Előfordult már veled, hogy csak egy kenyérért ugrottál be a boltba, végül mégis több ezer forintot hagytál ott például azért, mert némi édesség, esetleg egy-két csomag csipsz is beesett a kosaradba? Volt már úgy, hogy a közösségi médiát bújva megláttál egy ötletes pólótervet, vagy egy csinos ruhát, és végül annyira megtetszett, hogy azon nyomban meg is rendelted? Szeretünk vásárolni, ennél fogva hajlamosak lehetünk engedni az ilyesfajta csábításoknak. A sok kis költés azonban összeadódva a hónap végén kellemetlen meglepetést okozhat, különösen napjainkban, amikor az elszálló árak mellett jobban meg kell gondolnunk, hogyan is osztjuk be a pénzünket.
Mint azt megírtuk, a legfrissebb, márciusi adatok szerint az Európai Unión belül Magyarországot sújtja a legmagasabb infláció. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kimutatásai alapján egy év alatt átlagosan több mint negyedével emelkedtek a fogyasztói árak, ha pedig csak az élelmiszereket nézzük, akkor a drágulás mértéke meghaladja a 40 százalékot. Sokkal többe kerül például a tojás, a tej és a tejtermékek, vagy akár a kenyér is. Ugyancsak drasztikus áremelkedés látható akár a tisztító- és tisztálkodási szereknél, nem is beszélve a háztartási energiáról és az üzemanyagokról.
Egy tavaly őszi felmérés szerint a legtöbben kiadásaik visszafogásával reagáltak az emelkedő fogyasztói árakra, elsősorban élelmiszer-vásárlás során, illetve az otthoni energiafelhasználás mérséklésével. Hasonló eredményeket hozott egy idén februárban publikált, hazai egyetemisták körében lefolytatott kutatás is. Saját bevallásuk szerint a hallgatók az étkezésre, szórakozásra és lakhatásra fordított összegeknél érzékelik a legnagyobb emelkedést, és leginkább az előbbi kettő kategóriában igyekeznek spórolni, valamint a ruházkodási kiadásaikon.
Fontos azonban hozzátenni, hogy mindennapi vásárlásaink hatékony mérsékléséhez, racionalizálásához jelentős tudatosságra van szükség. Akár egy boltba térsz be ugyanis, akár csak az interneten böngészel, számos olyan inger érhet, amelyek szinte észrevétlenül bírnak rá, hogy olyasmire költs el pénzt, amire eredetileg nem terveztél. A Cambridge Egyetem szótára éppen így is fogalmaz: „megvásárolni valamit, amit amúgy nem terveztél megvenni, csupán hirtelen megkívántad, ahogy megláttad.” Ez az impulzusvásárlás jelensége, amelynek következményeivel rendszerint csak a pénztártól való távozás után, illetve a hónap végén szembesülünk.
A boltok a nyitottságunkra alapoznak
„A vásárlás örömöt okoz. Alapvető pszichológiai beállítottságunk, hogy nagyon szeretünk megszerezni, megkapni valamit. De ez az örömérzet aztán nagyon hamar el is múlik. Megfogjuk a terméket, kifizetjük, aztán az érzés hazáig sem tart ki, és újra át akarjuk élni. Nem véletlen, hogy még egy viszonylag környezettudatos háztartásban is több ezer vagy több tízezer tárgy található ma, míg, mondjuk, száz évvel ezelőtt ugyanez legfeljebb százas nagyságrendet képviselt” – mutatott rá Haraszti Anikó, a Tudatos Vásárlók Egyesülete ügyvezetője. Hozzátette, beszédes adat, hogy kutatások szerint átlagosan hét másodperc (!) alatt hozunk döntést egy-egy termék megvásárlásáról a boltokban, ami aligha tükröz alapos mérlegelést. Ezt az általános emberi tulajdonságot a kereskedelem megannyi módon törekszik tudatosan kiaknázni, ezáltal elősegítve a fogyasztás növelését.
Sokan csak nagyvonalakban tervezik meg előre a bevásárlást, ami bőséges teret enged a menet közben érkező ajánlatok csábításának. Nehéz is így felismerni az impulzusvásárlást, mert utólag talán bele sem gondolunk, hogy például csirke- helyett drágább marhahúst vettünk, pusztán azért, mert megtetszett, amikor megláttuk a hentespultban vagy egy másik vásárló kosarában. „A legtöbb ember egyfajta nyitottsággal kezeli a saját terveit is. Nyitott arra, hogy milyen ajánlatokba fut bele a boltban, illetve mihez jön meg esetleg kedve annak alapján, hogy ott milyen kínálattal találkozik. Szerintem nem szabad az impulzusvásárlást sem kizárólag sötéten látni. Egy teljesen emberi viselkedésről van szó, amelyre a reklámok és boltok reagálnak. Probléma abból van inkább, amikor hazaérve azt látjuk, hogy olyan termékeket vásároltunk, amelyeket nem szoktunk, akár nem is nagyon értjük, hogy miért vettük meg, illetve rádöbbenünk, hogy ár-érték arányban nem is hoztunk igazából jó döntést. A kérdés inkább az, hogy ezeket a helyzeteket hogyan lehet elkerülni” – hangsúlyozta a szakember.
A klasszikus trükkök működnek
Kifejtette, érdemes ehhez megfigyelni, megismerni azokat a módszereket, amelyek által a boltok igyekeznek fenntartani a vásárlók érdeklődését, nyitottságát. Tipikusan e körbe tartoznak a hatalmas akciós feliratok, hiszen ezek megjelenésükkel, a százalék- és mínuszjelek hangsúlyozásával elterelhetik a figyelmet arról, hogy valójában mekkora is a kedvezmény mértéke. Előfordulhat akár az is például, hogy egy másik szolgáltatónál ugyanakkora összegért megkapnánk az adott terméket, mint amennyi másutt a meghirdetett akciós ára. Az áruházak elrendezése is jellemzően arra sarkallja a vásárlókat, hogy a teljes üzletet bejárják a bevásárlás során, hiszen a bőséges kínálatban jócskán akadhatnak olyan árucikkek, amelyeket hirtelen megkívánva betesznek majd a kosarukba.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
A polcokon is többnyire a drágább, prémium termékek kerülnek szemmagasságba, míg az olcsóbb alternatívák alulra, kevésbé kényelmesen elérhető helyre. A sorok végén és a pénztáraknál kialakított standok szintén kiemelnek, vonzóbbá tehetnek néhány terméket, utóbbiak főként édességeket és egyéb kisebb árú cikkeket. A sok kicsi vagy közepes tételű vásárlás végül azonban összeadódik, és jelentősen megdobhatja a fizetendő összeget, még ha menet közben, apró lépésenként haladva fel sem tűnik a vásárlónak, hogy mekkora pluszköltséget vállal be a csábításnak engedve.
Hasonló megoldásokkal az internetes boltokban is találkozhatunk. A webáruházak nem tudnak olyan kellemes, nyugodt környezetet teremteni, mint az épített üzletek a fényekkel, zenével és optimális beltéri hőmérséklettel. Utóbbiakban szívesen időzünk, hiszen jól érezzük magunkat, és ez a nézelődésnek, ezáltal az impulzusvásárlásnak is kedvez. Az online térben egészen másként működik a figyelmünk: rengeteg ingerrel találkozunk, gyorsan görgetünk a webshopok kínálatában, ahol egy-egy termék jellemzően nem több, mint egy fotó és egy árcédula a hosszú listában. Itt leginkább az exkluzivitás és a jó ár-érték arány vizuális hangsúlyozásával igyekeznek megragadni a figyelmünket. Az ajánlat kihagyhatatlanságát, egyszeri és rövid idejű mivoltát, egyszersmind a vásárlást elindító gombot kiemelve rábírni arra, hogy minél hamarabb betegyük a terméket a virtuális kosárba. Ami ugyanis oda bekerül, azt a legtöbbször meg is vesszük végül.
