Tényleg egészségesebb a kenyér, ha lefagyasztjuk?

A közösségi médiában számos tartalomgyártó állítja, hogy ha fagyasztva tároljuk a kenyeret fogyasztás előtt, azáltal egészségesebbé is válik. Vajon tényleg lehetséges lenne ez?

Valójában az állítás mögött van némi tudományos megalapozottság, ezzel együtt azért a teljes kép valamelyest árnyaltabb, mint ahogy azt a TikTok-videók sugallják – írja a The Conversation oldalán megjelent cikkében Duane Mellor, a birminghami Aston Egyetem táplálkozástudományi szakértője. Ahhoz azonban, hogy megérthessük a fagyasztás előnyeit, érdemes kicsit közelebbről is megvizsgálnunk a téma központi elemét: a kenyeret. Mint azt a szakértő kifejti, amikor kisütik a kenyeret, a nedves, légbuborékokkal teli tészta lassan puha kenyérré alakul, ahogy a sütő melege és a tészta víztartalma együttesen tágulásra és zselésedésre készteti a lisztben lévő keményítőt.

kenyér lefagyasztva, hűtőszekrény, fagyasztó
A kenyér lefagyasztása segíthet mérsékelni az élelmiszer-pazarlást is. Fotó: Getty Images

E formájában a keményítő könnyebben emészthető, magyarán sejtjeink könnyebben hozzájutnak a belőle származó glükózhoz, avagy cukorhoz. Voltaképpen ez érvényes minden frissen készült keményítős élelmiszerre, különösen, ha alacsony a rosttartalmuk vagy finomlisztből készülnek, mint a fehér kenyér és a burgonya. Mellor rámutat, hogy egyes kutatások szerint ez a fajta gyorsan hozzáférhető glükóz evés után gyorsan megdobja az inzulinszintet. Noha hormonként az inzulin fontos szerepet tölt be abban, hogy sejtjeink fel tudják használni a glükózt, ha viszont túl sok van belőle, az fokozza az éhséget, egyszersmind súlygyarapodáshoz vezethet.

Itt jön képbe a fagyasztás. Ha ugyanis a zselésedett keményítőt lehűtjük, visszazsugorodva átalakul úgynevezett rezisztens keményítővé. Emésztőenzimjeink így már nehezebben boldogulnak vele, ami azt jelenti, hogy sejtjeink is nehezebb jutnak hozzá a rezisztens keményítőből származó cukorhoz. Következésképpen tehát vércukor- és inzulinszintünk sem ugrik ki olyan hirtelen evés után. Az, hogy pontosan mennyi rezisztens keményítő képződik a hűtés során, nagyban függ mind az előzetes sütési hőmérséklettől, mind attól, hogy egyszerűen csak a hűtőbe tesszük-e a kenyeret, vagy le is fagyasztjuk. Fagyasztás során közel kétszer több rezisztens keményítő jön létre, mint a hűtőszekrényben. Egyszersmind így a kenyér nedvességtartalma is megmarad, azaz felolvasztva ismét friss és puha lesz.

A fagyasztás sem tesz csodát

Egy 2007-ben publikált tanulmány tíz egészséges önkéntes bevonásával vizsgálta a fagyasztásból felolvasztott kenyér és a pirítós hatását a vércukorszintre. A kutatók házilag készült és bolti kenyereket egyaránt próbára tettek ilyen módon. Mint kiderült, ha fogyasztás előtt lefagyasztották, majd felolvasztották a házi kenyeret, a kísérleti alanyok vércukorszintje 31 százalékkal alacsonyabb csúcsértéket ért el evés után, mintha frissen megették volna. Érdekes módon az is 25 százalékkal mérsékelte a vércukor kiugrását, ha csak egyszerűen megpirították a friss kenyeret. Ha pedig lefagyasztották, felolvasztották, és úgy csináltak belőle pirítóst, a vércukorkilengés 39 százalékkal csökkent. Mellor szerint ezeket a számokat érdemes komolyan venni, hiszen azt mutatják, hogy éhségérzetünk szempontjából sem mindegy, hogyan fogyasztjuk a házi kenyeret.

Egészen más a helyzet azonban a bolti kenyerek esetében. Az említett tanulmány alapján ugyanis sem a fagyasztás, sem a pirítás nem befolyásolta érdemben, hogy ezek miként emelték meg a résztvevők vércukorszintjét. A szakember úgy véli, mindez arra vezethető vissza, hogy a bolti kenyerek egészen másként készülnek, mint a háziak. A kenyértésztához használt alapanyagok és a sütés módja is nagyban eltérhet, befolyásolva, hogy utólag mennyi rezisztens keményítő képződik a lefagyasztott kenyérben. Egy tavaly februárban publikált tanulmány egyébként hasonló eredményeket hozott, mint a 2007-es kísérlet, rámutatva, hogy a kenyér lefagyasztásának valóban lehetnek előnyös hatásai táplálkozási szempontból.

„Érdemes ugyanakkor megemlíteni, hogy ezek a hatások csak néhány órán keresztül állnak fenn a kenyér elfogyasztása után. Szóval még ha a kenyér evés előtti lefagyasztása segíthet is csökkenteni egyszeri alkalommal a vércukorszintet (illetve van némi hatása a következő étkezésre is), hosszú távú hatásai az étvágyra, súlygyarapodásra és bizonyos betegségek (mint a 2-es típusú cukorbetegség) kockázatára nem ismertek – de vélhetően elég csekélyek” – fogalmaz cikkében a dietetikus. Hozzáteszi továbbá, hogy rezisztens keményítők számos más hőkezelt és fagyasztott élelmiszerben is megtalálhatók, legyen szó akár burgonyáról, tésztákról és egyes rizsfajtákról. A basmati rizs például különösen jó tulajdonságokkal bír e téren.

A rezisztens keményítők kapcsán fontos megjegyezni, hogy nemcsak a vércukorszintre vannak jó hatással, de bélflóránkra is, hiszen az ott élő baktériumok számára tápanyagforrást jelentenek. Sőt, az inzulinválasz javítása mellett elősegíthetik a koleszterinszint-csökkentést, vélhetően a bélflóra által a keményítők fermentálása során termelt  rövid szénláncú zsírsavak révén. „Noha ezek a változások drámainak tűnhetnek, valójában rövid távúak, egészségünk hosszú távú alakulására kifejtett hatásuk tehát mérsékelt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyáltalán ne kellene lefagyasztanunk a kenyeret. Azáltal, ha egy vekni kenyeret beteszünk a fagyasztóba, csökkenhet az élelmiszer-pazarlásunk, amihez bónuszként társulnak az egészségügyi előnyök – bármilyen apróak is” – hívja fel a figyelmet Duane Mellor.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

vastagbélrák
Vastagbélrák 50 felett: ezekre a korai tünetekre érdemes különösen figyelni
Túl párás a levegő otthon? Ezt a filléres trükköt vesd be, mielőtt megjelenne a penész
Ezt teszi a savanyú káposzta a belekkel – Ezért érdemes rendszeresen fogyasztani
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják
Hasnyálmirigy-gyulladás: ez az 5 korai tünet figyelmeztethet a betegségre
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +14 °C
Minimum: +6 °C

Többnyire erősen felhős vagy borult lesz az ég, délutántól viszont nagyobb területen csökken a felhőzet. A nap első felében többfelé várható eső, zápor, helyenként zivatar is kialakulhat. Délután főként a keleti és déli tájakon lehet csapadék. A délnyugati, nyugati szél időnként megerősödik, zivatarok és intenzív záporok környezetében átmenetileg viharos lökések is lehetnek.A legmagasabb nappali hőmérséklet többnyire 12 és 17 fok között, az Északi-középhegység területén néhol 12 fok alatt valószínű. Szerdán kettősfronti hatás érvényesül.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

Influenzaoltás: 7 kérdésből kiderül, bedőlsz-e a leggyakoribb tévhiteknek A szezonális influenzaoltást számos félreértés és tévhit lengi körül, ami akár a járvány elleni hatékony védekezést is alááshatja. Teszteld tudásod kvízünk segítségével, hogy kiderüljön, mennyire vagy jól tájékozott a témában!
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják Sokan élnek magasvérnyomás-betegséggel (hipertónia) úgy, hogy nem is tudnak róla, pedig a kezeletlen állapot jelentősen növeli a szívroham, a stroke és a vesebetegség kockázatát. Töltsd ki kvízünket, és teszteld, mennyit tudsz a magasvérnyomás-betegség tüneteiről és veszélyeiről!