"Nem okoz rákot, ha a mellet összenyomják"

Szabó Emese

Sokan annyira tartanak a mammográfiával járó sugárterheléstől, hogy el sem mennek vizsgálatra, inkább vállalják azt a kockázatot, ami egy későn diagnosztizált mellrákkal jár. Sok egyéb tévhit is közrejátszik abban, hogy hanyagoljuk ezt az amúgy hatékony szűrési módszert.

Magyarországon az 50 és 70 év közötti nőknek csak kevesebb mint fele vesz részt szervezett mammográfiai szűrésen, míg az európai arány ennél jobb, 63 százalékos. A számok persze valamivel magasabbak, hiszen míg nálunk a nőknek körülbelül 45 százaléka megy el szűrésre az állami rendszerbe, addig a becslések szerint 15 százalék magánúton teszi ezt meg, ami a hivatalos statisztikákba nem kerül be. A teljes átszűrtség tehát 60 százalékosra tehető, de a részvétel így is alacsonyabb az európai átlagnál (csak Lettországban, Litvániában és Szlovákiában járnak kevesebben mammográfiára), illetve annál a 70 százaléknál, amit el kellene érni. Ausztriában például 73 százalékos a részvétel, Norvégiában 75 százalékos, Dániában 84 százalékos, Finnországban 83 százalékos, hozzájuk képest jócskán le vagyunk maradva. Ebből az is következik, hogy nálunk a daganatot később, már előrehaladottabb állapotban fedezik fel, ami a kezelési lehetőségekre, a betegség kimenetelése is hatással van.

A számok nagyon beszédesek: itthon a 2013-as adatok szerint 39 százalékos volt a mellrák halálozási aránya, míg az uniós átlag csak 33 százalékos. Másrészt akinél a daganatot időben felfedezik, annál kisebb valószínűséggel van szükség a mell teljes eltávolítására.

Tévhit: "A mammográfia helyett jó az ultrahang is, az ugyanolyan hatékony."

Komoly hiba, hogy sokan ultrahanggal akarják helyettesíteni a mammográfiát, miközben az emlőrákot hatékonyan kizárólag mammográfiával lehet szűrni. "Az arányokat jól mutatja, hogy 100 emlődaganatból 85 látszik mammográfiával, 3 csak ultrahanggal, 60 pedig mind a kettővel. Vannak olyan jellegű daganatok, amelyeknek megjelenése annyira balszerencsés, hogy korai fázisban semmivel nem lehet észrevenni" - mondja dr. Forrai Gábor radiológus. Hozzáteszi, hogy az emlőt csak ultrahanggal kizárólag fiatalabb korban vizsgálják, aminek oka az, hogy ekkor szövete sűrűbb, azon a mammográfia nehezebben lát át.

Felhívás!

Ha olyan tartalomba botlik az interneten, amelyről gyanítja, hogy nem hiteles, küldje el a HáziPatika.comnak, a szerkesztőség utánajár, mi az igazság!

A másik ok, hogy az ultrahang ebben a korban jobban megtalál elváltozásokat a mellben, de ilyenkor nem daganatokról van szó, hiszen tízen-huszonéves nőknél gyakorlatilag nem fordul elő mellrák. Emiatt van az, hogy ebben az életkorban nincs is szükség szűrésre, ultrahangot csak diagnosztikai célból használnak akkor, ha a beteg tapint valamit. Ráadásul előfordul, hogy a második vizsgálatkor ilyenkor is mammográfiát kell csinálni. Ennél idősebb korban (30-35 éves kor felett) a mammográfia már mindenképp elsődleges. Ez a vizsgálat már szűrésre való, azon ugyanis már látszanak azok a korai emlődaganatok, daganatkezdemények, amelyek az ultrahangon nem. Az ultrahang ilyenkor csak kiegészítő vizsgálat lehet.

Dr. Horányi Dániel szülészet-nőgyógyász, nőgyógyászati daganatsebész szintén azt emeli ki, hogy az ultrahangvizsgálatnak inkább csak kiegészítő szerepe van, akkor van jelentősége, ha a mammográfián találnak valami gyanúsát. Ilyenkor a szövettani mintavételt az emlőradiológus el tudja végezni ultrahang vezérelten.

Tévhit: "Mammográfiára csak az időseknek kell járniuk, 40 éves korban még teljesen felesleges az ilyesmi."

Változó, hogy a mammográfiát hány éves korban kezdik szervezetten szűrni, egyes országokban 40, míg máshol 45 éves korban javasolják az első ilyen vizsgálatot. Az Egyesült Államokban például 40 év ez a határ, míg nálunk 45 évesen küldik ki az első szervezett szűrésre szóló behívót, és ezt kétévente megteszik egészen 65 éves korig. Ennek oka, hogy a mellrák gyakorisága 45 és 49 éves kor között kezd komolyabban megugrani, csúcspontját pedig 60 és 65 éves kor között éri el. Az általunk megkérdezett szakértők viszont kiemelik, hogy a mammográfia elkezdésének ajánlott időpontja ettől függetlenül mindenhol 40 év, csak épp a népegészségügyi szűrés indul bizonyos helyeken később. A 40 éves határt arra alapozzák, hogy az emlődaganat 40 éves kor felett fordul elő sokkal gyakrabban.

Az emlőrákot hatékonyan kizárólag mammográfiával lehet szűrni
Az emlőrákot hatékonyan kizárólag mammográfiával lehet szűrni

Bár a statisztikák ezt nem támasztják alá, az állami rendszerben erre alapozzák a 65 éves felső határt is: ezt követően valóban csökkenésnek indul az emlődaganatok száma, de messze nem annyira ritka, mint fiatal korban. Emiatt ajánlják azt az orvosok, hogy a vizsgálatot ezt követően is ismételjék két évente, ne hagyják abba. A hivatalos életkori sáv csak amiatt szűkebb a ténylegesen ajánlottnál, mert a népegészségügyi vizsgálatokat aszerint nézik, hogy társadalmi szinten mikor éri meg a szűrés. Akkor, amikor az a nagy statisztikák alapján kifizethető és a legtöbb hasznot hozza az országoknak. Egyéni szinten viszont már más szempontok a fontosak, nem a népegészségügyi mutatók.

Tévhit: "Aki otthon havonta végez tapintásos vizsgálatot, annak fölösleges mammográfiára járnia."

Ma már nem elfogadott az emlő pusztán otthoni, havonta történő tapintásos vizsgálata, függetlenül attól, hogy régebben mindig ezt javasolták - ma már azért nem teszik ezt, mert arra nincsen 100 százalékos evidencia, hogy ez a mortalitást csökkentené, míg a mammográfiánál van ilyen adat. Ennek ellenére ma is sokan vizsgálgatják magukat ezzel a módszerrel és valóban előfordul, hogy az érintettek tapintanak valamilyen elváltozást. Ilyenkor mindig föl kell keresni egy emlőbetegségekben jártas szakembert (emlőradiológust), és ugyanígy kell eljárni akkor is, ha valaki tusoláskor vagy öltözés közben tapint bármi gyanúsat. Ezt követően az első lépés mindig a radiológiai vizsgálat, a további irányokat az határozza meg. Azt ugyanakkor ki kell emelni, hogy a mammográfián való rendszeres részvételt nem tudja pótolni az otthoni vizsgálat még akkor sem, ha arra havonta sort kerítenek, kellő körültekintéssel végzik.

Tévhit: "A mammográfia tényleg fölismeri már a kisebb daganatot is, de ez a betegség lefutása szempontjából csak hónapokat jelent."

Ugyan vannak lassabban és gyorsabban növő emlődaganatok, de általánosságban azt lehet elmondani, hogy mammográfiával 3 évvel korábban fel lehet ismerni a daganatot, mint hogy az tüneteket is okozna, tapintható lenne. Ekkor a daganat még nem kezd komolyabban nőni, a szervezetben szétterjedni. A mammográfia tehát rendkívüli módon megnöveli az emlődaganat túlélési esélyeit, hiszen segítségével a betegséget hamarabb föl lehet fedezni, a kezelést hamarabb meg lehet kezdeni. "Arra vonatkozóan is komoly statisztikák vannak, hogy a korai diagnózissal mit lehet elérni: a halálozás 30-45 százalékos csökkenését, ami komoly eredmény" - emeli ki a radiológus. dr. Forrai Gábor hozzáteszi, hogy az Egyesült Államokban, ahol a nők szervezett mammográfiai szűrését korábban kezdik és a lakosság nagyon jelentős arányban vesz részt rajta, már nem is az emlődaganat az első daganatos halálok, hanem a hasnyálmirigyrák. Ennek oka nem az, hogy a hasnyálmirigyrák gyakoribb lett, hanem az, hogy az emlődaganatot a mammográfiás szűrés miatt időben felfedezik, az érintetteket meg tudják menteni.

Tévhit: "A nagymamám mellrákban halt meg, de már elmúlt hetven. Én még fiatal vagyok, nem kell aggódnom,"

Az emlődaganatnál számít az egyéni háttér is, tehát az, hogy valakinél magasabb-e a kockázat. "Emelkedett rizikót jelent például BRCA gének mutációja, ami a családban örökletes emlődaganatok hátterében állhat. Ez a ráktípus a BRCA1 és a BRCA2 gének hibája miatt alakul ki, így akinek a családjában rendszeresen és ismétlődően előfordult a betegség, annak érdemes molekuláris diagnosztikai vizsgálatot végeztetnie az öröklődő jelleg tisztázása érdekében" - mondja dr. Horányi Dániel. A nőgyógyász hozzáteszi, hogy ha ez igazolódik, indokolt lehet korábban és gyakrabban szűrővizsgálatra járni, de ezt persze akkor is jó megtenni, ha a mutációt nem azonosítják be, pusztán az ismert, hogy a családban már előfordult ez a ráktípus.

A nőgyógyász kiemeli, hogy akinél azemlőrákkockázata többszörös családi érintettség miatt fokozott, azoknak a mammográfia mellett célszerű MR-vizsgálatra is járniuk. Az MR-vizsgálat ajánlott lehet más magas rizikójú eseteknél is, azaz nemcsak az ismert BRCA mutációt hordozóknál, hanem azok elsőfokú leszármazottainál is, emellett javasolt azoknál is, akiknek 10 és 30 éves kora között besugarazták (valamilyen betegség miatt alkalmaztak sugárterápiát) a mellkasát. A vizsgálat emellett javasolt lehet más génmutációknál is, így például Li-Fraumeni szindrómánál. Ezekben az esetekben az évenkénti MR-vizsgálat a mammográfia mellett lehet az ideális.

Tévhit: "A mammográfia sokkal többet árt, mint használ, hiszen a röntgensugárzás káros az egészségre."

Igaz, hogy a mammográfia röntgensugárzással működik, viszont ez a legkisebb sugármennyiséggel dolgozó radiológiai vizsgáló módszer. "Használatakor körülbelül akkora sugárterhelés éri az nőket, mintha fölszállnának a repülőre, és elrepülnének New Yorkba. Nem nagy dózisról van tehát szó, hiszen ha ez a mennyiség ártana, a stewardessek nem is dolgozhatnának - szögezi le dr. Forrai. Hozzáteszi, hogy az emlődaganatnak nincs olyan szűrővizsgálata, amely nem röntgensugárral működne, és bizonyítottan jó lenne, nem véletlen, hogy 40 éve ezt használják. A mammográfia elmulasztása emiatt sokkal nagyobb kockázatot rejt, mint az a minimális sugárzás, amivel a vizsgálat a szervezetet terheli.

Tévhit: "Nem tesz jót, hogy a mammográfia alatt összenyomják a mellett, az is csak az emlődaganatnak kedvez."

Nem okoz daganatot az, ha a mellet összenyomják, de még az sem, ha megütik, a rák kialakulásának hátterében egészen más okok állnak. Ilyesmire ráadásul nem is kerül sor a vizsgálat során. "Az esetek 90 százalékában a nők nem is éreznek semmit a mammográfia alatt, kellemetlenség csak azoknál jelentkezik, akiknek érzékeny a melle. Aki tud erről az érzékenységről, annak arra kell figyelnie, hogy a vizsgálatra ne amenstruációelőtti héten menjen. Akkor ugyanis tényleg kellemetlenebb lehet a szűrés, bár akkor sem kibírhatatlan" - hangsúlyozza a radiológus.

Tévhit: "A mammográfia nem tudja elkülöníteni a rosszindulatú daganatot az ártalmatlan képletektől, fölöslegesen is műtenek miatta."

A mammográfia miatt fölösleges műtétek nem történnek. Ugyan láthatóvá válhatnak általa olyan képletek is, amelyek úgy néznek ki, mint a daganatok, viszont a szövettani mintavétel mindig tisztázza azt, hogy pontosan miről van szó. Műtétet pusztán a mammográfia alapján nem végeznek, azt mindig megelőzi egy tűszúrásos biopszia is. Hiába vannak tehát fals pozitív eredmények is - erre minden vizsgálati módszernél van példa -, abból a betegnek kára nem lehet. A mammográfiával mellékesen olyan nem veszélyes elváltozásokat is lehet diagnosztizálni, mint amilyenek a ciszták, vagy éppen az olyan jóindulatú csomók, mint amilyenek a fibroadenomák.

Tévhit: "Akinek implantátuma van, az nem tud mammográfiára járni."

Ez nem igaz, a plasztikáztatott mellel is ugyanúgy lehet mammográfiára járni, mint a természetessel, viszont ilyenkor a mammográfiás asszisztensek speciális fogással teszik vizsgálhatóvá a mellet. Ez úgy történik, hogy az implantátumot a vizsgálatra való felkészítés közben egy rutin mozdulattal hátranyomják, az nem nyomódik össze, nem zavarja a felvételt, az emlőállományról remek kép készíthető. Az tehát teljes tévhit, hogy ilyenkor ultrahanggal vagy MR-el kell vizsgálatot végezni. Természetesen attól sem kell félni, hogy az implantátum megsérül a mammográfia során, ilyen soha nem fordult még elő.

Tévhit: "A kis mellet nem lehet normálisan átvilágítani, ilyenkor fölösleges a mammográfia."

Akár egészen pici mirigyállományt is meg lehet röntgenezni, amire a legjobb példa az, hogy mammográfiát férfiaknál is tudnak készíteni. Persze náluk emlőrák csak ritkábban fordul elő, ezért ilyen vizsgálatot esetükben csak alapos gyanú esetén végeznek.

Az ország vezető egészségügyi portáljaként feladatunknak érezzük, hogy valamennyi káros és életveszélyes tévhitet megcáfoljuk. Hiszünk abban, hogy valamennyi olvasónkat meg tudjuk arról győzni, hogy a butaságoknak nem érdemes bedőlni, érdemes viszont beszélgetni róluk. Legújabb cikksorozatunkban sokakat érintő és foglalkoztató egészségügyi tévhiteket veszünk górcső alá, és reményeink szerint oszlatunk el szakértők segítségével. A részletekért kattintson!

Te mindent beveszel?

Nézze meg Ön is: Aranyértippek a szakorvostól

További cikkek
Kapcsoldó és aktuális cikkek
Olvassa el aktuális cikkeinket
A rák tünetei, amikre nem figyelünk odaDaganatos betegségek

A rák tünetei, amikre nem figyelünk odaJó néhány testi tünetnek nem tanúsítunk túl nagy jelentőséget

Az alvással így manipulálhatnak minketAlvás

Az alvással így manipulálhatnak minketMi történik velünk, ha nem alszunk?

A szemszárazság enyhítéseSzemszárazság

A szemszárazság enyhítéseMilyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre?

Kegel-gyakorlat férfiaknak: lépésről lépésreKegel-gyakorlat

Kegel-gyakorlat férfiaknak: lépésről lépésreLássuk, hogyan végezhetik el a férfiak a hasznos tréninget!

Ételek nátha és megfázás ellenNátha

Ételek nátha és megfázás ellenAz ősz és a tél hagyományosan a megfázás és nátha időszaka is

Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Kettős front

Maximum:
0, +6 °C
Minimum:
-3, +2 °C

Hazánkban vasárnap délelőtt erősen felhős, borult lesz az ég, többfelé várható csapadék.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag