Pánikrohammal szinte minden ember találkozik az élete során. Bármely életszakaszban, élethelyzetben előfordulhat, nem lehet előre megjósolni, hogy mikor fog bekövetkezni, és védekezni sem igazán lehet ellene. Jó tudni azonban, hogy néhány pánikroham még nem jelenti azt, hogy pánikbetegséggel állunk szemben.
Pánikbetegségről akkor beszélhetünk, ha a rohamok rendszeressé válnak, és már akadályozzák a hétköznapi életet. Általában fiatalabb korban kezdődik, és nőknél kétszer-háromszor gyakoribb, mint a férfiaknál. Arra, hogy előforduljon velünk életünk során, körülbelül öt-tíz százalék az esély. Abban az esetben, ha a családban valaki küzdött már pánikbetegséggel, megötszöröződik az előfordulás gyakorisága.
A kiváltó okok
Mit tudnak a gyógyszerek?
A pánikroham a molekulák szintjén leginkább a szerotonin nevű neurotranszmitter (idegi ingerületátvivő anyag) zavarával jár, amely zavar különösen az agy bizonyos területeink jelenik meg. Ezeken a területeken hatnak a korszerű gyógyszerek is, megemelve a szerotoninszintet az idegsejtek közötti résben (nevük is erre utal: SSRI, azaz szelektív szerotoninvisszavétel-gátlók) negatív visszacsatolás révén csökkentik a receptorok számát, és érzékenységét, így a túlérzékennyé vált szerotoninrendszer ismét megfelelően fog működni. Az akut pánikroham tünetei emellett oldhatók korszerű szorongásoldókkal is, amik egy bonyolult folyamat révén a sejtmembrán érzékenységét csökkentik. - Az előbbi gyógyszerek az úgynevezett antidepresszánsok közé tartoznak, és hatásuk körülbelül két hét alatt alakul ki - magyarázza a szakértő. - Utóbbiak a szorongásoldók, ezek a bevételüket követő tíz percen belül oldják a pánikroham tüneteit. A gyógyszereket egyes esetekben kombináltan alkalmazzuk, a betegség tüneteinek súlyosságától függően. Én személy szerint ezek mellett homeopátiás készítményeket is gyakran ajánlok.
Tünet és betegség
De mit ér vele a beteg, ha tudja, hogy a pánikbetegség kialakulásakor a vegetatív (vagyis a zsigereket beidegző nem tudatos irányítású idegrendszeri központ) idegrendszer túlzott érzékenysége áll elő, emellett az agy bizonyos területein a szerotonintermelődés zavara alakul ki? Mi van akkor, ha tudja, hogy túl sok stressz éri, vagy hogy azért van rosszul, mert nem figyelnek rá eléggé, nem szeretik, és egyedül érzi magát? - A tudás még nem gyógyít, csak a szakszerű segítség, és a beteg együttműködése. A pánikbetegeknek a gyógyszerek mellett komplex terápiára van szüksége - mondja dr. Csonka Andrea.
Az pszichoanalitikusok és fejlődéskutatók a pánikroham okát a szeparációs szorongásra és a fokozott pszichofizológiai hajlamra vezetik vissza (vagyis a szorongást provokáló impulzusokat nem, vagy nehezen tudjuk elhárítani). A kognitív pszichológia mindezt megfejeli azzal, hogy igen, ez egy rossz tanulási mechanizmus, megtanulja az idegrendszer, hogyan reagáljon, ha valamit el szeretnénk kerülni. - Ha pánikrohamom van, kell, hogy valaki vagy valami mellettem legyen, különben rosszul leszek.
Például egy gyógyszer (még ha csak egy szem, akkor is) a zsebemben, amit ha bekapok, minden jó lesz, elmúlik a "veszély". Annak a veszélye, hogy egyedül kell lennem - magyarázza a szakértő. Arra, hogy vajon gyógyítható-e ez a betegség, határozott igennel válaszol. - Minél hamarabb keressük a megoldását, annál gyorsabban gyógyulhatunk, bár volt olyan paciensem is, aki húszévnyi pánikbetegség után, pszichoterápia segítségével lett jobban. Én a pszichoterápiát és gyógyszeres terápiát együtt szoktam ajánlani, a kutatások egyértelműen igazolják e kettő együttes hatékonyságát.
Ha kíváncsi Fezekas Ildika (kineziológus) és Szemerédy Viktória (pszichológus) gondolataira a témában, keresse a Nők Lapja Egészség 2012. szeptemberi számát, vagy fizessen rá elő a Sanoma Magazincentrumában !
