Pszichiátriai betegségek

A pszichiátriai betegségek közé a gondolkodás, az érzelmi élet és a viselkedés zavarai tartoznak. Hátterükben több tényező is állhat, leggyakrabban testi, pszichológiai, szociális, kulturális vagy örökletes tényezők bonyolult kölcsönhatásai idézhetik elő. A pszichiátriai kórképek közül a többség által nem is betegségnek, hanem csak egy rossz szokásnak tekintett dohányzás, azaz a nikotinfüggőség a legelterjedtebb. A második helyen az alkoholizmus áll. Harmadikként a depressziót kell említeni: felmérések szerint a lakosság 15%-a legalább életében egyszer átesik egy súlyos depressziós időszaka és minden hónapban a népesség 3-5%-a tekinthető depressziósnak.

Pánikbetegség tünetei és kezelése

Mi a pánikbetegség?

A pánikbetegséget hirtelen, rohamokban jelentkező heves szorongás jellemzi. A roham gyakran visszatérővé válik, kiváltásában nyilvánvaló okot nem találunk.

Tünetek

Ha ezek a "pánikrohamnak" nevezett epizódok ismétlődnek, illetve a beteg szorong a roham újbóli megjelenése miatt, pánikbetegségről beszélünk.

A pánikbetegség előfordulása

A pánikbetegség előfordulása világszerte egyre nő; egy adott évben a lakosság 2,5 százaléka szenved tőle. A betegek nagy részénél nem ismerik fel a problémát, az első roham után általában valamilyen testi betegség gyanúja merül fel. A szív-érrendszeri, gyomor-bélrendszeri illetve neurológiai tüneteket mutató betegek jelentős hányada pánikbeteg.
Nőknél kétszer olyan gyakran fordul elő, mint férfiaknál, és családi halmozódást mutat. Általában a húszas évek elején jelentkezik, de kellő fizikai érettség esetén előfordul a serdülőkor előtt is.

A pánikbetegség okai

A betegség egyértelműen meghatározható oka ismeretlen, ám számos elmélet született a kialakulására vonatkozóan.
A biológiai elmélet megalkotóinak egy csoportja a noradrenalin nevű neurotranszmittert vette górcső alá. A neurotranszmitterek olyan agyi vegyületek, amelyek üzeneteket szállítanak egyik idegsejttől - neuron - a másikig. Kísérleteik során megállapították, hogy a noradrenalinban gazdag agyi terület ingerlése pánikot vált ki, ezért a vegyület aktivitásának változása hatással van a pánikroham kialakulására. Erre a területre hat a johimbin is, fokozva a rohamot, míg a klonidin nevű vérnyomáscsökkentő enyhítette a tüneteket.
Noha feltételezik egy genetikai komponens meglétét, nem találták eléggé erősnek ahhoz, hogy egyértelmű öröklődésről legyen szó.
A pszichológia - és a gyakorló szakemberek többsége - ma már úgy gondolja, hogy a pánikbetegség kialakulásában sokkal nagyobb szerepe van annak, hogy a beteg hogyan ítéli meg a testében lejátszódó folyamatokat. A pánikrohamot átélni gyakran szinte a megsemmisülés érzésével egyenlő, hiszen a tünetek például szívinfarktust, eszméletvesztést, vagy valamilyen egyéb életveszélyes betegséget utánoznak. Gyakori ezért, hogy a roham után tartós szorongás alakul ki, rettegés egy újabb rosszulléttől. Ezt hívjuk "anticipátoros", jósló szorongásnak, ami megjelenik a betegek gondolkodásában is: "biztosan rosszul leszek ismét", mondogatják, és mivel a "szorongás beszél belőlük", a józan érvek alig ha másítják meg aggodalmaskodásukat. Sajnos ez a nehezen, sokszor csak pszichoterápiával megváltoztatható szorongásos állapot nagyban megkönnyíti az újabb roham kialakulását, és ezzel bezárult a kör.
A klinikusok szerint az okok kereshetők a rossz megküzdési technikákban, a szociális támasz hiányában, de nagy szerepet tulajdonítanak a szülők "túlféltő" magatartásának is. Annyi bizonyos, hogy a pánikbetegeknél fokozott szorongásérzékenységet lehet kimutatni: ebből ered a testérzékelésre fordított nagyobb figyelem, és a "tünetek" veszélyesként történő értékelése.

