Szinte már közhely, hogy a nap sugarai roncsolják a bőrünket, mindezért pedig az úgynevezett UV-sugárzás a felelős. És hogy pontosan mi is ez? Az elnevezés az ultraviola kifejezésből ered, amely a látható fénynél kisebb hullámhosszúságú, azaz láthatatlan, a röntgensugárzásnál viszont nagyobb tartományba tartozó elektromágneses sugárzás. A szakemberek körülbelül 200 és 400 nanométer közé teszik.
Több fajtáját különböztetjük meg. Az UVA-sugárzás 315 és 400 nanométer közötti értékekkel bír, ez teszi ki a földfelszínre érkező napsugárzás legnagyobb részét. Mivel károsítja a kollagénrostokat, és roncsolja a bőrben lévő A-vitamint , sőt, közvetve a DNS-t is, rendkívül káros. Barnulást a melanin nevű sötét színű pigmentanyag oxidálásával idéz elő, de ez csak ideiglenes hatású. Az UVB-sugárzás számokban kifejezve alacsonyabb tartományba tartozik: a 280 és 315 nanométer közötti frekvenciájú rezgéseket sorolják ide. Bár segíti a D-vitamin-képződést, ennek köszönhetően pedig a csontokat is erősíti, sőt, tartós barnulást is eredményez, mégis óvakodni kell tőle. Közvetlenül képes ugyanis károsítani a DNS-t, amelynek következményeként akár bőrrák is kialakulhat.
Fontos tisztában lenni azzal is, hogy a napsugarak UV-tartalma napszaktól és évszaktól függően változik. Manapság már az időjárás-jelentésben is fel szokták hívni arra a figyelmet, ha intenzív sugárzásra kell számítanunk, de tény, hogy miközben télen 1-es, 2-es szokott lenni az úgynevezett UV-index, nyáron általában 10-11-es értékekre is szoktak figyelmeztetni a meteorológusok - főleg a déli órákban. A veszélyt tehát komolyan kell venni, főleg azért, mert a bőr nem felejt: élete végéig emlékszik arra, milyen sugárterhelés érte korábban.
Teendők napozás előtt
Kezdjük azzal, hogy a bőrünket nemcsak kívülről kell ápolni, hanem belülről is. A fényvédelemhez hozzájárul a béta-karotin, amely nagy mennyiségben található meg például a sárgarépában és a sárgabarackban, de akár táplálékkiegészítő formájában is szedhetjük. A bőr természetes védekezőképességét támogatja a likopin nevű anyag is, amelyben nemcsak a paradicsom bővelkedik, hanem a görögdinnye és a grapefruit is. A káros sugarak elleni küzdelemben nagy segítségünkre van a C-vitamin is, fogyasszunk hát minél több nyers zöldséget és gyümölcsöt!
Legyünk tisztában azzal, milyen bőrtípusba tartozunk, hogy kiválaszthassuk a megfelelő fényvédő krémet! A bőrünk UV-fénnyel szemben tanúsított ellenálló képességét a pigmentáltságnak és a hámréteg vastagságának köszönheti. Azaz attól függően, hogy mennyire világos vagy sötét a bőrünk és a hajunk színe, más-más faktorszámú naptejet kell használnunk. Ha valaki világos bőrű, és szőke, vagy vörös hajú, akár 5 perc után is leéghet a tűző napon. Ha egy 30-as faktorszámú termékkel keni be magát, 5-ször 30 percig, azaz két és fél órán keresztül tartózkodhat a napon biztonsággal. Egy barna bőrű, barna, vagy fekete hajú nő vagy férfi azonban ugyanezt a hatást egy 15-ös faktorszámú naptejjel is elérheti.
Vigyázzunk a hámlasztó kozmetikai kezelésekkel! A kozmetikusok is fel szokták hívni mindenkinek a figyelmét arra, hogy a nyomkodással történő bőrtisztítás, vagy a peelingek (a bőr elszarusodott rétegeinek hámlasztása) mikrosérüléseket okoznak, ezért ha utána napozunk, begyulladhat a bőrünk, sőt pigmentfoktok is megjelenhetnek rajta. Az ilyen típusú kezeléseket érdemes inkább a tavasztól őszig tartó időszakban igénybe venni. Hasonló okok miatt a gyantázással, illetve a szőrtelenítő krémekkel is óvatosan kell bánni. Azt javasolják, hogy a szőrtelenítést 4-5 nappal a tervezett napozás előtt végezzük el.
Végül használjunk minden napozás előtt fényvédő krémet. A bőrgyógyászok azt ajánlják, hogy gyakran és vastagon kenjük be magunkat, hiszen hiába nyújt egy magas faktorszámú termék tartós védelmet, fürdés és törülközés közben könnyen ledörzsölődhet az a réteg, amelyet korábban felvittünk. Arra is felhívják a figyelmet, hogy vannak olyan területek, amelyekről könnyen elfeledkezünk. Ilyen a homlokunk, a fülünk, a nyakunk oldalsó része, a lábfejünk, illetve a dekoltázsunk is. Legyünk tehát alaposak, és lehetőleg egy négyzetcentiméternyi felületet se hagyjunk szabadon, sőt, az arcbőrünk érdekében sapkát és kalapot is tegyünk a fejünkre.
Teendők napozás után
Ha a leégést megúsztuk, fellélegezhetünk, de még korántsem értünk a bőrápolás végére. Napozás után vegyünk langyos fürdőt, mossuk le a bőrünkről a tengeri sót, vagy az uszodai klórt, illetve a naptej maradékát is. Ezután jöhetnek a bőrnyugtató, hidratáló és regeneráló testápolók, hiszen a napfény hatására a bőrünk rengeteg vizet is veszít. Ha nem töltjük fel kellőképpen nedvességgel, fakóvá és fénytelenné válhat. Érdemes olyan termékeket választani, amelyekben sok az A- és E-vitamin, valamint panthenol, allatoin és aloe vera is található bennük, hiszen ezek gyulladásgátló és nyugtató hatásúak. Az elvesztett nedvesség pótlását belsőleg is segíthetjük: fogyasszunk napozás közben és után is sok folyadékot. A bőrünk szempontjából az alacsony cukortartalmú italok, azaz a százszázalékos gyümölcslevek, a natúr teák és a víz a legmegfelelőbbek.
