A depresszió okai
Sokféle okból és sokféleképpen jelentkezhet a depresszió. Olyan sok árnyalatban, hogy nem is sikerült felderíteni a folyamat minden elemét, különösen nem a kezdetét. De olyan sok tapasztalat gyűlt össze erről a mindinkább globális népbetegséggé váló egészségi problémáról, hogy pontos képet rajzolhatunk a természetéről.
h i r d e t é s
A depresszió rendkívül összetett betegség. Senki sem tudja pontosan, hogy végső soron mi váltja ki, de az biztos, hogy számos különböző ismert ok közrejátszik a megjelenésében. Néhány embernél a depresszió súlyos betegség miatt lép fel, míg másoknál sorsfordító események kísérőjeként jelenik meg. De az is lehet, hogy valakinek öröklött hajlama van e rendellenességre. És ezzel a lehetséges okoknak csak a felszínét kapargattuk.
Melyek a depresszió fő okai?
Számos tényező fokozhatja a depressziót, beleértve a következőket:
▪ Visszaélések. Korábbi fizikai, szexuális vagy érzelmi bántalmazás növelheti a sérülékenységet és a klinikai depresszió esélyét az élet későbbi szakaszában.
▪ Egyes gyógyszerek. Bizonyos hatóanyagok (például akne kezelésére használt illetve vírusellenes gyógyszerek) növelhetik a depresszió kockázatát.
▪ Konfliktusok. Akik biológiailag sérülékenyebbek a személyes konfliktusok vagy a családtagokkal, barátokkal való viták forrásai lehetnek a depressziónak.
▪ Halálos veszteség. Egy szeretett ember elvesztése miatt érzett szomorúság, bánat természetes reakció, de vannak, akiknél ez depresszióig fokozódik.
▪ Genetika. Ha egy családban már előfordult a depresszió, az a leszármazottaknál is növeli a betegség kockázatát. Ma az orvosok úgy gondolják, hogy a depresszió összetett jelenség, amiben valószínűleg sok gén játszik szerepet, ami sokkal valószínűbb annál, hogy csak egyetlen gén növeli meg a depresszió kockázatát, mint a tisztán genetikus kóroknál, például a Huntington-kórnál vagy a cisztás fibrózisnál.
▪ Sorsfordító események. Az emberek életében bekövetkező jelentős fordulatok, még az egyértelműen pozitív tartalmúak is (mint egy új munkahely, a diploma megszerzése vagy a házasság) olykor depresszióhoz vezethetnek. Nyilvánvaló, hogy a negatív események (például az állás elvesztése, a válás vagy a nyugdíjazás) sokkal erősebben depresszív hatásúak. A klinikai depresszió pedig soha nem csak "normális" válasz a stresszes életeseményekre.
▪ Egyéb személyes problémák. Előfordulhatnak olyan helyzetek, amelyek az egyes embereket komolyan deprimálják. Például szociális elszigeteltségbe kerülnek, más mentális betegségek kínozzák őket, a családban vagy egy társadalmi csoportban, közösségben betöltött szerep elvesztése hozzájárulhat a klinikai depresszió kockázatának emelkedéséhez.
▪ Súlyos betegségek. Néha a depresszió együtt jár komoly betegségekkel (a cukorbetegség, a szívbetegség, ízületi gyulladás, vesebetegség, a HIV / AIDS, a lupus, és a sclerosis multiplex), sőt ki is válthat más betegségeket.
▪ Gyógyszer- és drogfüggőség. A depressziós esetek közel 30 százalékában közrejátszik a gyógyszerfüggőség, amely különösen akkor alakulhat ki, ha egy bizonyos szert hosszú távon keresztül szed a beteg. A drogfüggőség és a depresszió kapcsolata szintén ebbe a körbe tartozik, hiszen a kábítószer-fogyasztók körében gyakoriak a pszichotikus és depressziós kórképek.
▪ Visszaélések. Korábbi fizikai, szexuális vagy érzelmi bántalmazás növelheti a sérülékenységet és a klinikai depresszió esélyét az élet későbbi szakaszában.
▪ Egyes gyógyszerek. Bizonyos hatóanyagok (például akne kezelésére használt illetve vírusellenes gyógyszerek) növelhetik a depresszió kockázatát.
▪ Konfliktusok. Akik biológiailag sérülékenyebbek a személyes konfliktusok vagy a családtagokkal, barátokkal való viták forrásai lehetnek a depressziónak.
▪ Halálos veszteség. Egy szeretett ember elvesztése miatt érzett szomorúság, bánat természetes reakció, de vannak, akiknél ez depresszióig fokozódik.
▪ Genetika. Ha egy családban már előfordult a depresszió, az a leszármazottaknál is növeli a betegség kockázatát. Ma az orvosok úgy gondolják, hogy a depresszió összetett jelenség, amiben valószínűleg sok gén játszik szerepet, ami sokkal valószínűbb annál, hogy csak egyetlen gén növeli meg a depresszió kockázatát, mint a tisztán genetikus kóroknál, például a Huntington-kórnál vagy a cisztás fibrózisnál.
▪ Sorsfordító események. Az emberek életében bekövetkező jelentős fordulatok, még az egyértelműen pozitív tartalmúak is (mint egy új munkahely, a diploma megszerzése vagy a házasság) olykor depresszióhoz vezethetnek. Nyilvánvaló, hogy a negatív események (például az állás elvesztése, a válás vagy a nyugdíjazás) sokkal erősebben depresszív hatásúak. A klinikai depresszió pedig soha nem csak "normális" válasz a stresszes életeseményekre.
▪ Egyéb személyes problémák. Előfordulhatnak olyan helyzetek, amelyek az egyes embereket komolyan deprimálják. Például szociális elszigeteltségbe kerülnek, más mentális betegségek kínozzák őket, a családban vagy egy társadalmi csoportban, közösségben betöltött szerep elvesztése hozzájárulhat a klinikai depresszió kockázatának emelkedéséhez.
▪ Súlyos betegségek. Néha a depresszió együtt jár komoly betegségekkel (a cukorbetegség, a szívbetegség, ízületi gyulladás, vesebetegség, a HIV / AIDS, a lupus, és a sclerosis multiplex), sőt ki is válthat más betegségeket.
▪ Gyógyszer- és drogfüggőség. A depressziós esetek közel 30 százalékában közrejátszik a gyógyszerfüggőség, amely különösen akkor alakulhat ki, ha egy bizonyos szert hosszú távon keresztül szed a beteg. A drogfüggőség és a depresszió kapcsolata szintén ebbe a körbe tartozik, hiszen a kábítószer-fogyasztók körében gyakoriak a pszichotikus és depressziós kórképek.
Számos tényező fokozhatja a depressziót
A depresszió biológiai megnyilvánulásai
A kutatóknak sikerült különbségeket feltárni a klinikai depresszióban szenvedő és az attól mentes emberek agyában. Például, a hippocampus (az agy emlékezéssel kapcsolatos területe) kisebbnek tűnik azok esetében, akiknek a kórtörténetében megtalálható a depresszió. A kisebb hippocampusnak kevesebb szerotonin receptora van. A szerotonin - az úgynevezett neurotranszmitterek közé tartotó - egyik legfontosabb agyi vegyület, amely lehetővé teszi a kommunikációt az olyan agyi áramkörökkel, amelyek összekötik az érzelmek feldolgozásában résztvevő különböző agyterületeket.
A depresszió hatékony kezelése a biológiai, pszichológiai és környezeti háttértényezőket egyaránt célba veszi. Gyógyszeres és pszichoterápiás kezelésből, a családtagok bevonásából, tájékoztatásából, és a stresszkezelés elsajátításából, készségfejlesztésből áll. Részletek!
A tudósok viszont nem tudják, hogy a depressziós embereknél miért kisebb a hippocampus. Egyes kutatók azt találták, hogy több kortizol stresszhormon termelődik a depressziós emberekben. Feltételezik továbbá, hogy a kortizol mérgező, vagy "zsugorító" hatást gyakorol a hippocampusra. Más szakértők feltételezik, hogy a depressziós emberek egyszerűen kisebb hippocampusszal születnek, és ezért hajlamosak a depresszióra. A feltételezések sora ezzel nem zárul le, s csak annyi bizonyos, hogy a depresszió összetett betegség, számos kiváltó tényezővel.
Az agy szerkezetét és funkcióit feltáró legújabb kutatások arra utalnak, hogy az antidepresszánsok úgynevezett "neurotróf hatásokat" gyakorolhatnak, azaz segíteni tudnak az idegsejtek fenntartásában, megakadályozzák a pusztulásukat, és lehetővé teszik, hogy a sejtek erősebb kapcsolatokat alkossanak, ellenálljanak a biológiai hatásoknak. Egyre valószínűbb azonban, hogy - éppen a betegség változatossága miatt - a testreszabott kezelések hozhatnak egyre jobb eredményeket a betegség leküzdésében.
Forrás: webmd.com
h i r d e t é s
Értékelje a cikket!