Magyarországra még nem gyűrűzött be, de nyugati országokban új trendként már megjelent egy olyan szolgáltatás, amely szintén alkalmas arra, hogy elvonja a vásárló figyelmét a pénzkiadásról. Ez az úgynevezett halasztott fizetés gyakorlata. Egy webshopokba épített szolgáltatás lehetővé teszi, hogy a megrendelt termék árát ne azonnal kelljen megfizetnie a regisztrált vásárlónak, hanem csupán 30 napon belül. „Ez még jobban eltávolít annak az érzetétől, hogy mennyit fizettünk, mennyibe került valójában a vásárlás a pénzügyi lehetőségeinkhez mérten. Hasonlóan ahhoz, mint amikor bankkártyával fizetünk készpénz helyett. Hiszen a készpénz fogyását azonnal látjuk a tárcánkban, a kártyás tranzakcióknál viszont nincs meg ez az azonnali visszajelzés. A halasztott fizetésnél meg végképp nem, ez lényegében a hitelkártyák üzleti modelljét követi” – mondta el Haraszti Anikó.
Ne sajnáld az időt a tervezésre!
Mivel természetes ösztöneinkből ered, az impulzusvásárlást teljes mértékben nagyon nehéz megelőzni. Némi tudatossággal és elhatározással ugyanakkor elkerülhetjük, hogy túlzottan megterhelje a pénztárcánkat, vagy akár ennél is nagyobb problémákat idézzen elő. Különösen az internetes környezetben ugyanis nem ritkán csalás, átverés rejlik a nagyon csalogató ajánlatok mögött
- Napi fogyasztási cikkek vásárlása során a legjobb, amit tehetünk, ha előre összeírjuk otthon egy cetlire vagy a telefonunkba, hogy pontosan mi minden hiányzik a háztartásból, mit kell beszereznünk a boltban.
- Érdemes előre tájékozódni az aktuális akciókról.
- De még ha részletes listát írni nincs is időnk, legalább termékkategóriánként határozzunk meg egy keretösszeget, amelyből gazdálkodni tudunk.
„Persze unalmas és borzasztó, de mindenkinek javaslom, hogy vezesse a kiadásait heti szinten. Ebből látható, hogy hogy állsz a pénzügyeiddel, ami alapján tervezni tudsz a következő hétre. Ha sokat költöttél pluszban, akkor érdemes lehet kicsit spórolni a hónap hátralevő részében, vagy ezt figyelembe véve átalakítani a terveidet a következő hónapban” – tanácsolta a Tudatos Vásárlók szakértője. „Ha pedig valaki tudja magáról, hogy nem tud szigorúan csak a bevásárlólista után menni, akkor határozzon meg előre egy szűkebb rugalmassági keretet, amennyivel legfeljebb túllépheti az eredeti terveket, kielégítve közben a vásárlás öröme iránti vágyát is” – tette hozzá.
Az interneten vásárolva mindenképpen gyanakodjunk, ha egy ajánlat hihetetlenül kecsegtető, ne engedjünk a vásárlást sürgető reklámüzeneteknek. Fontos szabály, hogy online vásárlás előtt mindig győződjünk meg arról, hogy megbízható webshoppal van-e dolgunk. Nézzünk utána, hogy feltüntették-e bárhol a webshopot üzemeltető cég címét, elérhetőségét. Szintén hasznos információ lehet a termékek származási helye. Amennyiben lehetséges, érdemes az Európai Unió területén belülről vásárolni, így nem érhetnek kellemetlen meglepetések amiatt, hogy esetleg logisztikai költségekből adódóan jelentősen magasabb lesz a végösszeg, mint a termék eredetileg feltüntetett ára.
Legjobban: