Koronavírus Szűrés
Koronavírus: ezt javasolja az MTA
Hétfőn elindul a koronavírus elleni védekezés második szakasza, amelyben már az enyhítések is szerepet kapnak. A járvány azonban még tart, ezért nagyon fontos továbbra is kontroll alatt tartani a helyzetet. Mutatjuk, milyen válságkezelési módszereket javasolnak a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szakemberei rövid és hosszú távon.
Koronavírus: nincs 100 százalék hatékonyságú teszt
A koronavírus-fertőzöttek tesztelésére a PCR teszteket tartják a legmegbízhatóbbnak, azonban az elvégzett vizsgálatok akár 20-30 százaléka is álnegatív lehet. A gyorstesztek pedig leghamarabb csak a vírus megjelenése utáni ötödik napon mutatják ki a szervezetben a kórokozót.
Koronavírus: a mesterséges intelligencia lehet a kulcs
Az új koronavírus okozta betegség diagnosztizálásához fejlesztettek ki egy mesterséges intelligenciával működő szenzort az izraeli tudósok. Egy másik kutatócsoport pedig a kórházi szobák gyors fertőtlenítésére dolgozott ki új, UV-sugárzáson alapuló módszert.
Koronavírus: drónokkal szűrnék ki a betegeket
A koronavírus-járvány még mindig rohamosan terjed világszerte, megfékezését pedig nagyban akadályozza a kór hosszú lappangási ideje, valamint az, hogy a tünetmentes betegek is fertőzőképesek lehetnek. Nem csoda tehát, hogy egyre több kutatócsoport rukkol elő olyan innovatív ötletekkel, amelyek megkönnyíthetik a betegek kiszűrését.
Gyógyszerkereső
Olvassa el aktuális cikkeinket!
Júliustól kötelezővé válik a feketedoboz az új autókban
Egy európai uniós jogszabály értelmében július 7. után kizárólag olyan autókat lehet majd forgalomba helyezni, amelyeket több új kötelező biztonsági eszközzel is felszerelnek, beleértve egy, a repülőgépeknél használthoz hasonló feketedobozt.
Madárinfluenza: oltással vennék elejét a világjárványnak
Az Egyesült Államok és az Európai Unió is tett már lépéseket annak érdekében, hogy oltóanyagokat szerezzen be a kockázati csoportok védelmére a H5N1 madárinfluenzával szemben. Szakértők szerint az oltások segíthetnek csökkenteni egy jövőbeli világjárvány kockázatát.
A fátyol- és gomolyfelhők mellett általában sok napsütés valószínű. A Nyugat-Dunántúlon lesz erőteljesebb a gomolyfelhő-képződés, ott számíthatunk a legnagyobb számban záporra, akár felhőszakadással is kísért zivatarra, míg keletebbre kevesebb csapadékgóc várható. A Dunántúlon az északnyugatira forduló szelet délutántól zivataroktól függetlenül is egyre több helyen erős, viharos széllökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 24 és 29 fok között valószínű, de a nyugati határvidéken ennél kissé hűvösebb maradhat az idő. Késő estére 15 és 21 fok közé csökken a hőmérséklet. A hét közepéig fronthatásra nem kell az előrejelzés szerint számítani.