Néhány hét alatt gyógyítható a pánikbetegség

HáziPatika

Magyarországon nagyjából 350 ezer ember szenved pánikbetegségben. Míg 20 évvel ezelőtt hónapokba telt a diagnosztizálás, ma már a gyógyítás is megoldható néhány hét alatt, ha megfelelő terápiát írnak elő az orvosok.

A szapora szívverés, az izzadás, a remegés, a zsibbadás, a légszomj, a mellkasifájdalomés a szédülés a leggyakoribb tünetei az úgynevezett pánikbetegségnek, amely a szorongásos mentális zavarok csoportjába tartozik - olvasható a Semmelweis Egyetem oldalán.

Húsz évvel ezelőtt akár hónapok is eltelhettek a diagnózisig, a pánikrohammal együtt járó tünetek alapján ugyanis szervi okokra gyanakodtak az orvosok. A szimptómákat gyakran összekeverték például a szívinfarktus jeleivel, a gyomorfekéllyel vagy a refluxszal. Mára a betegség ismertsége miatt jelentősen rövidült ez a folyamat, így a gyógyulás is gyorsabb lehet - emeli ki Dr. Purebl György, a Magatartástudományi Intézet igazgatóhelyettese.

pánik, pánikbetegség, szorongás, pánikroham
A pánikbeteg folyton attól retteg, hogy újra rosszul lesz (Fotó: 123rf)

Százezreket érintő betegség

Szorongásos rohamot - ami tulajdonképpen egy pánikroham - szinte minden ember átél vagy átélt már élete során. A rohamszerűen érkező rosszullét kiváltó oka általában könnyen beazonosítható: lehet egy félelemkeltő közlekedési szituáció, egy váratlan telefonhívás vagy akár egy vizsgahelyzet is. Mivel ilyenkor a roham oka jól értelmezhető, általában nem vált ki tartós aggódást. Más a helyzet azonban a "klasszikus" pánikroham esetében. Ilyenkor a kiváltó ok nem egyértelmű, a tünetek derült égből villámcsapásként jelentkeznek, ez pedig további szorongásokhoz vezet - magyarázza a szakember.

A becsült adatok szerint Magyarországon körülbelül 300-350 ezer embert érint a pánikbetegség, amely megfelel a nemzetközi trendeknek is.

A roham során gyakran szapora szívverést, izzadást, remegést, zsibbadást, légszomjat, mellkasi fájdalmat, hideg- vagy meleghullámokat, hányingert vagy hasi tüneteket észlelünk. Jelentkezhet még szédülés, ájulás- és irrealitásérzés vagy a testtől való elválás érzése is. Legrosszabb esetben pedig a páciens átélheti az önkontroll elvesztésétől való félelemet vagy a halálfélelmet is. A szorongás és a tünetek intenzitása nagyjából 10 perc alatt eléri a tetőpontot, majd a roham 20-30 perc alatt fokozatosan, magától megszűnik.

A rosszulléttől való rettegés

Egyetlen roham még nem vezet betegséghez - hangsúlyozza Dr. Purebl György. A pánikbetegség kialakulásában azonban nem a rohamok gyakorisága játszik szerepet, sokkal inkább az, hogy a beteg hogyan ítéli meg a testében lejátszódó folyamatokat - teszi hozzá.


Sokaknak ijesztő élmény lehet egy pánikrohamot átélni, hiszen a tünetek hasonlítanak például a szívinfarktus vagy valamilyen egyéb életveszélyes betegség jeleihez. Ezért olyan gyakori, hogy a roham után a páciens retteg egy újabb rosszulléttől. Nehezíti a helyzetet, hogy akárhányadik roham után jelentkezhet az úgynevezett anticipátoros (előrevetítő) szorongás: az érintett folyton arra gondol, hogy biztosan újra rosszul lesz. Ebben az esetben már pánikbetegségről van szó.

Mi lehet a kiváltó ok?

A szakember szerint bár a kiváltó okok ismeretlenek, a rossz megküzdési technika vagy egy szorongásos kulcsélmény is állhat a háttérben, illetve nagy szerepet tulajdonítanak a szülők "túlféltő" magatartásának is. Egy biztos: a pánikbetegeknél fokozott szorongásérzékenység tapasztalható. Ebből ered a testérzékelésre fordított nagyobb figyelem, az állapot félreértelmezése és "túlreagálása" is. Bár a pánikbetegség genetikai hátterét még nem tudták pontosan feltárni, találtak már jeleket arra vonatkozóan, hogy a hajlam örökölhető. A pánikbetegek közeli rokonai között ugyanis átlagosan négyszer nagyobb a betegség megjelenésének valószínűsége.

A betegség felismerése ma már gyorsabban megtörténik. Ez részben a széleskörű ismertségének köszönhető, másfelől pedig annak, hogy a pánikbetegség jóval kevésbé stigmatizáló, így az emberek is könnyebben felvállalják, beszélnek róla - ellentétben más mentális zavarokkal.

A pánikbetegségre jellemző, hogy más pszichés eredetű betegségek is társulhatnak mellé. A klinikai depressziót például gyakran hozzák összefüggésbe vele. De az esetek 80 százalékában úgynevezett agorafóbia kíséri. Az ebben szenvedők szorongást éreznek az olyan helyektől és helyzetektől, ahonnan a menekülés nehéz, vagy ahol nem számíthatnak segítségre a pánikszerű tünetek jelentkezése esetén. Az agorafóbiásfélelemleggyakrabban egyedüllét során, távol az otthontól, tömegben vagy valamilyen tömegközlekedési eszközön jelentkezik.

Hogyan kezelhető a betegség?

A legfontosabb, hogy a páciensek még a betegség súlyosbodása előtt kezelést kapjanak - hangsúlyozza a szakember. A kezelés lehet gyógyszeres és/vagy pszichoterápiás beavatkozás is. A kutatások szerint a pánikbetegség kezelésében a kognitív viselkedésterápia az egyik leghatékonyabb módszer, az esetek 90 százalékában teljes gyógyulást lehet elérni, hatása pedig hosszú távú, azaz a terápia befejezése után is fennmarad.

A kognitív viselkedésterápiát oxfordi mintára a Semmelweis Egyetemen adaptálta nálunk először Dr. Kopp Mária munkacsoportja a kilencvenes években. A terápia lényege, hogy a beteg megtanulja felismerni és korrigálni a testi reakciói katasztrofizálásából származó negatív gondolatait, amelyek a pánikrohamok megjelenéséért és fennmaradásáért felelősek - ismerteti Dr. Purebl György.

Ezzel párhuzamosan a reális helyzetértékelés kialakítása, az aktuális stresszhelyzet kezelése és az elkerülő viselkedések leépítése is a terápia része. A sikeres kezelés végén a páciens visszatérhet korábbi megszokott életviteléhez. Bár az eredeti terápia tizenkét alkalmas, a szakember tapasztalatai szerint ma már - a korai diagnózisnak köszönhetően - rövidebb idő alatt is jelentősen javulhat a betegek állapota. Megjegyezte, hogy a terápia egy intenzív nyelvtanfolyamhoz hasonlítható: a gyógyuláshoz a páciens aktív közreműködése szükséges, ami gyakran embert próbáló lehet.

Mivel a pánikbetegség "divatos" diagnózissá vált, előfordul, hogy egyesek először pszichiáterhez fordulnak panaszaikkal. Márpedig a mellkasi panaszok minden esetben kivizsgálást igényelnek: fontos a szív- és érrendszeri betegségek kizárása. Ha ez megtörtént, akkor pedig ajánlott minél korábban elkezdeni a pszichiátriai vagy klinikai pszichológiai kezelést.

Értékelje a cikket!

Hogy érzed magad? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzed magad?
Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapotod?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzed magad?
Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzed most magad fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzed magad?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Influenzatérkép

január 13. - január 19.
Influenzás tünetekkel
orvoshoz fordulók száma:
12 370
  • 0-14 évesek
  • 15-34 évesek
  • 35-59 évesek
  • 60 év felettiek

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+3, +8 °C
Minimum:
-1, +4 °C

Hazánkban hétfon délelőtt sok lesz felettünk a felhő.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag