Ki-be kapcsolhatjuk majd az emlékeinket?

A kísérlet azért jelentős, mert végre bizonyítékot szereztünk arról, hogy az emlékek fizikai módon is tárolódnak az agyban, és azt is tudjuk már, hogy képesek vagyunk bizonyos emlékeket kitörölni. Ugyanakkor ezt a tudást használva egyes agysorvadásos, illetve pszichiátriai problémákat is jobban lehet majd kezelni a későbbiekben.

Kétség sem fér ahhoz, hogy a trükk az egyes idegsejtek aktiválásban rejlik, hiszen az idegsejtek igen aprók, elektródák tehát nem kapcsolhatóak hozzájuk. Az MIT kutatói tehát úgynevezett optogenetikai módszert használtak - az egyes idegsejteket génmanipulálták, hogy azok fényérzékennyé váljanak.

Újraírhatóvá válnak a rossz emlékek? A szorongóknak adhat új reményt egy másik kísérlet is . Ezt követően egy lézert már könnyedén lehet arra használni, hogy bizonyos idegsejtcsoportokat célozzanak meg velük. A kísérleteket azonban, ahogy sejthetjük, nem embereken, hanem laboratóriumi egereken végezték, a kutatók mégis úgy vélik, az emberi agy nagyon is hasonlóan működik.

Az egérkísérlet során az egerekben elektrosokkal hoztak létre kellemetlen érzetet, ennek a rossz emlékét pedig lézerrel tudták újra és újra aktiválni: amikor az emlékeket tároló idegsejteket aktiválták, az egerek azonnal "lefagytak", védekező pozíciót vettek fel.

Elképzelhető, hogy nemsokára ki-bekapcsolhatjuk az emlékeinket Problémát jelenthet viszont az, hogy a kísérlethez az MIT kutatóinak optogenetikus idegsejtekkel bíró egereket kellett tenyészteniük, attól pedig igencsak messze vagyunk, hogy hasonlóan aktiválható emberi idegsejteket lehessen kísérleti célra használni.

Sok kérdés még továbbra is nyitva marad. Hogyan kódolja agyunk az emlékeket? Elméletileg létrehozhatunk új emlékeket is? Akár olyan messzire is elmehetünk, hogy teljesen új tananyagot égetünk be agyunkba lézerrel? Az MIT kutatócsoportja jelenleg ezt kutatja tovább.

Forrás: www.extremetech.com