Több kísérletben is bizonyították, hogy jobban tudunk aludni, ha hűvös van a hálószobában. Nyáron persze nem könnyű biztosítani a kutatások szerinti ideális 18-19 fokos hőmérsékletet, mert az sem egészséges, ha egész éjjel járatjuk a klímát. Mindenesetre nem szabad csakis a melegre (és rémálmokra) fogni, ha sokszor ébredünk fel arra, hogy túlzottan megizzadtunk. A Women's Health magazin által megkérdezett szakértő szerint, ha a probléma legalább 2-3 hónapja fennáll, mindenképp érdemes kivizsgáltatni magunkat. Az alábbi betegségeknek ugyanis mind lehet tünete az éjszakai izzadás.
Amikor a hormonok tehetnek róla
A várandóssággal járó hormonális változás kihat az agy testhőszabályozásért felelős területére, ezért a kismamák gyakran tapasztalják, hogy a terhesség korai szakaszában a szokásosnál többet izzadnak, különösen éjszaka. Ez később enyhül, ám a nyolcadik-kilencedik hónapra ismét visszatérhet. A menopauzában járó hölgyek szintén gyakran küzdenek izzadással járó hőhullámokkal, ami ugyancsak a hormonváltozások számlájára írható.
A pajzsmirigy az egyik legfontosabb hormontermelő szervünk, túlműködésére is utalhat az éjszakai túlzott verítékezés. Ilyenkor az anyagcsere fokozódása miatt izzadunk többet, ami mellett tapasztalhatunk még heves szívdobogást, menstruációs panaszokat, fogyást és gyakori hasmenést is.
Ha komoly a baj
Sok daganatos betegség jár éjszakai izzadással, de a limfóma esetében különösen gyakori ez a panasz. Magyarországon évente mintegy háromezer új beteget diagnosztizálnak a limfóma valamely típusával, a gyógyulási esélyeket pedig nagyban befolyásolja, hogy a daganat mennyire előrehaladott, amikor felismerik. Ha az extrém éjszakai verítékezés mellett visszatérő lázat, fáradékonyságot, étvágytalanságot tapasztalunk, feltétlenül keressünk fel egy orvost.
A karcinoid szindrómának is tipikus tünete az éjjeli izzadás. Ez a hormonális rendellenesség a karcinoid daganatok kísérője, melyek olyan neuroendokrin tumorok, amelyek szerotonint termelnek. Leggyakrabban a vékonybélben, hasnyálmirigyben, ritkábban a gyomorban és a tüdőben alakulnak ki, lassan fejlődnek és sokáig tünetmentesek, ezért az éjszakai izzadás itt is segíthet a korai felismerésben. A mellékvesevelő-daganatnak is jellegzetes tünete az éjszakai verítékezés (a szapora szívverésen és fejfájáson túl). Ez egy elég ritka tumorfajta, általában az 50 alattiaknál alakul ki, a panaszokat pedig az okozza, hogy a daganat hatására megnő egyes hormonok (adrenalin, noradrenalin, dopamin) termelése.
A cukorbetegségtől a gerincvelőig
Ha az éjszaka folyamán leesik a vércukorszintünk (például gyógyszerezés vagy késő esti edzés miatt), akkor testünk a többi között a kortizol hormon szintjének növelésével próbálja ezt helyreállítani. Ezzel viszont az izzadságmirigyek is aktivizálódnak.
Végezetül olyan ritka neurológiai rendellenesség is állhat az éjszakai izzadás hátterében, mint a poszttraumás syringomyelia, amely esetében a gerincvelőn belül folyadékkal telt hólyagok alakulnak ki. A betegség egyik következménye, hogy az idegrendszer túlstimulálja az izzadságmirigyeket, ezért a betegek sokat verítékeznek mind nappal, mind éjjel.
