„A nyár mindenképpen kedvez azon mikrobák szaporodásának az élelmiszerekben, amelyek humán patogének, vagyis megbetegedéseket okozhatnak” – tudtuk meg egy tavalyi interjúnkban Tóth Dávidtól, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Vendéglátás- és Közétkeztetés Felügyeleti Osztályának vezetőjétől. Elég egy kis óvatlanság, és egy kerti grillezésnek, egy Balaton-parti hekkezésnek, de még akár egy gyanútlan fagylaltozásnak is kellemetlen következményei lehetnek. Gyomortáji fájdalom, émelygés, hányás, hasmenés, esetenként láz és gyengeség egyaránt jelezheti utólag, hogy az adott étel elkészítése, tárolása bizony nem volt megfelelő. Ilyen módon pedig ezek az akut megbetegedések napokra pokollá tehetik az érintettek életét.
Bevallom, a közelmúltban magam is átestem ételfertőzésen, amely olyannyira legyengített, hogy egy alkalommal el is ájultam egy rövid időre. A családom persze nagyon megijedt, azonnal segítséget hívtak. Végül, miután megvizsgált, az Országos Mentőszolgálat kiérkező munkatársa megnyugtatott, hogy némi pihenéssel és folyadékpótlással rövidesen túljutok majd a kellemetlen tünetek okozta mélyponton. Emellett egy különös tippet is adott: ha nagyon háborog a gyomrom, igyak meg egy pohár hideg, minél kevésbé szénsavas kólát, az majd segít. Rákeresve az interneten számos oldalt talál az ember, ahol ugyanezzel a tanáccsal találkozhat, sőt, ismerőseim körében is többen bólogatva reagáltak annak hallatán – főként a kisgyermekes szülők.
Mit mond a gasztroenterológus?
Nem titok, hogy a boltokban üdítőitalként árult kólát sokan számos más célra felhasználják még a mindennapokban. A Coca Cola például maga is elismeri, hogy világhírű terméke húspácolásra, vécétisztításra és rozsdamentesítésre egyaránt alkalmas. Mondhatni, univerzalitásában már-már a folyadékok svájci bicskájáról van szó. De tényleg igaz, hogy heveny emésztőszervi panaszok kezelésére is bevethetjük? A kérdéssel dr. Hidvégi Edithez, a Budai Allergiaközpont gyermekgyógyász, gasztroenterológus szakorvosához fordultam válaszért. Elmondása szerint saját praxisában is hallotta már szülőktől, hogy a módszer segített megszüntetni gyermeküknél a hányást egy-egy megbetegedés alkalmával. Dacára azonban a személyes beszámolóknak, a pozitív hatás okára szakmai oldalról nehéz magyarázatot találni. Mi több, a legtöbb felmerülő érv éppen a szénsavas üdítő ellen szól, mintsem mellette.
Semmiképpen sem szerencsés hányinger esetén például, hogy maga a szénsav a gyomorban felhalmozódva feszítő érzést okoz, illetve azáltal, hogy növeli ott a nyomást, kedvez a refluxnak. A gyomrot és a nyelőcsövet ugyanis egy izomgyűrű választja el egymástól, amelynek feladata, hogy a gyomor felé átengedje az elfogyasztott táplálékot, az erősen savas gyomortartalmat viszont ne engedje visszaáramlani a sérülékeny nyelőcsőbe. Amennyiben azonban túl nagy a nyomás, valamint nem kellően zár jól az izom, úgy mégis bekövetkezhet a baj. Egy másik fontos összetevő, a koffein ugyancsak ebbe az iránya hat azáltal, hogy ellazítja a gyomor záróizmát.
Érdemes szót ejteni a cukortartalomról is, amely ugye közismerten rendkívül magas a hagyományos kóla esetében. Egyfelől az édes ízek általában nem javasoltak hányingerrel, émelygéssel küzdő betegek számára. Másfelől a cukor nagy mennyiségben fogyasztva hasmenést provokálhat. A kristálycukor, avagy a szacharóz a bélrendszerben két molekulára bomlik le: szőlőcukorra (glükóz) és gyümölcscukorra (fruktóz). Előbbi könnyen felszívódik a bélben, utóbbi viszont csak korlátozottan. Éppen ezért, ha valaki túl sok fruktózt fogyaszt egyszerre, akár csak azért, mert túl sok gyümölcsöt eszik, attól könnyen hasmenést kaphat. Tipikus példája ennek az aszalt szilva esete, amelyet gyakran szoktak hashajtóként alkalmazni.
