Emésztőrendszeri megbetegedések

Táplálkozásunk igen összetett és bonyolult életfunkció. Feladata a szervezet minden sejtjének ellátása energiával és egyéb tápanyagokkal, amelyeket azok anyagcseréjük során használnak fel. Az emésztőrendszer megbetegedései gyakoriak, és az alapbetegségen túl általában további súlyos szövődményekhez is vezethetnek, a tápanyagok felszívódásának zavara vagy hiánya miatt. A fertőzéseken kívül életvitelünk - például nem megfelelő táplálkozás, mozgásszegény életmód vagy az alkoholizmus - következménye is lehet ilyen megbetegedés. Jelenleg az emésztőrendszeri megbetegedések hazánkban az ötödik leggyakoribb haláloknak számítanak.

Crohn-betegség tünetei és kezelése

Mi a Crohn-betegség?

A Crohn-betegség autoimmun eredetű gyulladásos bélbetegség, amely általában hasmenéssel, véres hasmenéssel, hasi fájdalmakkal jár. A gyulladás jellemzően a vékonybél utolsó szakaszát és a vastagbelet érinti, de megjelenhet a tápcsatorna más szakaszán is - a szájtól egészen a végbélnyílásig. A gyulladások ritkán érintik a bélnyálkahártya és a bélfal teljes hosszát: jellemző, hogy normális és beteg nyálkahártya váltja egymást. Ez a szegmentáltság a vastagbéltükrözés során is látható. A Crohn-betegség (ellentétben a másik gyulladásos bélbetegséggel, a fekélyes vastagbélgyulladással, azaz colitis ulcerosával) a bélfal teljes mélységét érinti. Tehát nem csak a nyálkahártyát - ez az oka a sipolyképződésnek is.

Tünetek

A Crohn-betegség előfordulása

A betegség gyakorisága jellegzetes földrajzi eloszlást mutat: Észak-Amerikában, Észak- és Nyugat-Európában gyakoribb, míg Afrikában, Dél-Amerikában és Ázsiában ritkább. Európában 100 ezer lakosra 322 beteg jut, és évente 100 ezer lakosból 13 új beteget diagnosztizálnak. Ázsiában és a Közel-Keleten 100 ezer lakos közül évente csak 5 új érintett kerül ki. A betegség megjelenésében rasszbeli és etnikai különbségek is kimutathatóak. A kaukázusi és afro-amerikai eredet nagyobb kockázatot jelent, míg a hispán és ázsiai emberek között ritkább a betegség.

A Crohn-betegség bármilyen életkorban kialakulhat, de a leggyakrabban fiatal felnőtt korban és korai idős korban, 50 éves kor után jelentkezik. A Crohn-betegség nőknél picivel gyakrabban alakul ki, de érdemi különbség nincs a férfiak és nők érintettsége között.

A Crohn-betegség okai

A Crohn-betegséget autoimmun okokra vezetik vissza, de kialakulásában a bélflórának is komoly szerepe lehet. Ennek hátterét még nem térképezték fel pontosan, de valószínű, hogy a bélflóra megváltozására adott kóros immunreakció vezet a bélfal gyulladásához. A betegségre családi hajlam is van, vannak ugyanis génváltozatok, génegyüttállások, amelyek növelik a betegség kialakulásának kockázatát. A családi előfordulás az egyik legfontosabb hajlamosító tényező: a Crohn-betegek családjában 5-10 százalékos eséllyel található szintén érintett elsőfokú rokon.

A Crohn-betegség tünetei

A betegség legfontosabb tünete a hasmenés, a véres hasmenés, a görcsös hasi fájdalom, valamint a fogyás. A testsúlycsökkenés akár jelentős is lehet. A Crohn-betegség vashiányos anémiához is vezethet a vérvesztés miatt. Felszívódási problémák akkor jelentkezhetnek, ha a gyulladás a vékonybelet is érinti, de ez kevésbé jellemző. A bélgyulladással akár láz is együtt járhat.



Súlyosabb esetben a gyulladás szűkületeket és összenövéseket, esetleg sipolyokat (járatokat) is okozhat. Sipolyok kialakulhatnak különböző bélszakaszok között, de akár a bél és a hólyag, a bél és a hüvely, a bél és a bőr között is. A leggyakoribbak a végbél körüli sipolyok.

A Crohn-betegségnek lehetnek úgynevezett extraintesztinális (bélen kívüli) megnyilvánulásai is, amelyek közül a legrosszabbak a reumatoid arthritishez hasonlatos mozgásszervi problémák. Lehet bélen kívüli, de a gyulladásos bélbetegséggel összefüggő megnyilvánulás szemprobléma (uveitis, a szem különböző területeinek gyulladása) és májprobléma is (ez a máj speciális gyulladása).

