A felmérés alapján tízből hat munkavállalónak volt már olyan álláslehetősége az életében, amelyet csak azért nem pályázott meg, mert túl sok időt igényelt volna a munkahelyre való bejutás. Ez az arány a szabadúszóknál elérte a 81 százalékot. A magyar munkavállalók jellemzően elkerülik az ingázást, és ha tehetik, inkább a közelben található munkahelyeket részesítik előnyben: tízből hat munkavállaló dolgozik a lakóhelyével azonos településen. Az ingázók 35 százaléka faluból utazik valamelyik városba a munkája miatt, 29 százalékuk városból egy másik városba, a fővárosba pedig csaknem negyedük jár be e célból.
Van, aki órákat utazik minden nap, más meg csak besétál
A munkavállalók fele kevesebb, mint napi fél órát utazik összesen a munkahelye és otthona között, egyharmaduk fél és egy óra közötti időt, míg 20 százalékuk akár 1-2 órát is eltölt az ingázással. Tízből négyen tömegközlekedéssel utaznak a munkahelyükre, 34 százalékuk pedig saját autójával teszi meg a szükséges utat. A válaszadók 7-7 százaléka céges autóval, illetve kollégákkal közösen, vállalati busszal oldja meg az utazást. Ezek mellett a kerékpározás és a séta is bevett szokás, előbbi a dolgozók 15 százalékánál, míg utóbbi 7 százalékánál fordul elő.
A válaszadók 85 százaléka elégedett a bejutás lehetőségeivel, a rendelkezésre álló közlekedési eszközével – mondta el Dencső Blanka. A Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője azt is kifejtette, hogy céges támogatást kevesen kapnak: kevesebb, mint negyedük kap benzintámogatást, 18 százalékuk pedig bérlettámogatást, a munkavállalók 47 százalékának aktuális munkaadója pedig egyáltalán nem járul hozzá az utazás költségeihez. Ezzel párhuzamosan olyanok is vannak, akik bár élhetnének a hozzájárulás lehetőségével, mégsem igényelték azt. A magyarországi dolgozók munkába járási szokásairól szóló, júliusban készült online kutatásba a 18 és 65 év közötti lakosságból 1000 embert vontak be.
