„Az utóbbi időben sok helyen lehet olvasni a rezisztens keményítők jótékony hatásait illetően. Ezek a rostokhoz hasonlóan viselkedő tápanyagok ellenállnak az emésztésnek, de az egészségre jótékony hatású bélbaktériumok fermentálják őket” – írja szerdai Facebook-bejegyzésében a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ). Hozzáteszik, miközben a bélflóra baktériumai feldolgozzák ezeket a tápanyagokat, a folyamat során olyan vegyületek keletkeznek, amelyek csökkenthetik a gyulladásokat a szervezetben. Mindezek nyomán a rezisztens keményítők összefüggésbe hozhatók olyan betegségek kockázatának csökkentésével, mint a vastagbélrák és a gyulladásos bélbetegségek (IBD), azaz a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa).
A MDOSZ rámutat, hagyományos ételeink közül mind a rizs, mind a burgonya jó forrásnak tekinthető a rezisztens keményítők szempontjából. Főzés közben érdemes odafigyelni, hogy a rizs esetében elkerüljük a csirizesedést. Ehhez a gőzben párolás nyújtja a legbiztosabb módszert. Ami pedig a burgonyát illeti, hasznosabb, ha főzés helyett inkább lefedve, sütőben megsütjük. „A kívánt hatás eléréséhez mindkét alapanyagot tároljuk hűtőszekrényben legalább 24 órán keresztül, majd akár hidegen, akár melegen fogyasztjuk őket, megmarad az így létrejött, kedvezőbb élettani hatás” – írják a dietetikusok.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: