„A rák ma már nem skarlátbetű” – a jövő terápiáját is bemutatták a Nemzeti Rákellenes Napon

Egy daganat az érintettre, a családjára és a társadalomra is óriási terhet ró – hangzott el a 32. Nemzeti Rákellenes Napon. A Magyar Rákellenes Liga eseményén a rákterápia jelenét és jövőjét mutatták be, egyúttal arra is felhívták a figyelmet, hogy a legbiztosabb "módszer", ha maga a betegség nem alakul ki. Ezért pedig mi magunk is sokat tehetünk.

Rákellenes Kódex a megelőzésért

Az április 10-i Nemzeti Rákellenes Naphoz kapcsolódóan április 11-én és további négy napon át öt helyszínen szervez szűrést a Magyar Rákellenes Liga Miskolcon és környékén, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház munkatársaival együttműködésben – számolt be nyitóbeszédében a "Helybe visszük a szűrővizsgálatokat" program idei útvonaláról Rozványi Balázs. A Magyar Rákellenes Liga elnöke hangsúlyozta: a megelőzés egyik alapja a rendszeres szűrés.

Az eseményen többször is felhívták a figyelmet az Európai Rákellenes Kódex legfontosabb pontjaira, amelyek betartásával a daganatos betegségek egyharmada megelőzhető. Ezek:

1. Ne dohányozz! Otthonodat, munkahelyedet tedd dohányfüstmentes környezetté!
2. Óvakodj az elhízástól! Iktasd napirendedbe a rendszeres mozgást! Minél kevesebb időt tölts ülve!
3. Táplálkozz egészségesen! 
4. Mértékkel vagy egyáltalán ne fogyassz alkoholt! 
5. Óvakodj a túlzott napozástól, gondoskodj a napvédelemről és kerüld a szoláriumot!
6. Szellőztess naponta, hogy csökkenjen otthonod radonsugárzás-szintje!
7. Ha teheted, szoptasd a gyermeked! Légy óvatos a hormonpótló kezelésekkel!
8. Igényeld 12. életévét betöltött lányod és fiad számára a térítésmentes HPV elleni védőoltást!
9. Fogadd el a meghívást és vegyél részt szervezett vastagbélszűrésen, nőként pedig emlőszűrésen, méhnyakszűrésen is!
10. Ötvenéves kor felett évente vegyél részt általános orvosi vizsgálaton, férfiként pedig prosztatavizsgálaton!

Az esemény fővédnöke, Dr. Révész János emlékeztetett: a rák diagnózisa az orvosi és kutatómunkának köszönhetően ma már nem egyenlő a halálos ítélettel. Ahhoz azonban, hogy valóban javuljanak a gyógyulás esélyei, szükség van az edukációra is, hiszen a terápia ideje alatti orvos-beteg együttműködés éppolyan fontos, mint maga a kezelés. Az országos kórház-főigazgató egyúttal kiemelte: „a rák az érintett és a családja mellett jelentős terhet ró a társadalomra is. Nem szabad tehát tabuként, "skarlátbetűként" kezelni, hiszen társadalmi összefogással menthető meg a legtöbb érintett.”  

Már nem csak az életmentés a cél

„A legjobb rák az, ami nem alakul ki” – kezdte előadását Dr. Polgár Csaba. Az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója kiemelte: a legmodernebb terápiás eszközök alkalmazása ellenére sem fogják tudni megelőzni a növekvő daganatszám társadalomra nehezedő hatását, a hangsúly tehát a megelőzésen van. Az emlőrák brachyterápiás sugárkezeléséről elmondta: az új eljárás során a radioaktív izotópokat közvetlenül a daganatba vagy annak közvetlen környezetébe sugározzák, így nagyobb hatásfokkal képes elpusztítani a rákos sejteket. A besugárzás pontos helyét ráadásul ma már 3D-s CT képalkotó eljárással határozzák meg. „Ez tehát egy régebbi eljárás modernizált változata, amivel reméljük még több emlőt és életet tudunk majd megmenteni” – vetítette előre a főigazgató. 

Az emlőrák akár 5-10 éven belül is kiújulhat, a korábbi protokoll pedig az volt, hogy ilyenkor eltávolították az egész emlőt. Az említett gyorsított emlőbesugárzással azonban másodszor is elvégezhető a sugárkezelés anélkül, hogy csonkolásra kerülne sor. Akár két napra is lerövidülhet így a kezelés ideje, legalább ugyanannyira hatékony, mint a korábbi sugárkezelések, kevesebb mint tíz százalék a kiújulás esélye és kevesebb a bőrmellékhatás, így szebb kozmetikai eredmény érhető el – sorolta az eljárás előnyeit a főigazgató, hozzátéve, hogy ez a kezelés nem segíthet mindenkin. Ötven év alatt, illetve bizonyos meglévő betegségek esetén például egyáltalán nem alkalmazzák.

Ma már nem csak az a cél, hogy megmentsük a betegeket a haláltól, hanem az is, hogy rehabilitálva ugyanolyan életminőséget biztosítsunk nekik, mint a betegségük előtt. Erre pedig akkor van a legnagyobb esély, ha az emberek élnek az ingyenes szűrővizsgálatok lehetőségével.  

A jövő terápiája a robotoké

Az elsősorban onkológiai beavatkozásoknál alkalmazott robotsebészeti eszközök térhódításáról, a modern technológia jelenéről és jövőjéről Dr. Tenke Péter beszélt. A Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórház Urológiai Osztályának osztályvezető főorvosa elmondta: a Da Vinci robotsebészeti rendszer radikálisan átalakította a sebészetet. Hétszer többféle mozgást képes elvégezni, mint a sebész csuklója, és precízebb eljárást tesz lehetővé, hiszen a laparoszkópiás eszközök által nehezen vagy egyáltalán nem elérhető szögekből is stabil hozzáférést biztosít. Emellett kisebb vérveszteség lép fel a robot-vezérelt műtét közben, rövidebb kórházi tartózkodást igényel a betegek részéről, akiknek ráadásul a felépülést követő életminőségük is jelentősen jobb, mint a laparoszkópos vagy nyílt feltárásos műtéteket követően. 

Ami pedig a másik oldalt illeti: a digitális technológiákhoz szokott fiatal orvosok számára könnyedén elsajátítható módszerről van szó. És még egy hatalmas előny: a sebészeket gyakran érintő hátfájdalmat is jelentősen visszaszorította. A robot-asszisztált sebészetnek köszönhetően ugyanis ma már nem kell feltétlenül 6-8 órán keresztül egy kiforgatott testhelyzetben állva műteniük, hanem ülve végezhetik a beavatkozást, sőt ha kell, közben fel is állhatnak megmozgatni a tagjaikat.

Nem véletlen tehát, hogy mára minden huszadik másodpercben átesik valaki egy robotsebészeti műtéten, amiből eddig 13 milliót végeztek szerte a világon. Magyarországon pedig két év alatt 1600 robotsebészeti beavatkozást hajtottak végre, így Európában a legdinamikusabban fejlődő ország lettünk, ami az eljárást illeti.Jó-jó, de nem túl drága eljárás ez? – idézte a professzor a kérdést, amit gyakran szegeznek neki, ha robotokról van szó. A magyarázata viszont elég egyértelműen rávilágít arra: mennyire költséghatékony eljárásról van szó. Ha ugyanis robotsebészeti eljárást alkalmaznak, a beteg rövidebb időt tölt kórházban, kevesebb gyógyszert és orvostechnikai eszközt használ, nem igényel annyi orvost és egészségügyi személyzetet, valamint gyorsabb a rehabilitációja is. Vagyis az érintettek jóval hamarabb képesek visszatérni a munkahelyükre – átlagosan ötven nap helyett már a tizenegyedik napon.

2025-ben várható, hogy megjelenik a single-port, ami a laparoszkópos háromlyukú beavatkozással szemben képes lesz egyetlen lyukon keresztül elvégezni a műtétet. A robotsebészet következő szintje tehát még kevesebb fájdalommal jár és gyorsabb felépülést tesz majd lehetővé.

A gyógyításnak feltétele is van

Az előző előadáshoz kapcsolódva az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója elárulta: a tüdőrák ellátásában is elérhető már a robotsebészeti technológia, ennek azonban feltételei vannak a betegek részéről is. „A legfőbb feltétel, hogy ezt az alattomos betegséget minél korábbi stádiumában kapjuk el” – fogalmazott Dr. Bogos Krisztina. A lesújtó statisztikába is beavatta a hallgatóságot: a tüdőrák jelenleg vezető halálok, évente 2 millióan betegszenek meg, 1,8 millióan pedig bele is halnak világszerte. Ahhoz, hogy ezen az arányon javíthassunk, a megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt, a legfontosabb tehát, hogy minél többen letegyék a cigarettát – beleértve annak elektromos változatát is –, ezt megtenni pedig sosincs késő! A dohányzás ugyanis jelentősen növeli a tüdőrák kialakulásának kockázatát, kissejtes tüdőkarcinóma pedig szinte kizárólag dohányosoknál fordul elő – hangsúlyozta a főigazgató, aki abba is beavatott, hogy a tüdőrákkal küzdő betegeik 80 százaléka dohányzott már hosszabb-rövidebb ideig életében. A dohányzás ráadásul – ideértve a passzív dohányzást is – gyomor és urológiai daganatok kialakulásában is kockázati tényező. 

Ez is érdekelheti

dohányzás

Betiltsák-e a dohányzást? Itt a magyarok válasza

Daganatok

Okok, amelyek miatt egyre több fiatal lesz rákos

génterápia

Rákgyógyítás: mRNS injekció válthatná ki a kemoterápiát

koponyasebészet

Úgy műtenek koponyákat a pécsi egyetemen, ahogy sehol máshol

A mellkasröntgen nem alkalmas minden kis méretű elváltozást, korai stádiumú daganatot kimutatni, ezzel szemben az alacsony dózisú (LD) CT szűrés a szív vagy a rekeszizom mögötti területeken megbújó daganatokat is képes kimutatni. Minimum 1.6 millió kóros sejtnek kell egy helyen összegyűlnie ahhoz, hogy a mellkasröntgen felvételén már látható legyen egy rosszindulatú elváltozás, a CT ennél jóval pontosabb és precízebb. „Csak ezzel az új technológiával csökkenthető tehát a tüdődaganat okozta korai halálozás, így ugyanis jóval korábbi stádiumában kiszűrhetjük a rosszindulatú elváltozásokat, amikor még operálható. Akiken eddig így találtunk daganatot, azok 80 százalékát műtéttel meg is tudták menteni. Sőt, ilyenkor még a sugárkezelés is elégséges lehet olyanoknál, akiknél a betegségük miatt esetleg nem jöhet szóba az invazív technológia” – mondta el a főigazgató szűrőprogramról, melyre egyelőre a betegeknek vagy betegszervezeteknek kell jelentkezniük, céljuk azonban, hogy széles körben is elérhetővé váljon a lakosság számára.