„Szakmai szempontból a kólának nem kellene enyhítenie az ételfertőzéses panaszokat. Ennek ellenére mégis sokan arról számolnak be, hogy használ, ha megisznak ilyenkor egy pohárral. Úgy gondolom, hogy ha valaki egyébként is szokott kólázni, és normál esetben nincs tőle semmi baja, akkor betegség esetén is tehet vele egy próbát” – húzta alá Hidvégi doktornő, hozzátéve azonban, hogy semmi esetre se tekintsünk a kólára bármiféle gyógymódként. Az ételfertőzések otthoni kezelése jóval komplexebb feladat, és több szempontot is figyelembe kell vennünk, hogy a betegség súlyosabb szövődményeit elkerülhessük.
Bár a legtöbbször ételmérgezésként hivatkozunk a romlott étel okozta megbetegedésekre, valójában érdemes különbséget tenni mérgezés és fertőzés között. Utóbbiért az ételben a helytelen elkészítés, tárolás során elszaporodó kórokozók felelősek, így például baktériumok, vírusok. Mérgezésről pedig abban az esetben van szó, ha az étel valamilyen toxinnal szennyezett. Az egyik legismertebb példa erre a gömbhal, amely a japán konyhában ínyencfogásnak számít. Mivel azonban számos része mérgező, elkészítése rendkívüli képzettséget és óvatosságot igényel a szakácsoktól.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Nem csupán főtt krumplival kúrálhatjuk a hasmenést
Hányással, hasmenéssel járó megbetegedések esetén nagyon fontos a megfelelő folyadékpótlás, valamint a diéta. Ha hányingerrel küzdünk, a lassú kortyonként történő folyadékbevitel enyhülést hozhat. Fertőzésekkel szemben a gyomor fokozott váladéktermelődéssel védekezik, aminek nyomán lassul a gyomorműködés, úgynevezett gasztroparézis alakulhat ki. Éppen ezért, ha egyszerre sok folyadékot iszunk, az vissza fog jönni. Amennyiben viszont csak apránként, kevés folyadék jut be a gyomorba, az segíthet megnyitni az utat a bélrendszer felé. „Azt szoktam javasolni, hogy három korty, utána öt perc szünet, vagy kicsi gyerekeknél két korty és öt perc szünet” – mondja dr. Hidvégi Edit. A szakember szerint elsősorban a hűtött italok hozhatnak javulást. Valószínűsíthetően ebben rejlik a kóla rejtélyének nyitja is, ezzel együtt érdemes inkább vizet, cukrozatlan teát magunkhoz venni. Kerüljük viszont a sűrűbb, töményebb italokat, mint például a gyümölcsleveket, tejet.
Utóbbi hasmenés esetén sem javasolt. Nemcsak azért, mert a hazai népesség körülbelül egyharmada laktózintoleranciával küzd, hanem azért sem, mert hasmenés idején egyébként is csökken a tejcukrot lebontó laktáz enzim termelődése. Így tehát a tej, bármennyire tápláló, még többeknél kellemetlen panaszok forrása lehet ilyenkor. Ezt leszámítva a diétát nem kell kizárólag a hagyományos sós keksz, sós főtt krumpli körre szűkíteni. Ne fogyasszunk megterhelő, zsírban és fehérjében bő fogásokat, ugyanakkor bátran választhatunk bármit, amiből szervezetünk értékes szénhidrátokhoz jut. A sós ételek valóban előnyösebbek abban a tekintetben, hogy hasmenés során kálium mellett sok nátriumot és kloridot veszítünk, amit pótolni kell. Így tehát a többi között natúr szeletek, zöldséglevesek, tejföl és zsiradék nélkül készülő főzelékek egyaránt szóba jöhetnek a diéta részeként.
Ami a gyógyszerhasználatot illeti, a szakember felhívta a figyelmet, hogy fertőzéses eredetű hasmenés esetén nem szabad a bélmozgást lassító készítményeket szedni. Máskülönben a fertőzést kiváltó kórokozók, illetve az azok által termelt toxinok is a bélrendszerben maradnak, onnan felszívódva pedig súlyos állapotot idézhetnek elő. Más a helyzet a széntablettákkal és egyéb, abszorbens hatóanyagot tartalmazó szerekkel, mivel azok megkötik a bélrendszerben a toxikus vegyületeket. Ennél fogva ez utóbbiak ételfertőzés kapcsán is megoldást jelenthetnek a hasmenés csillapítására.
Legjobban: