Milyen orvosi eszközöket használtak 100 évvel ezelőtt?

Milyen volt az orvoslás száz évvel ezelőtt, 1915-ben, az első világháborúban? - Nem is gondolnánk, hogy mennyi mai eszközünk őse éppen ebben a korban született meg. Ezek voltak 1915-ben az újnak számító eszközök.

Joseph Lister 1867-ben publikálta Antiseptic Principle of the Practice of Surgery (A fertőtlenítés elve a sebészi gyakorlatban) című művét, amely lényegesen csökkentette a műtéten átesett betegek halálozási arányát. Az ezt követő 40 év során Louis Pasteur és Robert Koch kidolgozta a kórokozók elméletét, amelynek eredményeképpen megszülettek az első védőoltások - a kolera, az anthrax, a veszettség, a tífusz és a pestis ellen, később pedig a malária gyógymódját is felfedezték.

Az első világháború kitörése után azonban hamarosan kiderült, hogy az orvostudomány nem elég fejlett ahhoz, hogy az akkor már tömegesen gyártott fegyverek által okozott sérüléseket hatékonyan kezelni, gyógyítani tudja. Márpedig a háborúban erre elengedhetetlen szükség volt, ami nagy lendületet adott az orvosi technológiák fejlődésének. A röntgen közelmúltbeli felfedezése után nem sokkal már mobil röntgenállomások szolgálták a hadsereget.

Az első gyógyszerek A gyógyszerkészítés története legalább olyan izgalmas, mint az orvosi eszközök és eljárások fejlődése. Tudta, hogy 1720-ban Magyarországon már 19 gyógyszertár létezett? További érdekességeket talál, ha ide kattint! A tőzegmohából gyártott sebkötöző pedig tipikusan az olyan találmányok közé tartozik, amelyeket a háború által kialakított szükséglet inspirált - lenvászonból és pamutból ugyanis hiány volt akkoriban. Arra is szükség volt, hogy azok a katonák, akik nem sérültek meg annyira súlyosan, minél előbb vissza tudjanak menni a hadszíntérre. Ehhez különböző erősítőket fejlesztettek ki, amelyek leginkább egy mai tornaterem felszerelései közt képzelhetőek el. Azok számára pedig, akik maradandó sérüléseket szereztek a harcok során, a rehabilitáció újfajta technikái vártak.

Sokszor gondoljuk, hogy az orvoslás 100 évvel ezelőtt még nagyon fejletlen volt. A következő találmányok, eszközök azonban azt bizonyítják, hogy számos ma is használt eszköz éppen ebben a háborús időszakban jött létre. Lássunk tehát tizenegy eszközt, amelyek száz évvel ezelőtt, 1915-ben kezdtek el használni! (A linkekre kattintva megtekintheti a készülékekről készült korabli fényképeket is.)

1. Röntgenkocsi

A röntgen nem volt régi találmány az első világháború kitörésekor. A háború során mobil röntgenállomások épültek, amelyek el tudtak jutni a hadszínterekre.

2. Dekompressziós kamra

A mélytengeri búvároknál tapasztalható dekompressziós betegség (más néven keszonbetegség) elkerülésére, kezelésére használt dekompressziós kamra, amelyben a nyomás fokozatosan, lassan csökkenthető, így elkerülhető a betegség.

Dekompressziós kamra

Dekompressziós kamra

3. A tífusz elleni vakcina

1915-ben a tífusz elleni oltóanyaggal mobilcsapatok járták Európát, így sikerült csökkenteni a tífuszban meghaltak számát.

4. Az EKG feltalálása

Willem Einthoven 1908-ben fedezte fel az általa "elektrokardiogram"-nak nevezett mechanizmust, amikor a szívzörejeket kívánta vizsgálni. Felfedezéséért 1924-ben nyerte el a fiziológiai Nobel-díjat.

5. Mágneses medicína

A mágneses készüléket arra használták, hogy a testben maradt vas-, illetve nikkel darabokat megtalálják.

6. A sebesültek gyógyítása

Az úgynevezett Mechanico-terápiát Németországban fejlesztették ki az első világháború alatt. Az alkalmazott terápia elsődleges célja az volt, hogy a sebesültek minél rövidebb idő alatt felépüljenek, és vissza tudja térni a harctérre.

Háborús sérültek felépülését szolgálta a mechanikus terápia

Háborús sérültek felépülését szolgálta a mechanikus terápia

7."Lábadozógép"

Ez a találmány szintén Németországból származik, és azok a katonák használták, akik már majdnem felgyógyultak. A masina a sérült testrészt igyekezett minél előbb mobilizálni.

8. Háborús sérültek

Néhány hadi sebesülés maradandó nyomokat hagyott: a sérülteknek hiányoztak bizonyos végtagjaik. Ebben az időszakban készültek különböző végtagprotézisek.

9. Háborús veszteségek

A háborúban maradandó sérülést szerzett betegek rehabilitációjának az volt az elsődleges célja, hogy gazdaságilag aktívak maradjanak. Ezért olyan művégtagokat és olyan programokat fejlesztettek ki, amelyek segítségével a sérültek bekapcsolódhattak a termelésbe.

10. Sebkezelés

A pamut vatta hiánycikknek számított a háború folyamán, ezért olyan anyaggal igyekeztek helyettesíteni, ami könnyen és olcsón elérhető volt. Ilyen volt például a tőzegmoha.

11. "Testmérő"

Manapság számos biokémiai és fizikai tesztet folytatnak, hogy kiderítsék, hogy valaki egészséges-e vagy beteg. A háború során Franciaországban használtak egy olyan készüléket, amely a test aszimmetriáit volt képes megmérni.

További képeket nézegethet ide kattintva!

)
Tiszta levegő (X)

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +25, +31 °C
Minimum: +15, +21 °C

Változóan felhős lesz az ég, de több órára kisüt a nap. Elszórtan, nagyobb eséllyel a Dunántúlon és keleten számíthatunk záporra, zivatarra. Élénk, erős lökésekkel kísért északkeleti szél mellett 25, 31 fok között alakulnak a maximumhőmérsékletek. Kedden front nem érkezik, de a magasban zajló folyamatok hatására front jellegű tünetek léphetnek fel. Gyakori lehet a görcsös és a migrénes fejfájás, egész nap ingadozhat a vérnyomás. Egyesek alvászavarokat is tapasztalhatnak. A szabadtéri programoknak kedveznek a körülmények, de a záporok miatt az esernyőt is célszerű kéznél tartani. A légszennyezettség alacsony, alig változik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Fülledtség (magas páratartalom 25 fok feletti hőmérséklettel)