A hideg, szeles idő, valamint a fűtésszezon valódi kockázatot jelent a bőrnek, ezen belül is a kezeknek. Ilyenkor ugyanis a külső és a belső levegő is szárazabb a szokásosnál. Emellett az sem segít a bőr állapotán, hogy a fertőzések elkerülése miatt gyakrabban mosunk kezet, hiszen ilyenkor minden alkalommal leoldódik a bőrön lévő természetes védőréteg. Sokaknak mindez olyannyira megviseli a kezét, hogy az kiszárad, berepedezik de akár vérzik is – ismertette dr. Borbola Kinga, a Dermatica bőrgyógyásza.
A szakértő szerint a panaszok elkerülése vagy kezelése végett meg kell erősíteni a bőr barrier-, vagyis gátfunkcióját. A barrier fő feladata a víz- és lipidtartalom szabályozása. Az áteresztőképességet szabályozó barrier meggátolja, hogy kórokozók, kémiai anyagok jussanak a hámba. Ezenkívül minimálisra csökkenti a hámon keresztüli víz- és elektrolitvesztést, így megóvja a szervezetet a kiszáradástól. Ha tehát ez a funkció gyengül, nagy eséllyel alakul ki a bőrszárazság.
Nem elég csak külsőleg hidratálni
A külső és belső hidratálás különösen fontos a hideg hónapokban. Akkor is innunk kell, ha nem vagyunk szomjasak. Emellett a hidratáló kézkrémeket is érdemes rendszeresen használni, megelőzésképpen. Ez pedig nem csupán napi egy krémezést jelent, inkább öt-hat alkalmat. Ehhez jó trükk, ha mindenhol tartunk kézkrémet: nagy dobozzal a fürdőszobában, valamint kisebb tubusokkal a táskánkban, az íróasztalunkon és a konyhában is.
Fontos, hogy a krémezés során a körömbőrt és magát a körmöt is bekenjük, hiszen ezek ugyancsak ki tudnak száradni. Persze nehéz elboldogulni a hatalmas kézkrémválasztékban, de a bőrgyógyász szerint két fő összetevő van, amely igazán fontos.
- Az emollientek olyan anyagok, amelyek miatt kenhetőbbé válik a krém, és amelyek puhítják, nyugtatják a bőrt. Ezek az anyagok rövid távon hatnak: közvetlenül az alkalmazás után javítják a bőr állapotát. Sok emollientnek elzáró és vízmegkötő tulajdonsága is van, vagyis hidratálnak is egyben. Ide tartoznak például az olyan összetevők, mint a lanolin, a jojobaolaj, az isopropyl palmitate – amely egy pálmaolajból előállított bőrpuhító –, vagy a squalene – egy, a bőr által termelt faggyúban is megtalálható, természetes olaj.
- A másik fontos anyagtípus a vízmegkötők csoportja, amely a bőr környezetéből köti meg a vizet, így hidratál. Ilyen összetevők például a glicerin, a hialuronsav, a sorbitol, a tejsav vagy a karbamid.
Pikkelysömör és ekcéma is okozhat ilyen tünetet
„Akik különösen érzékeny bőrűek és télen szenvednek a kiszáradt, cserepes kezük miatt, azoknak olyan apróságokra is érdemes figyelniük, mint a szappanválasztás. Ajánlatosabb ugyanis kíméletesebb, természetes készítményeket választani és forró helyett langyos vízzel kezet mosni, amit rögtön hidratálás követ. Akinek nem muszáj, ne használjon alkoholos kézfertőtlenítőt. A kinti kesztyűviselés mellett az otthoni párásító készülékeken is érdemes elgondolkodni, különösen, ha száraz, hámló, viszkető a bőr” – hangsúlyozta dr. Borbola Kinga.
Ugyanakkor komolyan kell venni, ha a tünetek nem enyhülnek, esetleg romlanak vagy más testtájon is jelentkeznek, hiszen akár ekcéma, pikkelysömör, vagy valamiféle gyulladás is állhat a háttérben. Ez utóbbiakat természetesen kezelni kell, ami csak pontos diagnózis esetén lehet hatékony. Ha mégis kiderül, hogy »csak« fokozott érzékenységről, dehidratációról van szó, a szakorvos akkor is segíthet a személyre szabottan legoptimálisabb készítmények megtalálásában” – tette hozzá a szakértő.
