„Eredményeink arra utalnak, hogy a világ körülöttünk telis-tele van növényi hangokkal, ezek a hangok pedig fontos információkat hordoznak – például vízhiányról vagy sérülésekről. Úgy véljük, a természetben egyes élőlények képesek észlelni a közeli növények által kibocsátott hangokat, mint akár denevérek, rágcsálók, rovarok és talán más növények” – idézi a Tel Aviv-i Egyetem közleménye Lilach Hadany professzort, a kutatás vezetőjét. Kitért rá, a megfelelő eszközökkel felszerelkezve az emberek is hasznosíthatják ezeket az információkat, így például a virágtermesztők könnyebben észlelhetik, ha növényeiknek vízre van szükségük. „Tulajdonképpen egy idilli virágmező igencsak hangos hely lehet, csupán mi nem vagyunk képesek hallani ezeket a hangokat” – tette hozzá.
Hadany professzor elmondta, korábbi tanulmányokból már ismert volt, hogy a növények mérhetően vibrálnak. Nagy kérdés volt azonban, hogy a rezgések hangullámokká is átalakulnak-e, amelyek aztán a levegőben terjedve nagyobb távolságokra eljutnak. Az izraeli kutatócsoport éppen ennek eredt a nyomába. Hangszigetelt dobozokba helyeztek különféle növényeket, elsősorban paradicsomot és dohányt, de szerepelt a kísérletben búza, kukorica, kaktusz és bársonyos árvacsalán is. A növények egy részét a megelőző napokban nem locsolták, illetve voltak, amelyekről levágtak friss hajtásokat. Így mérték aztán ultrahangos mikrofonokkal a háttérzajmentes környezetbe helyezett növények által kibocsátott hangokat a 20 és 250 kilohertz közötti tartományban alig 10 centiméteres távolságból. Csak az összehasonlítás kedvéért: a felnőtt ember számára érzékelhető maximum frekvencia 16 kilohertz.
A stresszes növény hangos növény
Az elkészült hangfelvételek tanúsága szerint a növények igenis adnak ki hangokat! Egészen pontosan 40 és 80 kilohertz közötti frekvencián, tehát jócskán az emberi fül számára hallható tartomány felett. A háborítatlan növények egészen ritkán, óránként kevesebb mint egyszer hallatnak magukról, míg a vízhiány vagy sérülés okozta stresszel küzdő növények óránként több tucatszor. És hogy milyen hangot ad ki egy növény? Nos, a kutatók szerint egyfajta ropogásszerű hangot, hasonlót, mint a mikróban pattogó kukorica. Érdekesség, hogy mindezt hasonló hangerőn teszik, mint ahogy az ember normálisan beszél, csak nyilván más frekvencián.
A kutatócsapat a felvételeket ezután egy speciális gépi tanuló algoritmussal elemezte. Az algoritmus képes volt felismerni, hogyan tegyen különbséget a különböző típusú növények és hangok között, végül sikeresen azonosítva, hogy egy-egy hangfelvétel milyen növényhez tartozik, és hogy az a növény éppen milyen szintű stresszt él meg. Mi több, az algoritmus olyan megbízhatóan tette a dolgát, hogy miután a kutatók visszavitték a növényeket az üvegházba, ahol értelemszerűen rengeteg volt a háttérzaj, még akkor is ugyanolyan pontosan be tudta azonosítani hangjuk alapján az egyes növényeket. Az üvegházban aztán Hadany és munkatársai azt is figyelemmel követték, hogy hogyan változik meg a növények hangadási gyakorisága hosszú távon, ha egyáltalán nem kapnak vizet. Kiderült, hogy eleinte egyre "beszédesebbé" válnak, de aztán egy csúcsot elérve lassanként elnémulnak. Az eredményekről készült tanulmány a Cell című folyóiratban jelent meg.
