Milyen betegségre utal a magas kortizolszint?

Mit kell tudni a mellékvesekéreg-működés zavarairól?

Amikor hormonzavarokat említünk, akkor a legtöbben pajzsmirigyproblémákra, inzulinrezisztenciára , vagy cukorbetegségre gyanakodnak. Azonban a mellékvesekéreg-működés zavarairól sem szabad elfeledkezni. A zavart okozó betegségek közül az egyik a Cushing-szindróma , melynek felismerése nem könnyű feladat, mivel a betegség korai szakaszában tünetei nem jellemzőek, így sokszor nem is gondolnak erre az állapotra.

A kortizol a mellékvesekéregben termelődő szteroid, ha szintje a vérben magas, az a mellékvese működési zavarára utal. A mellékvese a vesék felső csúcsán helyet foglaló páros szerv, melynek kérge a hormonrendszerhez, míg velője inkább az idegrendszerhez tartozik. Szteroidokat termel, melyek az anyagcserét, a szexuális folyamatokat és a víz- és ionháztartást szabályozzák.

Ha kevés a kortizol, az sem jó Leginkább tavasz kezdetén panaszkodnak sokan enyhe depresszióra, fáradtságra. Azonban, ha a probléma tartósan fennáll, érdemes kortizolhiányra is gyanakodni, mely napjainkban egyre több embert érint. Hogy ismerjük fel? Köztük a kortizol fontos szerepet játszik a szénhidrát-anyagcsere szabályozásában: hatására fokozódik a májban a glikogenolízis , vagyis a keményítő szőlőcukorrá bontása, emellett fokozza a zsírok lebontását, a testtájak közötti zsíreloszlás átrendeződését, a fehérjék lebontását, valamint az aminosavakból a cukrok termelését.

Mi az a Cushing-szindróma?

A kortizol termelésének szabályozásáért az agyalapi mirigy (hipofízis) felel, egészen pontosan egy ACTH (adrenocorticotrop) nevű hormon, míg ennek az anyagnak a termelődését a hipotalamusz CRH nevű hormonja irányítja, vagyis a működési rendszer igen összetett. Az agyalapi mirigy, illetve a hipotalamusz, valamint a mellékvesekéreg túlműködése illetve egyes gyógyszeres kezelések - a kívülről bevitt kortizol miatt -, Cushing-szindrómát okozhatnak.

A Cushing-szindróma a gyűjtőneve minden olyan betegségnek, melyben a mellékvesekéreg kortizol nevű szteroid hormonja túltermelődik, a kiváltó októl függetlenül. Hogy ez miért következik be, azt gondos kivizsgálással ki kell deríteni - mondja Molnár Jeannette, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa. Amennyiben az agyalapi mirigy problémája - jellemzően daganata - váltja ki a betegséget, akkor Cushing-kórról beszélünk.

Súlyos bajt jelezhetnek a striák A striák veszélytelen bőrelváltozások a bőr viszonylag rövid időn belüli megnyúlásától. Előfordulhat azonban, hogy egy hormonális betegségre, a Cushing-szindrómára hívják fel a figyelmet.

A Cushing-szindróma tünetei

A betegség sajnos jellemzően jellegtelen tünetekkel jár, vagyis azok alapján laikusnak beazonosítani a problémát igen nehéz feladat. Mindenesetre gyanakvásra adhat okot, ha a következőket észleli magán:

• Fáradtság
• Teljesítőképesség csökkenése
• Gerinctáji fájdalom
• Fejfájás
• Hízás (toka, zsírpúp, hasi elhízás)
• Hangulatingadozás
• Csontritkulás
• Menstruációs zavarok
• Problémás, pattanásos bőr, szőrnövekedési zavarok és striák
• Nehezen beállítható magas vérnyomás

Cushing-szindróma kezelése

Az orvosnál először tisztázni kell, hogy a probléma nem a kívülről bejuttatott szerek túlságosan nagy adagjának következménye. Amennyiben ez kizárható, akkor a szakember elrendelhet hormonszint méréseket, illetve képalkotó vizsgálatokkal is felderítheti az okokat.

Mivel a gondot sok esetben daganat okozza, így a Cushing-szindróma megoldása elsősorban műtéti, vagyis a problémás rész eltávolítása. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor gyógyszeres kezeléssel próbálják kordában tartani a kortizolszintet.