A pánikbetegség tünetei

A pánikroham - mint a neve is mutatja - "páni" félelmet takar. A tünetek változatosak lehetnek, de a pánikbetegség diagnózisának kimondásához - noha általában ennél több fordul elő egyszerre - legalább négy tünetre van szükség a felsoroltak közül.
  • Fulladás vagy légszomj
  • Szúró, nyomó, égő mellkasi fájdalom
  • Erős szívdobogásérzés vagy igen gyors szívdobogás
  • Ájulásérzés, szédülés, bizonytalanság
  • Reszketés, remegés
  • Kipirulás vagy hidegrázás
  • Izzadás
  • Émelygés, hányinger, hasi feszülés, hasi fájdalom
  • Zsibbadó, szurkáló érzés a végtagokban, az arcon
  • A test idegenként való megélése
  • Sírás
  • Rémület, rettegés
  • Halálfélelem
  • A megőrüléstől, az önkontroll elvesztésétől való félelem
A pánikbetegség tünetei gyakran három klasszikus variációban fordulnak elő.
Ezek alapján meg lehet különböztetni a
  • mellkasi pánikot (mellkasi szorító érzés, heves szívdobogás, légszomj),
  • a neurológiai pánikot (szédülés, ájulás, fejfájás)
  • és a hasi pánikot (émelygés, hányás, hasmenés, hasi fájdalom).
A pánikrosszullét nem azonos a pánikbetegséggel.
Ahhoz, hogy utóbbit kimondják, egy hónap alatt legalább négy pánikrohamot kell a betegnek átélnie. A betegség diagnosztizálásnál fontos, hogy a tünetek hátterében az orvos nem talál szervi elváltozást. A roham gyorsan, általában 10 perc alatt éri el maximális intenzitását, és 20-30 perc elteltével akár teljesen szűnhet is, ezért előfordul, hogy a sürgősséggel hívott egészségügyi személyzet már egyáltalán nem észleli azokat a riasztó tüneteket, amelyekről a beteg beszámol.
A tünetek éjjel ritkán jelentkeznek, felébresztve a beteget, közterületeken, áruházakban, tömegben, járművön alakulnak ki. A pánikbeteg ezután általában szorong attól a szituációtól, amelyben a roham jelentkezett, ezért nem ritka, hogy másodlagos agorafóbia - egy speciális helytől való félelem - alakul ki.

A pánikbetegség diagnózisa

A diagnózis felállításához ebben az esetben különösen fontos a pánikrosszullét körülményeinek részletes és pontos leírása, az anamnézis kimerítő felvétele, hiszen egy szervi probléma pánikként történő értékelése súlyos veszéllyel járhat. A kórelőzménynek tartalmaznia kell az első rosszullét leírását - a tüneteket, azok megjelenési sorrendjét, a tünetek fennállásának idejét, tekintetbe véve a külső körülményeket -, és a roham ismétlődését. Fontos tudni, hogy a beteg szerint kiválthatta-e a pánikrohamot külső tényező; általában ekkor derül fény arra, hogy jelen van-e az agorafóbia az adott betegnél.
A tünetek függvényében el kell végezni azokat a diagnosztikus vizsgálatokat, amelyek kizárják a szervi eredetet. Ezt akkor is meg kell tenni, ha a beteg fiatal és erős szervezetű. Az alapvizsgálatok közé tartozik a vérkép, az ionok és a vércukorszint vizsgálata, a pajzsmirigyhormonok szintjének mérése, az EKG, illetve neurológiai pánik esetén az EEG-vizsgálat.

