Napi egészség

Áttörést hozhat a Parkinson-kór kezelésében az a közelmúltban publikált kutatás, amelyben egy gén segítségével sikerült megállítani az agysejtek pusztulását.

Az eddig ismertnél milliószor nagyobb sebességgel lehet vizsgálni az agyat magyar kutatók új módszerével. Világszenzáció lehet, hogy nemcsak alvó, hanem mozgó, éber kísérleti állatok esetében is működik a technikai megoldás.

Akár demenciát is okozó agykárosodás jeleit fedezték fel kutatók egykori futballjátékosoknál, ami megerősíti azokat a félelmeket, amelyek szerint veszélyes lehet a labda rendszeres fejelése vagy a többiekkel való összeütközés a pályán.

Az interoperatív agyfeltéképezés orvosi kifejezését hallva a laikusok nem is gondolnák, hogy ez olyan agysebészeti beavatkozás, amelynek során a beteg ébren van. Méghozzá igen jó okból.

Mindenki ismeri az érzést, amikor valamilyen hang hallatán elfogja a düh, de legalább is ideges lesz, s a legerősebb vágya, hogy véget vessen az irritációnak. Ráadásul nem kell falfúrásra vagy az ablak alatti útfeltörésre gondolni, sokkal hétköznapibb hangok is kiválthatják a reakciót. Ez az úgynevezett miszfónia, amelynek okairól eddig elég keveset tudtunk. Most azonban közelebb kerültünk a titok megfejtéséhez.

Lehetséges-e, hogy az agyrázkódás felgyorsítja a szellemi hanyatlást, és a már veszélyeztetett embereknél növeli az Alzheimer-kór kockázatát? Úgy néz ki, hogy van kapcsolat, de a vizsgálat azt nem bizonyította, hogy a fejsérülések miatt kialakulnának degeneratív agyi betegségek.

Az emberi agy viselkedés szempontjából fontos régiójáról az amigdaláról szóló tanulmányokat elemeztek amerikai kutatók, s azt találták, hogy ennek a szervnek a nagysága sem különbözik számottevően a férfi és a női agyban, ezzel újabb bizonyítékát adták annak, hogy az emberi agynak nincsenek nemhez kötött különbségei.

A nagy forgalmú utak mentén élőknél nagyobb a demencia kialakulásának kockázata kanadai kutatók frissen megjelent tanulmánya szerint.

Új eljárást fejlesztettek ki ausztrál kutatók az epilepszia kezelésére: közvetlenül az agyba juttatják be a gyógyszert a rohamok enyhítésére. Az eljárás első klinikai próbája sikeresnek bizonyult.

Amerikában kutató tudósok a bélrendszerben előforduló mikrobákkal kapcsolják össze a Parkinson-kór kialakulását. Pontosabban azokat az agyi elváltozásokat, amelyek a betegséghez vezetnek.

A legfelsőbb döntéshozók nincsenek tisztában azzal, hogy a társadalomra a legnagyobb szociális és egészség-gazdasági terhet az agy betegségeinek ellátása jelenti - hívta fel a figyelmet az InfoRádió Aréna című műsorában Freund Tamás neurobiológus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke.

Egyik legfontosabb szervünk az agy, aminek csak megfelelő működése mellett képzelhető el a teljes élet. Számos betegség támadja a szervezetnek ezt a létfontosságú részét és kevés olyan ijesztő orvosi szakszó van, mint az agysorvadás.

Az amerikai hadsereg olyan elektromos agystimulátort hozott létre, amely fokozni képes a katonák mentális képességei. Az új eszközt a gyalogság, a drónpilóták és a fegyveres erők más tagjai is használhatják.

Emlékeink külön idegsejtekben tárolódnak, ami azt jelenti, hogy ezeket aktiválva újra fel tudunk idézni bizonyos emlékeket, ha pedig az idegsejteket eltávolítjuk az agyból, a szóban forgó emléknek is nyoma vész. Mindez azt jelenti, hogy a kutatók megtalálták az emlékek fizikai helyét az agyban.

Egy magyar-francia kutatás minden eddiginél hatékonyabb eljárást dolgozott ki az agy aktivitásának dekódolására.

A poszttraumatikus stressz szindrómára legtöbbször pszichológiai rendellenességként gondolunk, a legújabb kutatások ugyanakkor felfedték: az agy szerkezetét is megváltoztatja egy nagyobb trauma.

Feltűnően kisebb a túlsúlyos középkorú emberek agyának fehérállománya az azonos korcsoportú soványokéhoz viszonyítva - derítették ki a Cambridge-i Egyetem kutatói, akik kiszámolták, a különbség azt jelenti, hogy a túlsúlyos emberek agya tíz évvel idősebb a soványokénál.

Csecsemők esetében a nagyobb fejkörméret magasabb intelligenciával társul, és a későbbi sikerességére is kihatással lehet. Génpárokat is azonosítottak, melyek összefüggésbe hozhatóak az intelligenciával.

Kevés olyan ijesztő látvány akad, mint amikor valaki epilepsziás rohamot kap. Az emberek többsége, noha hallott már róla, nem nagyon van tisztában azzal, mi is pontosan az epilepszia és nem is tud mit tenni olyankor, ha a környezetében valaki ilyen rohamot él át.

Az epilepszia meglehetősen gyakori, rohamokkal járó betegség, amely az embereknek mintegy 5 százalékát érinti legalább egyszer életében.

Képzeljünk el egy tengerpartot, ahol a hullámok a lenyugvó nap fényében nyaldossák a parti sziklákat. Vannak olyanok, akiknek ez egyszerűen nem megy. Ennek oka az aphantasiának nevezett állapot: amikor a páciens nem tud mentális képeket alkotni, azaz elképzelni dolgokat.

Az idősek esetében a kor előrehaladtával leggyakrabban a testi mellett a szellemi teljesítőképesség csökkenésével is számolni kell. Egyesek azonban öregkorukra is a fiatalokat megszégyenítő memóriával bírnak. Tudósok keresték ennek az okát.