Elég nehéz elképzelni, hogy nyitott koponyaműtétre akkor is sor kerülhet, ha a beteg nem alszik. Sőt nagyon is kívánatos, hogy ébren legyen, mert az orvosok kommunikálni akarnak vele, miközben az agyából kivágnak kisebb-nagyobb darabokat. Ez az egész úgy hangzik, mintha Mary Shelley, a Frankenstein írója álmodta volna meg.
Pedig az interoperatív agyfeltéképezés különös eljárása éppen a betegek érdekében született meg. Az éber agyműtét lehetővé teszi az idegsebésznek, hogy biztonságosan távolítson el daganatokat, vagy epileptikus gócokat, amelyek kimetszése egyébként károsodást, működésképtelenséget okozna, mert a tumor veszélyesen közel van bizonyos funkciókat szabályozó agyterületekhez. Például a beteg elveszíthetné a beszédkészségét, a memóriáját, a látását, a nyelv vagy a végtagok mozgatásának lehetőségét stb. A sebészek ezért az éber eljáráshoz fordulnak különösen bizonyos fajta daganatok esetében (például egyes gliómák ilyenek), amikor a daganatnak és az ép területnek elmosódottak a határai. Az éber műtétekkel jelentősen nagyobb mennyiségű beteg szövetet távolíthatnak el.
Hogyan csinálják?
Az eljárást csak az arra alkalmas személyeknél használják. Aki például alvási apnoéban szenved, vagy az elfogadhatónál túlsúlyosabb, nem vethető alá ilyen műtétnek.
Az érzéstelenítést a sebész és az aneszteziológus közösen határozzák meg, személyre szabottan. Az orvosok kétféle utat választhatnak. Az egyik esetben a beteg mindvégig ébren van. A beavatkozás kezdetén a páciens fejbőrét érzéstelenítik , blokkolják a fájdalomérző idegek működését. Majd kap egy kis nyugtatást (szedálást), de nem annyit, hogy elaludjon. A cél, hogy nyugodt maradjon. Az altatást aztán le is állítják, amikor a sebész készen áll a tumor eltávolítására. A műtét végén ismét az enyhe szedálás következik.
A másik módszernél a beteget a műtét elején elaltatják, továbbá blokkolják az érintett területeken a fájdalomérzetét. A neuroaneszteziológus aztán a műtét középső szakaszára, amikor a daganat eltávolítását végzik, felébreszti a beteget, majd a művelet befejeztével újra elaltatják a pácienst.
A műtét alatt az idegsebész stimulálja a tumor körüli agyterületet kis elektródákkal, hogy pontosan behatárolja a funkcionális területeket, amelyeket feltétlenül el kell kerülnie. A sebész ezért kérdéseket, kéréseket intéz a beteghez, hogy teljesítsen bizonyos feladatokat. Például beszéljen, számoljon, vagy nézzen meg és ismerjen fel képeket, olvasson el szavakat, mozdítsa meg az ujjait.
A beteg válaszai mellett az orvosok az agyról készült számítógépes képeket is használnak már a műtét előtt és az eljárás során is, hogy pontosan feltérképezhessék az agy funkcionális területeit. Ennek figyelembevételével annyi beteg szövetet távolítanak el, amennyit csak lehetséges.
A műtét után a sebész kérhet MRI -t, hogy meggyőződjön, a daganat, vagy az epilepsziás góc eltávolítása sikeres volt-e. A beteg azonban az intenzív osztályon marad egy ideig a műtét után, és körülbelül 2-3 napot biztosan a kórházban kell töltenie.
A munkába való visszatérés a műtét súlyossághától és a beteg egyéni kondícióitól függően hat héttől három hónapig tarthat. Az orvos körülbelül három hónappal a műtét után kontrollvizsgálatra rendeli vissza a páciensét.
Az epilepszia kezelésére végzett műtét után javulásnak kell bekövetkeznie, ami a rohamok megszűnésében vagy ritkulásában jelentkezik. Az eljárás azonban néhány esetben nem változtatja meg a rohamok gyakoriságát.
Forrás: hopkinsmedicine.org , mayoclinic.org
