Az Éta Aquaridák csillaghullás idején megfigyelhető meteorok a sebességükről ismertek, ugyanis igen nagy, hozzávetőlegesen 66 km/s sebességgel érkeznek, és hirtelen fékeződnek le a Föld légkörébe érve. Idén a raj vasárnap hajnalban éri el maximumát. Az átlagos, óránként 25 meteor helyett most akár óránként 60 hullócsillagban is gyönyörködhetünk. Az idei évre a raj egy kisebb kitörését jósolják, amelyhez hasonló valószínűleg 2046-ig nem lesz – közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló.
Érdemes hajnalig ébren maradni
A tájékoztatás szerint az észlelést megkönnyíti majd, hogy ekkor égi kísérőnk újhold körüli fázisban lesz – a holdsarló még a 6 százalékot sem éri el. Így a leggazdagabb hullás hajnali 3 és 4 óra között várható, amikor már a radiánspont is a horizont felett lesz. Érdemes kelet felé nézni az égbolton, és jó horizontú, sötét, vidéki észlelőhelyen gyönyörködni a májusi hullócsillagesőben.
Ha azonban vasárnap hajnalban nem lenne derült az ég, akkor sem kell csüggednünk, mert az Éta Aquaridák maximuma elnyújtott, így előtte és utána egy-két nappal is dús hullócsillagzáport láthatunk a hajnali órákban. Az Éta Aquaridák az év negyedik legintenzívebb meteorzápora, amely minden év május elején éri el csúcspontját. A meteorraj szülőobjektuma a Halley-üstökös.
A Halley-üstökös átlagosan 76 évente kerüli meg a Napot. A legkorábbi történelmi feljegyzése feltehetően Kr. e. 467-ből származik. Legutóbb 1986-ban járt földközelben, legközelebb pedig 2061-ben tér vissza. A Föld pályája évente kétszer is metszi az üstökös pályáját, ez pedig két hullócsillagzáport is létrehoz. Az intenzívebb raj a leszálló csomó mentén kialakult májusi Éta Aquaridák, a másik pedig a felszálló csomó mentén létrejövő, azonban csak harmadakkora aktivitású, október végi Orionidák.
Először cementdarabnak hitte a szomszéd ház tetején gellert kapott kőzetet a francia nő, egy geológus szerint azonban egy meteorit csapódott neki.