A pánikbetegség kezelése

A pánikbetegség gyógyszeres kezelésére két nagy gyógyszercsoportot, az antidepresszánsokat és a benzodiazepineket használják. Az antidepresszánsok alkalmazása történetileg messzebbre nyúlik, de fontos tudni, hogy a hatás beálltáig 3-4 hétnek kell eltelnie. Hatásukat csak rendszeres szedés során fejtik ki, a rohamok megszüntetésére így nem alkalmazhatók, de a megelőzés kiváló szerei. Az újabb típusú benzodiazepinek azonnal hatnak a szorongásra és képesek a rohamot is megszűntetni, bár a tünetek megszűntéig több időnek kell eltelnie. A rohamok elmúltával ezen gyógyszereket - folyamatosan csökkentve adagjukat - el lehet hagyni. Ezzel a tünetek megszűnését követően még legalább hat hónapig kell várni.
A pánikbetegség oka ismeretlen
A pánikbetegség oka ismeretlen
A kezeléshez azonban nem csak pszichoterápiás hozzáállásra van szükség - amely segítségével a beteg tisztában lehet betegsége folyamatáról -, hanem gyakran a szakszerű pszichoterápia is elengedhetetlen a teljes gyógyuláshoz. A kognitív viselkedésterápia során a beteg megtanulja kezelni szorongását, és átértékelni a pánikrohamot megelőző helyzetet. A terápia során kialakít egy olyan védelmi mechanizmust, amellyel már korai stádiumban leállíthatja a rosszulléthez vezető folyamatot.
Általában érdemes elkezdeni a gyógyszeres kezelést annak érdekében, hogy a rohamoktól szenvedő beteg tünetei minél hamarabb csillapodjanak, szorongása enyhüljön, így kooperációs készsége nőjön, és elkezdeni a pszichoterápiás kezelést, amelynek során a gyógyszereket fokozatosan le lehet állítani.
A gyógyulást persze számos olyan folyamat segíti, amely stresszoldó hatással bír. Így a pszichológusok javasolni szokták a naplóvezetést - amelyben a beteg leírja az őt ért stressz-szituációkat, és azonosítja az ezekkel kapcsolatos gondolatait, érzéseit -, valamint a légzőgyakorlatokat, és a testmozgást, különös tekintettel a jógára és a tai-chi-re.

A pánikbetegség gyógyulási esélyei

Nemzetközi kutatások szerint a kognitív terápia a betegek 85%-nál eredményezett két évnél hosszabb ideig tartó tünetmentességet. Lévén a gyógyszeres és a kognitív terápia is jó hatással bír a rohamok csökkenésére, gyakran párhuzamosan alkalmazzák a két módszert.
A kezelés nélküli pánikbetegség súlyos szervi és pszichiátriai következményekkel járhat. A szervi szövődményekre jó példa, hogy a rohamok alatti vérnyomáskiugrás az idők során rögzül, így magasvérnyomás-betegség alakul ki az alapvetően fiatal betegeknél.
A pszichiátriai szövődmények közül az agorafóbia megjelenése igen gyakori, de a pánikbetegek között lényegesen nagyobb számban fordul elő a depresszió, a szenvedélybetegség - elsősorban az alkoholizmus és a drogfüggőség - és magasabb az öngyilkossági arány.
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +10 °C
Minimum: -2 °C

A Nyugat-Dunántúlon egész nap derült idő valószínű, másutt viszont erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés, de a legtöbb helyen így is többórás napsütésre lehet számítani. Ez alól az északkeleti megyék lehet kivétel, ott tartósabb lehet a felhőzet. Csapadék nem valószínű. A Dunától keletre megélénkül, a Tiszántúlon olykor meg is erősödik az északi szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 13 fok között valószínű. Hidegfronti hatásokkal kell számolni az arra érzékenyeknek, lesz viszont sok napsütés, ami segíti a D-vitamin termelődését.