A nyári szünetet követő tanévkezdés nem mindig zajlik zökkenőmentesen. A diákoknak sokszor nehéz visszaszokniuk a rendszeres korán kelésre, a tanulásra, vagy akár a különórákra és edzésekre. Általában el kell telnie néhány napnak vagy hétnek ahhoz, hogy ismét felvegyék a fonalat és megfelelően teljesítsenek. Ha ez mégsem sikerül, vagy úgy tűnik, hogy a nyári szünet sem volt elegendő ahhoz, hogy feltöltődjenek, akkor érdemes gondolni a vashiány lehetőségére is.
Vashiány okai és tünetei
A vashiány bármely életkorban előfordulhat, a gyermekek azonban különösen veszélyeztetettek. Ennek alapvető oka az erőteljes fizikai növekedés és szellemi fejlődés, amely mellett olyan körülmények is hajlamosíthatnak rá, mint a nagyobb vérveszteség – például sérülések, műtétek, orrvérzés vagy lányok esetében az erősebb menstruáció –, illetve a nem megfelelő táplálkozás. Vashiány alakulhat ki akkor is, ha a gyermek válogatós, keveset eszik, de a túlsúly és a különböző felszívódási zavarok – például lisztérzékenység – vagy egyéb betegségek is hajlamosíthatnak rá.
A vashiánynak nem mindig vannak egyértelmű tünetei, feltételezésre adhat azonban okot, ha a gyermek hosszantartó, indokolatlan fáradtsággal, motiválatlansággal küzd, gyakran gyenge, sápadt, sokat fáj a feje, elhalványodik az ajka, a szájnyálkahártyája, valamint az alsó szemhéj belső felszíne. Emellett előfordulhat tünetként heves szívdobogás, szédülés, bőrszárazság, körömpanaszok, hajhullás, valamint megnőhet a fertőzésekre való hajlam is. Mivel a vashiány egyre súlyosabb tüneteket okozhat, ezért gyanú esetén érdemes a gyermek háziorvosával konzultálva vérvételt kérni. Amennyiben a laborvizsgálat során beigazolódik, a kezelőorvos gyógyszeres vaspótlást javasolhat, vagy indokolt esetben – például súlyos vashiányos vérszegénységnél – további vizsgálatokat kérhet a kiváltó okok felderítése érdekében.
Vasban gazdag táplálékok
Ahhoz, hogy a vashiány megelőzhető legyen, általánosságban 4-8 éves kor között napi 10 mg, 9-13 éves kor között 8 mg vasat kellene bejuttatni a szervezetbe a napi étkezéssel. Később, 14-18 éves korukban a fiúknak 11 mg, míg a lányoknak már nagyjából 15 mg a vasszükségletük, ami elegendő ahhoz, hogy pótolni tudják például a menstruációs vérzés miatt a szervezetükből kiürülő vasat. Ehhez, egészséges gyermek esetében, a teljes értékű, megfelelő mennyiségű, változatos táplálkozás is elegendő lehet. Vasban gazdag élelmiszernek számítanak például a belsőségek, a vörös húsok, a búzakorpa, a hüvelyesek, a tojássárgája, a sárgabarack, az áfonya vagy például a zöldfőzelékek is.
Érdemes azonban tudni azt is, hogy míg bizonyos ételek és italok – például C-vitamin-tartalmú zöldségek, gyümölcsök és az ezekből készült levek – serkentik a vas felszívódását, vannak olyanok, amelyek kifejezetten gátolják azt. Ilyenek például a koffeint tartalmazó italok – például a kóla –, valamint a csokoládé vagy a tea is. Javasolt ezek mennyiségét csökkenteni, figyelve arra is, hogy ne étkezés közben vagy közvetlenül utána fogyasszák el.
Gyógyszeres vaspótlás
Bár a megfelelő vasbevitel optimális módja a tudatos táplálkozás, könnyen előfordulhat, hogy egy válogatós, rossz étvágyú vagy valamilyen egyoldalú – például húsmentes – diétát követő gyermek nem jut belőle elegendő mennyiséghez. Ebben az esetben nagy valószínűséggel alakulhat ki a vashiány, amelyet érdemes késlekedés nélkül vaspótlással kezelni. Erre a legalkalmasabbak a patikában vény nélkül is kapható vaspótló gyógyszerek, amelyek közül van olyan, amit a 12 évesnél idősebb gyermekek is biztonságosan, a túladagolás veszélye nélkül szedhetnek. A kisebbeknél ajánlott orvossal felíratni a vaspótlót.
Fontos, hogy mindig a gyermek életkorának megfelelő vaspótlót – tablettát, szirupot vagy cseppeket – válasszunk, figyelmesen elolvasva és betartva a betegtájékoztatókban szereplő ajánlásokat. Bizonytalanság esetén érdemes egyeztetni a gyermek háziorvosával, valamint a kúraszerű – általában három hónapos – vaspótlást követően indokolt lehet a kontroll vérvétel is.
