Férfiaknál leginkább prosztataproblémákra szokás gondolni, ha a vizelet akadozásának, gyengülésének okait keressük, holott ennél jóval több betegség, állapot magyarázhatja a problémát, amely nőknél is előfordul. Dr. Kállai László, az Urológiai Központ urológusa, sebész az akadozó vizelés okait vette számba.
Nehéz az indítás, szakaszos a vizelés
Az akadozó vizelet többféle tünet gyűjtőneve. Ezek a tünetek a következők: nehéz vizeletindítás, gyenge vizeletsugár, szakaszos vizelés, vizeletvisszamaradás-érzés. A vizeletelakadás a legsúlyosabb fokozat, amely sürgős urológiai ellátást (katéterezést) igényel. A vizeletelakadás és vizeletrekedés tulajdonképpen szinonimák. Vizeletürítési nehézségek esetén fontos az urológiai kivizsgálás, ugyanis nagyon sokféle ok állhat a tünet hátterében, amelyek közül több kezelést is igényel.
Mechanikai akadály
A mechanikai akadályok a húgycső jelentősen nagyobb hossza és a prosztata miatt férfiaknál sokkal gyakrabban fordulnak elő. A prosztatát érintő mindenféle betegség – jóindulatú prosztata-megnagyobbodás, prosztatarák, idült- és heveny prosztatagyulladás, tályog – okozhatn akadozó vizeletet vagy teljes vizeletelakadást, mert a prosztata a húgyhólyag alatt mandzsettaszerűen fogja körbe a húgycsövet, és bármilyen eredetű duzzanata beszűkítheti vagy elzárhatja azt.
A másik gyakori mechanikus ok a húgycsőszűkület, amely lehet veleszületett is, de gyakoribb a gyulladásos eredet (például gonorrheás fertőzés után), vagy felléphet húgycső-sérülés, urológiai beavatkozások, például katéterezés, húgycsövön keresztüli műtétek után. Kifejezett fitymaszűkület szintén okozhat akadozó vizeletet. A felsoroltakon kívül mindenféle kismedencei térfoglaló folyamat, így daganat, ciszta, gyulladás, vérömleny is szűkítheti az alsó húgyutakat. Továbbá húgyhólyagkő és a húgycsőbe került kő szintén okozhat vizeletürítési zavarokat, de az esetek nagy részében más alsó húgyúti szűkülettel kombinálódva. Mechanikus akadályt képezhet például erotikus játék során a húgycsőbe helyezett idegentest vagy beszakadt, beszorult orvosi eszköz (például húgycsőkatéter) is.
Záróizmok beidegzését befolyásoló betegségek
Az akadozó vizelést magyarázó másik nagy csoportba azok a betegségek tartoznak, amelyek a húgyhólyag-húgycső-záróizmok beidegzését befolyásolják vagy károsítják. Ezek a betegségek gyakran késztetéses vizelési panaszokat okoznak: gyakori vizelési ingert, éjszakai vizelést, parancsoló vizelési ingert, késztetéses vizelet-visszatartási nehézséget.
A húgyhólyag és húgycső, záróizmok beidegzése sérülhet a központi idegrendszer, azaz gerincvelő, agy, illetve a perifériás idegek szintjén. Mindenféle agyi károsodással-leépüléssel járó állapot, például agyi sérülés, stroke, agyvérzés, Alzheimer-kór, Parkinson-kór okozhat vizelési panaszokat. A gerincvelőt károsító ismertebb betegségek is ide sorolhatók: nyitott gerinc, gerincsérülések, porckorongsérv, szklerózis multiplex. A perifériás idegek károsodhatnak anyagcsere-betegségektől, mint például a cukorbetegség, májbetegség, idült veseelégtelenség, vagy mechanikai behatásra, így kismedencei térfoglaló elváltozások, baleseti sérülések, műtétek nyomán.
Gyógyszermellékhatás, drogok, mérgek
Egyes kémiai anyagok szintén befolyásolhatják az alsó húgyutak működését. Számos pszichiátriai gyógyszer okozhat vizelet-visszamaradást. Az opioid típusú, erős fájdalomcsillapítóknak is jól ismert mellékhatása a székrekedés és vizelet-visszamaradás. Ennek megfelelően az opioid típusú kábítószert (például heroin) használóknál számolni kell ezzel a szövődménnyel is. A késztetéses vizelési panaszokra alkalmazott urológiai gyógyszerek szintén okozhatnak vizelet-visszamaradást.
Pszichés okok
Az akadozó vizelet és egyáltalán a vizelési panaszok hátterében gyakran nem lehet szervi elváltozást kimutatni. Ilyenkor gondolni kell a pszichés ok vagy éppenséggel pszichiátriai betegség lehetőségére is. Jól ismert jelenség, hogy egyes személyeknél stressz hatására gyakori vizelési inger jelentkezik, de akadozó vizelet és vizelési képtelenség is előfordulhat. A késztetéses és elzáródásos tünetek keveredhetnek is egymással. Súlyos pszichotikus krízisben (például skizofréniában) az inkontinencia mellett teljes vizeletelakadás is kialakulhat.
Urológiai kivizsgálásra van szükség
"Mivel a fenti okokon kívül még számos további lehetőséget is sorra kell venni, mindenképpen szükséges vizsgálni, mi okozza az akadozó vizeletet" – hangsúlyozza dr. Kállai László. Az urológus hozzátette: a kivizsgálás elsősorban fizikális vizsgálatból, vizeletvizsgálatból és hasi ultrahangból áll. Amennyiben az alapvizsgálatokkal nem tudják kideríteni a panaszok okát, akkor további vizsgálatokra lehet szükség, például vizeletüledék-vizsgálatra, vizelettenyésztésre, katéteres vizeletvizsgálatra, vizeletáramlás-mérésre, urodinámiára, végbélen keresztüli ultrahangra, húgycső- és húgyhólyagtükrözésre. A cél minden esetben a pontos diagnózisra épülő célzott és hatékony kezelés.
