalmazhatók ezek a készítmények.
A felhólyagosodott bőrt óvatosan kell kezelni, és jobb egy orvosnak is megmutatni. Nem szabad a hólyagokat vakarni, kiszúrni, mert elfertőződhetnek. Ha maguktól felszakadnak, és lehámlott a bőr, fertőtleníteni kell a területet időnként, és laza kötést tenni rá, hogy védjük a kórokozóktól.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Nagyon súlyos esetekben, mikor a napégés nagy felületet érint, hólyagok kialakulásakor, valamint rossz közérzet, fejfájás, láz, hányinger vagy hányás esetén ajánlott orvoshoz fordulni. Ha csecsemőről vagy 18 hónaposnál fiatalabb gyermekről van szó, nem szabad habozni, ugyanis ők hamarabb kiszáradnak, és a bőrük is sokkal érzékenyebb. A szem szaruhártyáját is károsítja a nap, így szemfájdalom esetén is érdemes orvoshoz menni.
Bár a napbarnított bőr nagyon divatos, azon túl, hogy öregíti a bőrt, a fiatalkori napégések elősegítik a későbbi bőrrákok kialakulását. Épp ezért jobb a napégést megelőzni, mint kezelni.
Legjobban: