Mitől alakulhat ki D-vitamin-hiány?

Magyarországon a lakosság csaknem 90 százalékát érinti időnként a D-vitamin-hiány, ami a közhiedelemmel ellentétben nem csak a koratavaszi időszakban okozhat problémát. Cikkünkben összegyűjtöttük, milyen okok állhatnak a vitaminhiány hátterében.

A D-vitamint a zsírban oldódó vitaminok közé sorolják, de valójában nem is vitamin, hanem egyfajta hormonszerű előanyag. Két legismertebb formája a D2- és a D3-vitamin. Ez utóbbi képződik napsugárzás hatására a bőrben, illetve állati eredetű élelmiszerekben is megtalálható, továbbá ezt tudja a leghatékonyabban hasznosítani az emberi szervezet. Viszonylag sok tévhit él a vitaminnal kapcsolatban a köztudatban, főleg annak kapcsán, hogy milyen okokból alakulhat ki hiány belőle.

Súlyos betegségek veszélye nőhet meg a hiányában

A vitamin számos élettani folyamatban kulcsszerepet játszik: növeli a kalcium és a foszfát beépülését a csontokba, hozzájárul a fogak egészséges fejlődéséhez, segíti a vérnyomás szabályozását és csökkenti a gyulladások mértékét. Akárcsak a C-, úgy a D-vitamin megfelelő szintje is elősegíti az immunrendszer működését. Hiányában olyan súlyos betegségek kockázata nőhet meg, mint például a csontritkulás, cukorbetegség, allergia, ekcéma, idegrendszeri panaszok, illetve különféle szív-érrendszeri betegségek. D-vitamin-hiányra utalhat a gyenge csontozat (csonttörések, nehezen gyógyuló törések, csontritkulás), az izomgörcs és a gyorsan romló fogazat. Gyermekek esetében a D-vitamin hiánya az angolkór nevű betegség kialakulásához is vezethet. A vitamin hiányának hátterében többféle tényező is állhat, ezek közül gyűjtöttük össze a leggyakoribbakat.

Kevés napsütés

Szervezetünk a napfény hatására állítja elő, ez is az oka annak, hogy a borús, napsütésben szegény hónapokban jelentős hiány alakulhat ki a szervezetünkben. Nem véletlen tehát, hogy a legtöbb embernél tél végén- kora tavasszal jelentkezik a hiány. Ez persze nem jelenti azt, hogy a D-vitamin szintje nem lehet akár a nyár közepén is alacsony a szervezetünkben, a pótlására sokaknak egész évben szüksége lehet.

D-vitamin-hiány, D-vitamin
Az izomgörcs is a vitaminhiány egyik jele lehet. Fotó: Getty Images

Sötétebb bőrszín

Több kutatás is kimutatta, hogy a D-vitamin-hiány jóval gyakoribb a sötétebb bőrű emberek szervezetében a világosabb bőrűekhez képest. Ennek oka, hogy a bőr sötétebb színét adó melanin egyfajta természetes árnyékolóként működik és gátolja a D-vitamin termelődését a szervezetben.

Egyoldalú táplálkozás

Előfordulhat, hogy a vitaminhiány hátterében az egyoldalú, egészségtelen táplálkozás áll. Ez sokszor okoz gondot azoknál az embereknél, akik szigorú vegán diétát követnek és nem fogyasztanak például halhúst, tojást vagy májat, amelyek a vitamin kiváló forrásai. A vitamin pótlásában ez esetben fontos szerepet játszhatnak a patikákban és boltokban is kapható táplálékkiegészítők.

Felszívódási zavarok

Előfordulhat, hogy az emésztőrendszer egyszerűen nem tudja megfelelően felszívni a D-vitamint. Bizonyos egészségügyi problémák, beleértve a Crohn-betegséget, a cisztás fibrózist és a cöliákiát, befolyásolhatják az emésztési folyamatokat, és gátolhatják, hogy a táplálkozással bevitt vitaminok hasznosuljanak a szervezetünkben. Akiknél efféle emésztőrendszeri megbetegedések jelentkeznek, azoknak mindenképp javasolt a vitaminszint rendszeres ellenőrzése és szükség esetén a pótlás.

Túlsúly

Megfigyelték, hogy a túlsúlyos emberek körében jóval gyakoribb a D-vitamin-hiány, főként a 30-as vagy annál nagyobb testtömeg-indexű emberek vérében alacsonyabb a szintje. A vitamin ugyan raktározódik a zsírszövetekben, de le is köti azt, így nem tud megfelelően hasznosulni.

Mennyi D-vitaminra van szükségünk?

Számos tényező befolyásolja, hogy mennyi D-vitamin pótlására van szüksége a szervezetünknek. A napi ajánlott mennyiséget úgynevezett NE-ben (Nemzetközi Egységben) adják meg, felnőttek számára napi 1500-2000 NE bevitele javasolt, a fiatalabbak szükséglete ennél alacsonyabb, a túlsúlyosoké azonban eléri a napi 3000-4000 NE-t. Pótlásában jelentős szerepet játszik a napfény, illetve a változatos (például tojásban, halhúsban és zöldségekben gazdag), tápláló étkezés is, bizonyos időszakokban azonban más módon is fontos lehet pótolni. A patikákban és üzletekben is elérhetőek olyan táplálékkiegészítők, melyek biztosítják a napi vitaminszükségletet, így hozzájárulhatnak a szervezet egészséges működéséhez.

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +25, +33 °C
Minimum: +12, +20 °C

Többször megnövekszik a felhőzet, szórványosan fordul elő zápor, zivatar. Sokfelé megélénkül az északkeleti szél, a maximumhőmérséklet 25, 33 fok között szóródik. Hétfőn nem érkezik front. A fülledtség idején nehézlégzés, rosszullét jelentkezhet, többen fejfájást tapasztalhatnak. Gyakoriak lehetnek a keringési panaszok, az arra hajlamosaknál vérnyomás-ingadozás léphet fel. Az érzett hőmérséklet is ingadozik. A légszennyezettség közepes, alig változik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások: