Szaharin, nátrium-ciklamát, szukralóz, aszpartám, aceszulfám-K – csak néhány azok közül a vegyületek közül, amelyek energiaszegény édesítést ígérnek. Több százszor édesebbek a cukornál, ezért elég belőlük néhány csepp vagy egy pici tabletta a kávénkba, és máris elérhetjük a kívánt ízhatást. Ezeknek az édesítőszereknek az ismert hátránya azonban, hogy legtöbbjüknek jellegzetes mellékíze van. A mesterséges édesítőszert tartalmazó üdítőitalokat, édességeket általában épp e jellegzetes mellékíz miatt könnyű megkülönböztetni a cukorral készültektől.
Rákkeltő lehet az aszpartám?
A kutatók évtizedek óta vizsgálják, hogy vajon ezek az édesítésre használt vegyületek árthatnak-e egészségünknek. Elsőként a szaharin került gyanúba, legutóbb pedig az aszpartámot vette fel a WHO a „lehetséges rákkeltő” anyagok listájára. De mit jelent ez pontosan?
„Az, hogy egy anyagot a WHO lehetséges rákkeltőként azonosít, azt jelenti, hogy nincs cáfolhatatlan bizonyíték arra, hogy az adott vegyület közvetlen rákkeltő hatással rendelkezik, de arra utaló kutatási eredmények is vannak, hogy a túlzott fogyasztásnak lehet ilyen kockázata” – mondja szakértőnk, Soltész Erzsébet dietetikus. A fogyasztás ajánlott felső határértékén azonban nem változtatott a világszervezet, úgy vélik, napi 40 milligramm biztonsággal fogyasztható ebből az édesítőszerből. Vagyis annak nem kell aggódnia, aki napi egy-két kávét iszik aszpartámtartalmú édesítőszerrel, az azonban nem egészséges, ha literszám döntjük magunkba a mesterséges édesítőszereket tartalmazó üdítőket.
A bélflóránkra is hatással vannak
„A mesterséges édesítőszereket már csak azért sem érdemes túlzásba vinni, mert az eddigi vizsgálatok szerint, bár nem emelik meg a vércukorszintet, és nem váltanak ki inzulinválaszt, a fogyásban mégsem segítenek” – figyelmeztet Soltész Erzsébet. A szakértő azt is elmondja: olyan kutatások is folynak, amelyek a mesterséges édesítőszereknek a bélfóra egyensúlyára való hatását vizsgálják. Az eredmények szerint ezek a vegyületek beavatkozhatnak ebbe a kényes egyensúlyba. Ez azért nem jó hír, mert a vizsgálatok egyre-másra tárják fel, mi mindenre van hatással a beleinkben élő baktériumok összessége, illetve annak „quorum sensing” néven is ismert, önszabályozást segítő, belső kommunikációs hálózata.
Ismert tény, hogy az immunrendszer alapja a beleinkben rejtőzik, de a kutatók az utóbbi években bizonyították, hogy bélflóránk gyakorlatilag szervezetünk egészének működésével szoros kapcsolatban áll. Kimutatták, hogy a bélflóra hatással van a szénhidrát-anyagcserére, a súlygyarapodásra való hajlamra, az autoimmun és daganatos betegségek kockázatára, de még a hangulatunkra is. „Épp ezért érdemes csökkenteni a mesterséges édesítőszerek mennyiségét az étrendünkben – a fogyásért is sokkal többet teszünk, ha inkább rostokban, probiotikus élelmiszerekben gazdag, változatos étrenddel támogatjuk bélflóránk egyensúlyát, és ezzel is igyekszünk megőrizni egészségünket” – mondja szakértőnk.