A Crohn-betegség diagnózisa

A Crohn-betegség gyanúját már a klinikai kép felveti, de a biztos diagnózist vastagbéltükrözéssel állítják fel. Ennek során szövettani mintát vesznek a vastagbélből, és bemennek a vékonybélbe is, ahonnan szintén vesznek szövetmintát. A patológiai vizsgálat azért fontos, mert a Crohn-betegség granulómaképződéssel jár, aminek a mélyben speciális szövettani jele van, ezt pedig a szövettanász észreveheti. Megesik, hogy a szövettani mintába (mélysége miatt) nem kerül granulóma, de a klinikai kép és az endoszkópos kép ilyenkor is nagyon jellegzetes, az esetek jelentős részében már azok alapján azonosítani tudják a betegséget. Vannak olyan laboratóriumi jelek is, amelyek Crohn-betegségre utalnak, a diagnózist azok is erősítik.

A Crohn-betegség kezelése és kórlefolyása

A betegséget gyógyszeresen kezelik, mindig a betegség stádiuma szerint. Súlyos esetben szteroidokkal kezdik a terápiát, aztán 5-aminoszalicilátokkal (5-ASA) folytatják. Ha ezek nem hoznak eredményt, a betegek immunológiai gyógyszereket, biológiai terápiákat kapnak. Műtét akkor jön szóba, ha a gyulladás szűkületet vagy összenövéseket, esetleg sipolyokat okoz. A diétának a kezelésben kevés szerepe van, de az étkezésre azért figyelni kell. A lényeg, hogy az érintettek kiegyensúlyozottan táplálkozzanak, gyakran egyenek keveset, a nagy lakomákat mellőzzék.

A Crohn-betegség eléggé kiszámíthatatlan: vannak könnyű esetek, amikor valaki minimális gyógyszeres kezelésre is jól reagálnak, míg másoknál a problémák folyamatosan kiújulnak. Nem tudni, hogy ez mivel függ össze, de az kizárható, hogy a táplálkozással. A dohányzással való kapcsolat még furcsább. Régen azt gondolták, a dohányzás rosszabbítja a betegek állapotát, de az új kutatások paradox módon azt mutatják, a tüneteket inkább enyhíti.

A Crohn-betegség gyógyulási esélyei

Mivel a Crohn-betegség szisztémás betegség, a sikeres kezelést követően kiújulhat, még akár 10 éves tünetmentes időszak után is. Gyakori az is, hogy az érintetteket életük során többször is meg kell operálni.

A Crohn-betegség megelőzése

A Crohn-betegséget megelőzni nem lehet.

A Crohn-betegség szövődményei

Szövődményként vérszegénység alakulhat ki a vérzések miatt, de a gyulladás következményeként létrejövő sipolyok, összenövések is szövődménynek számítanak.

A gyulladásos bélbetegségek esetében gyakoribb a vastagbélrák és az egyéb bélrendszeri daganat, emiatt a szűrésekre (a rendszeres időközönkénti vastagbéltükrözésre) jobban figyelni kell. A rizikó függ a betegség kiterjedtségétől is: minél nagyobb területet érint a gyulladás, és minél régebb óta áll fenn, a daganatos elfajulás rizikója annál nagyobb.

A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. László András PhD belgyógyász, gasztroenterológus főorvosnak.

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +22, +30 °C
Minimum: +13, +18 °C

Hazánkban szombaton délelőtt közepesen felhős ég mellett időnként erősen felhős időszakok is előfordulnak, helyenként zápor, kisebb eső is kialakulhat. Délután folytatódik a változóan felhős idő, továbbra is előfordulhat egy-egy zápor, esetleg zivatar. A szél napközben eros északi lesz. Hajnalban 13, 18 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 22, 30 fok között alakul. Késő este 14, 19 fok lesz. Szombaton gyenge hidegfronti hatás érvényesül. Enyhébb görcsös panaszok jelentkezhetnek, például görcsös fejfájás és izomgörcsök. Az arra hajlamosaknál ingadozhat a vérnyomás, egyesek nyugtalanságot tapasztalhatnak. A szél csökkenti az érzett hőmérsékletet, a szórványos záporok miatt az esernyőkre is szükség lehet. A légszennyezettség alacsony, kissé növekszik. A porkoncentráció közepes, alig változik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Magas pollenkoncentráció