A tartós stressz így rombolja szervezetünket

"Gyomoridegem van" - mondjuk gyakran egy-egy stresszesebb időszakban, amiből a járvány alatt sajnos nincs hiány. Az állandó feszültség azonban nemcsak a gyomrunkra, hanem az egész testünkre is káros lehet.

Az elmúlt egy év történései eddig talán soha nem tapasztalt terhelést jelentettek testi-lelki egészségünkre. A járvány miatti bizonytalanság és a korlátozások teljesen megváltoztatták az életünket, és még az olyan, teljesen hétköznapi tennivalókat is megnehezítették, mint a csekkek befizetése vagy a bevásárlás. Pedig a stressz már jóval a pandémiát megelőzően is sokak mindennapjait megkeserítette, ami a testi egészségünkre is káros lehet. Bár a stressz önmagában nem kóros állapot, ám ha folyamatosan ennek vagyunk kitéve, és megfelelően kezelni sem tudjuk, akkor hosszú távon súlyos betegségek kialakulásában játszhat szerepet.

Így betegít meg a "gyomorideg"

Miért zabálunk, ha idegesek vagyunk?
Részletek itt.

Egy stresszes időszakban a feszültséget a hasunkban is érezhetjük - nem véletlenül mondjuk, hogy "összeszorult a gyomrunk". Találó kifejezés a "gyomorideg" is, ami jelzi, hogy az idegrendszerünk és gyomrunk kapcsolatban állnak, és mindkettő hatással van a másik működésére. Stressz-szintünk befolyásolhatja az emésztésünk működését, illetve a székelési szokásainkat is: az állandó feszültség például székrekedéshez vezethet, de megnövelheti a reflux, a gyomorfekély vagy az irritábilis bél szindróma kialakulásának esélyét is. Emésztésünk egészségét tovább rombolja a stresszes életvitellel járó rendszertelen és egészségtelen étkezés, ami további betegségeknek ágyazhat meg.

Kutatások igazolták, hogy a tartós feszültség a bélflóra természetes egyensúlyát is felborítja, ami a szervezetünk védekezőképességének gyengüléséhez vezethet. A bélrendszerünkben élő, jótékony baktériumok amellett, hogy részt vesznek a tápanyagok lebontási folyamataiban, maguk is felveszik a harcot a különböző kórokozókkal szemben, valamint serkentik az immunsejtek működését. Ha ezeknek a baktériumoknak a száma és aránya megváltozik, az szinte valamennyi szervünk működésére kihat a bőr felszínétől a keringési folyamatokig vagy a pszichés állapotig. Gyengülhet az immunrendszerünk, ez pedig még fogékonyabbá teszi a szervezetünket a különféle fertőzésekre.

Az állandó feszültség az egész testünkre káros hatással lehet.
Az állandó feszültség az egész testünkre káros hatással lehet. Fotó: Getty Images

Nincs már haszna az "üss vagy fuss" reakciónak

Számos mozgásszervi betegség kialakulása mögött ugyancsak a tartós feszültség áll. Stresszes szituációban izmaink megfeszülnek, ami egészségtelen tartásba kényszeríti a testünket, ez pedig izomfájdalmakat és ízületi elváltozásokat eredményezhet. A vállak, a nyak és a fej krónikus izomfeszülése emellett a tenziós típusúfejfájáskialakulásában is szerepet játszik.

Az izmok feszülése csak az egyik velejárója a stresszre adott "üss vagy fuss" (fight or flight) válaszreakciónak, ami arra szolgált, hogy az évezredekkel ezelőtt élő, vadászó őseink sikerrel megbirkózhassanak az életveszélyes helyzetekkel. Hatására a vérnyomás megemelkedik, a légzés és a szívverés szaporábbá válik, és az egész testünk felkészül arra, hogy határait a lehető legjobban megközelítve biztosítson elég erőt az előttünk álló akadály leküzdéséhez. Míg azonban az őseinknek valóban szükségük volt erre a plusz energialöketre a vadakkal vívott harcban, a mai embernek már a stresszes szituációt a munkahelyi határidők betartása és a csekkek befizetése jelenti, amelyben semmi haszna nem származik a testének "túlpörgetéséből".

Kára viszont annál több: a magas pulzusszám és a stresszhormonok (az adrenalin, a noradrenalin és a kortizol) szintjének megemelkedése hosszabb távon szív- és érrendszeri problémák kialakulásához vezethet, növelheti a magasvérnyomás-betegség, a szívinfarktus és a stroke kockázatát is. A stresszreakció a légzés természetes ütemét is befolyásolja, ami főleg az asztmások és tüdőbetegségben szenvedők tüneteit súlyosbíthatja. Emellett a szorongással járó szapora légzés (más néven hiperventilláció) pánikrohamot is kiválthat.

Nem véletlenül vált az utóbbi évtizedekben valóságos népbetegséggé az alvászavar is, amelytől egyes kutatások szerint világszerte minden harmadik ember szenved valamilyen szinten. A tartós stressz ugyanis az éjszakai pihenésünkre is komoly hatással van, ez pedig öngerjesztő folyamatot eredményezhet, hiszen ha éjjel nem tudjuk megfelelően kipihenni magunkat, úgy napközben is feledékenyebbek, ügyetlenebbek és összességében feszültebbek leszünk, ami a következő éjszakánk minőségét megint csak tovább rontja.

Hogyan küzdhetünk meg a stresszel?

A járvány hónapjaiban a stresszkezelésre különösen nagy hangsúlyt kell fektetnünk, mindenkinek meg kell találnia azokat a módszereket, amelyekkel a felgyülemlett szorongást sikerrel enyhítheti. A rendszeres testmozgás nagyszerű stresszoldó, és bár a fitnesztermeket most nem látogathatjuk, még a lakáson belül végzett jóga, illetve meditáció is sokat segíthet. Érdemes naponta némi időt szánnunk olyan hobbikra és elfoglaltságokra, amelyek segíthetnek kizökkenni a mindennapi rohanásból, és "kikapcsolnak" minket. Lehet ez például gyakorlás egy hangszeren, olvasás, rejtvényfejtés, de sokan használnak felnőtt színezőkönyveket kikapcsolódás gyanánt.

Fontos, hogy gondoskodjunk megfelelő mennyiségű és minőségű alvásról is. A patikák polcain több olyan, vény nélkül kapható készítmény közül is választhatunk, amely természetes hatóanyagok kombinációjával segíti az éjszakai nyugalmat. A pihentető alvást követő napon pedig kiegyensúlyozottabbak, energikusabbak lehetünk, és a stresszes szituációkat is könnyebben kezelhetjük.

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +28, +35 °C
Minimum: +14, +20 °C

Meleg, kánikulai nap vár ránk, amit elszórtan, nagyobb eséllyel a Dunántúlon enyhít zápor, zivatar. Élénk délies szél mellett 30 fok feletti melegre készülhetünk, az Alföldön 35 fok is lehet. Szombaton nem érkezik front. A hőség és a fülledtség is terhelést jelent a szervezetre. Többen fejfájást, migrént tapasztalhatnak, romolhat a keringési rendszer betegségeivel küzdők állapota. A hőérzet több fokkal a mért értékek felett alakulhat. A tűző napon fennáll a napszúrás és a hőguta veszélye. Egyre gyakoribbak lehetnek az alvászavarok. A légszennyezettség közepes, kissé növekszik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Megterhelő hőség (Napi középhőmérséklet 25 fok felett várható)