Mint azt korábban megírtuk, évente fejenként mintegy 35 ezer forint értékben dobunk a szemétbe élelmiszert. Ráadásul a világon megtermelt élelmiszerek körülbelül harmadát sosem esszük meg. Globálisan kétmilliárd tonnáról van szó évente, amellyel egy csapásra fel lehetne számolni az éhínséget a Földön. Fontos tehát, hogy minden lehetséges eszközzel felvegyük a harcot a pazarlás ellen.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programja arra hívja fel a figyelmet friss cikkében, hogy a megelőzés nem az asztal mellett ülve, hanem már azelőtt elkezdődik, hogy egyáltalán elmennénk bevásárolni a boltba. Az alábbi néhány tanács megfogadásával ugyanis sokat tehetünk azért, hogy minél kevesebb étel menjen kárba a háztartásunkban.
Edd meg, ami van otthon
Nagyon fontos, hogy legyünk naprakészek a hűtőnk, kamránk tartalmát illetően. Nézzünk körül, milyen élelmiszerek vannak még otthon, és mielőtt mást vásárolnunk helyettük, először inkább azokat fogyasszuk el. Sokan megfeledkeznek ilyenkor a fagyasztóban tárolt ételekről, így azt se hagyjuk ki az ellenőrzésből.
Legyen egy átgondolt terved
Ugyancsak hasznos, ha legalább nagyjából megtervezzük előre a hetet. Nem kötelező mindennap főzni, és elég, ha csak annyi főzésre vásárolunk be, amennyi biztosan belefér majd az időnkbe, energiánkba. Mindezek tükrében írjunk egy bevásárlólistát, amelyet követve könnyebben elkerülhetjük, hogy feleslegesen vásároljunk meg bármit csak azért, mert éppen a boltban megtetszett.
Az éhség sokba kerülhet
A boltok érdeke az, hogy minél több árut vásároljanak tőlük. Ezt pedig számos apró praktikával igyekeznek is elősegíteni. A pékárurészleg illata, a csemegepult ínycsiklandó kínálata, illetve az ízlésesen becsomagolt élelmiszerek olyan csábítást jelenthetnek, amelynek csak akkor tudunk ellenállni, ha közben nem gyötör még az éhség is. Közismert ugyanis, hogy aki éhesen megy vásárolni, végül sokkal több rossz döntést hoz a sorok között bolyongva.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: