- A hidratáció fontosságával mindenki tisztában van. Rengeteg helyen olvashattuk már, hogy az egészséghez vizet kell innunk. Pontosan mennyit? Mitől függ ez a mennyiség? - Nem hiszek abban, hogy a jól ismert, javasolt mennyiségek megfelelőek lennének. Ezek a javaslatok ugyanis átlagot számolnak, egy átlagembernek megfelelő mennyiségek. De ki számít átlagosnak? Ön vagy én? Sőt még attól is függ, hogy mennyit javasolnak valakinek, hogy a világ melyik táján él: az USA javaslatai például egy kicsit magasabbak, mint az EU-s normák. Ennek azonban véleményem szerint nincs túl sok értelme, hiszen a szervezetem igényei nem változnak meg attól, hogy épp Londonban, Budapesten vagyok, vagy pedig New Yorkban.
Ha pedig valaki azzal jön valaki oda hozzám, hogy neki személy szerint mennyi vizet kell innia, gyakran azzal kezdem: semennyit. Lehet, hogy valaki egy korty vizet sem iszik, mégis egészséges. Lehet inni kávét, teát, üdítőket, gyümölcsleveket, sőt a friss zöldség és a leves is számít.
A következő lépésben megkérem, hogy mondjon valamit magáról: öreg vagy fiatal, aktív életet él vagy ülőmunkát végez, sokat van a szabadban vagy egy légkondicionált irodában tölti a napjait. Ezek alapján a válaszok alapján már tudok valamit javasolni, ám még az egyéni igények is változhatnak attól függően, hogy meleg nyárban vagy hideg télben beszélgetünk. A testünk tudja, hogy mennyi folyadékra van szüksége, és nekünk csak figyelnünk kellene rá. A felesleges folyadék ugyanis a vizelettel távozik a szervezetből. Ha valaki keveset jár pisilni, a vizelete sötét színű, akkor tudnia kell, hogy valószínűleg nem iszik eleget.
- Milyen jelei vannak annak, hogy valaki nem iszik eleget?
- Laboratóriumi körülmények között lehet ilyesmit vizsgálni. Ehhez azonban az szükséges, hogy valaki hosszabb ideig ne igyon, ám táplálkozzon ugyanúgy, mint korábban. Egy idő után fejfájást, szédülést, koncentrációs zavarokat tapasztalhat meg. De ezek mind elég szubjektívak. A legjobb jele annak, hogy valaki keveset vagy éppen túl sokat iszik, az a vizeletének, illetve a vizelési szokásainak a megváltozása. A sötét színű vizelet vagy az, ha valaki csak egyszer-kétszer jár vécére naponta, az jelezheti, hogy nem iszik eleget. Ha kétóránként megy a mosdóba, a vizelete pedig világos, szinte vízszerű, az lehet, hogy egy kicsit többet iszik a kelleténél, a feleslegtől pedig igyekszik megszabadulni a szervezetünk.
- Említette az üdítőket, a gyümölcsleveket, a leveseket, mint lehetséges folyadékpótlókat. Ezek ugyanolyan jók, mint a tiszta víz vagy van valami különbség?
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
- Természetesen van különbség. Amikor a szervezetünk vizet választ ki, azzal együtt fontos sók és ásványi anyagok is távozhatnak a testünkből. Tehát nemcsak a folyadékot kell pótolnunk, hanem ezeket a mikrotápanyagokat is. Ez pedig bizonyos, magas víztartalmú ételekkel könnyebb - ám az italokat könnyebb elfogyasztani. Egy kiló paradicsomban jókora mennyiségű víz van, emellett rengeteg hasznos vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, mégis könnyebb meginni egy liter üdítőt.
- Mi a helyzet például a kávéval? Az elterjedt felfogás szerint a kávé vízhajtó és nem szabad belőle sokat inni, mert kiszáradhatunk tőle.
- A koffein valóban enyhe vízhajtó, ám a kávé önmagában, különösen a gyengébb hosszú kávé akár még hozzá is járulhat a folyadékpótláshoz. Egy adag kávéban - persze nem a méregerős olasz ristrettóról beszélünk - ugyanis közel két deci víz van, ami hidratál. A koffeinmennyiség ehhez képest elhanyagolható. Természetesen, a szervezetünkbe koncentrált formában bejutó koffeinnek (például a koffeintablettának) van vízhajtó hatása.
- Mi a véleménye a különböző oxigénnel, esetleg vitaminokkal dúsított vizekről? Inkább ezeket válasszuk vagy megteszi a csapvíz is?
- Az oxigénnel dúsított víz egyszerű marketingfogás, a vitaminos víz pedig csak az ízélményt befolyásolja. Ugyanolyan választási lehetőséget kínál az embereknek, mint a normál vagy a diétás üdítő, vagy a különböző ízű gyümölcsteák. A csapvíz tökéletes választás!
- Bulvárlapokban időről időre megjelenik egy-egy olyan híradás, hogy valaki a vízivás következtében hal meg. Valóban létezik vízmérgezés? Előfordulhat, hogy halálos mennyiségű vizet iszik meg valaki?
- Létezik ilyen, de nagyon ritka. A legtöbb embernek nem kell ettől félnie. Ennek a hátterében egyrészt valamilyen pszichiátriai betegség állhat. Vannak olyan betegek (például szkizofréniában szenvedők), akik kényszeresen isznak, ez pedig nagyritkán halált okoz. Máskor valamilyen fogadás vagy verseny miatt iszik valaki hatalmas mennyiséget, mint néhány éve egy amerikai nő, és ez okoz halált. A maratoni futóversenyeken pedig minden évben van néhány olyan lassú futó, akik rosszul mérik fel a szervezetük folyadékigényét, és minden frissítőponton magukba döntenek több decinyi folyadékot. Ennek sajnos halálos következményei is lehetnek. De ez tényleg elenyésző szám, ahhoz képest, ahányan évente lefutják a maratont. A halál oka ilyen esetekben olyasmi, mint a stroke: megnövekszik az agyi nyomás és az agy térfogata.
Legjobban: