A zárt térben való tartózkodás, a gyakoribb fertőzések, a stressz mind indokolhatják az olyan általánosabb jellegű tüneteket, mint a fáradtság, a szédülés, a rossz közérzet, a fejfájás. Azonban dr. Petróczy Natália, a KardioKözpont belgyógyásza arra figyelmeztet, hogy bizonyos esetekben a vérnyomás ingadozása is okozhat ilyen panaszokat, bár sokszor tünet nélkül is előfordulhat jelentősebb ingadozás. Mikor érdemes tehát szakemberhez fordulni ilyen panaszokkal, és miért érintheti ez gyakrabban a magasvérnyomás betegeket? A szakértő válaszol.
A vérnyomás ingadozás bizonyos mértékig természetes
A vérnyomásérték a nap folyamán folyamatosan változik, hiszen több tényező is hatással van rá, így például a napszak (éjjel, alvás alatt a legalacsonyabb, majd hajnaltól fokozatosan emelkedik 9-10-ig, majd késő délután ismét megfigyelhető vérnyomás emelkedés), a mozgás, a stressz, a hőmérséklet, a fogyasztott ételek és italok is. Bizonyos mértékű ingadozás tehát természetesnek tekinthető, a túl gyakori és túl nagymértékű ingadozásokat azonban mindenképpen ki kell vizsgáltatni és szükség esetén a kezelés is elengedhetetlen. Már csak azért is, mert a bármilyen irányban kóros vérnyomás komolyan kihat az erek és a szív működésére. Ennek az az oka, hogy a vérnyomás ingadozása az ereket komoly munkára kényszeríti, hiszen azok izmos fala kénytelen a váltakozó értékekhez igazodni. Több kutatás is rámutatott már arra, hogy jelentősen megnő a stroke esélye ingadozó vérnyomás esetén, és számolni lehet a szívroham, egyéb szövődmények lehetőségével is. Milyen tünetei lehetnek a vérnyomás ingadozásnak?
A vérnyomás ingadozását elsősorban rendszeres és pontos mérésekkel lehet igazolni, hiszen sokszor teljesen tünetmentes marad még a nagyobb mértékű fluktuáció is. Mégis van néhány figyelmeztető jel, amely utalhat erre a problémára. Ezek a következők: fáradékonyság, fejfájás, rossz közérzet, koncentrációs zavar, szédülés, látászavar, émelygés. Általánosságban elmondható, hogy a vérnyomás szisztolés értéke (vagyis az első szám) 100 és 140 Hgmm között, míg diasztolés értéke 60 és 90 Hgmm között tekinthető normálisnak. A 90/60 Hgmm alatti értékek esetében hipotóniáról, vagyis alacsony vérnyomásról, míg a 140/90 Hgmm-t meghaladó adatok esetében hipertóniáról, vagyis magas vérnyomásról beszélhetünk. A vérnyomás ingadozást azonban nem lehet ilyen pontos értékekkel meghatározni, de leegyszerűsítve úgy lehet fogalmazni, hogy az ingadozást akkor tekintjük kórosnak, ha egy normál vérnyomású személynél rohamokban jelentkezik hipertónia.
Sokszor a magas vérnyomású beteget érinti az ingadozás
A vérnyomás ingadozás okát minden esetben gondosan ki kell vizsgálni, hiszen számos ok állhat a háttérben. Előfordulhat például, hogy pánikbetegség, vagy mellékvese betegség, pajzsmirigy-túlműködéssel járó hipertóniás krízis okozza a nagy kiugrásokat, és érdemes a veseműködést is áttekinteni. A gondos, akár több szakterületet magában foglaló kivizsgálás és a 24 órás vérnyomásmérés tehát számos ilyen kérdést tisztázhat. "Bizonyos esetekben megfigyelhető a már kezelés alatt álló magasvérnyomás páciensek vérnyomás ingadozása is, amely 100/60-200/120 Hgmm között is lehet. Ennek többféle oka is lehet, akár a rosszul, nem rendszeresen szedett gyógyszerek, akár az, hogy eleve sok gyógyszert kap a beteg, és akkor egy nagyobb vérnyomásesést egy nagyobb vérnyomás-emelkedés követ" – ismerteti dr. Petróczy Natália, a KardioKözpont belgyógyásza. Hozzátette: a kóros ingadozás tehát egy szabályozási zavar, amit vagy háttérbetegség, vagy nem adekvát kezelés okoz. A kivizsgálás eredményeire támaszkodva az életmód orvos, dietetikus, mozgásterapeuta által irányított életmódváltás és az esetleg korrigált gyógyszeres kezelés lehetővé teszi, hogy a vérnyomást a megfelelő értékek között tarthassuk és megfékezhessük az ingadozást.
