Háziorvosi rendszer: ki fog minket gyógyítani húsz év múlva?

Körzeti-, házi-, vagy családorvos?

A rendszerváltás előtti időben körzeti orvosok biztosították az alapellátást. Ahhoz, hogy valaki körzeti orvos legyen, előnyt jelentett egy-egy szakvizsga, de sok kolléga dolgozott akár szakvizsga, kórházi gyakorlat nélkül is, egyenesen az egyetem után körzetet vállalva. A rendszerváltás után változott a helyzet, az alapellátási tevékenységet „háziorvostan” néven új szakvizsgához kötötték. A háziorvoslás ezáltal önálló entitás lett, javult az ellátás színvonala, a háziorvosok presztízse nőtt.  Egy korszakos jelentőségű szakpolitikai döntést követően az alapellátás orvosai praxisjogot kaptak, önálló vállalkozóvá válhattak vagy egészségügyi vállalkozást alapíthattak. Ezek az évek jelentős anyagi forrásokat teremtettek, így – jó esetben – az ellátás színvonala is javult.

Ekkor már a hangsúly a háziorvosi helyett a családorvosi tevékenységre helyeződött – ez utóbbi jóval többet jelent (egyetemi tanszékeink is családorvosi tanszéknek nevezik magukat). – Mi úgy tanultuk, hogy ne csak a betegségre, hanem az egész emberre koncentráljunk. A családorvos valóban többre, a családra is koncentrál. De családorvossá válni csak hosszú évek praxisban eltöltött munkája után lehet – véli Dr. Hódi István balatonszárszói háziorvos, c. főorvos, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszék oktatója.

Hihetetlen befogadó és szeretetteljes vidéki közegbe csöppentünk hallgatótársammal – írja blogbejegyzésében egy medikus a szárszói rendelőre utalva. – Örökre emlékezni fogok azokra a tanácsokra és észrevételekre, melyekkel a doktor úr felvértezett bennünket. (...) A doktor úr és a hihetetlen kedves asszisztenciája visszaadta az orvoslásba vetett hitemet! Ha kételyeim támadnának hivatásomat illetően a jövőben, akkor azokat az emlékképeket fogom előhívni, amiket az elmúlt pár napban gyűjtöttem.”

– Amikor személyesen is ismerem és kezelem azt az asszonyt és kiterjedt családját, aki a napokban lesz üknagymama, de aki harminc évvel ezelőtt a saját gyerekeimre is vigyázott... Amikor már személyes ismerősöm a praxis közel kétezer páciense, tudom, hogy ki kinek a rokona, barátja, barátnője, kinek mi a szenvedélye, betegsége... no, akkor érezhetem magam a család orvosának.
Csakhogy a mai rohanó, fogyasztói társadalmunkban ez a családorvosi jövőkép nem vonzó. A legjobban képzett fiatal kollégáinkat elcsábítják az Európai Unió gazdagabb országai, ahol sokkal rövidebb idő alatt jóval több pénzt kereshetnek, mint Magyarországon.

Szakmai elismertség és egzisztencia

„Hogyan jutok saját praxishoz és hogyan fejlesztem azt? Hogyan alakítom ki saját és családom egzisztenciáját, fizetem ki a felvett kölcsöneimet, építek házat, veszek autót, alapítok céget..., ha a szakmai működés játékszabályait, a finanszírozást bármikor megváltoztathatják?” – ilyen kérdések foroghatnak egy mai pályakezdő fejében.  Dr. Hódi István szerint a privatizált alapellátás és az állami kórházi ellátás közötti ellentét is oka lehet annak, hogy a kollégák nem mernek praxisvásárlásba invesztálni.

– A háziorvos egyszerre anyja, apja, tanára, pszichológusa, papja és persze gyógyítója a betegnek – mondja Dr. Mangó Gabriella, a Magyar Orvosi Kamara Háziorvosi Csoportjának vezetője, családorvos, természetgyógyász.

Azt gondolom, hogy ezek olyan bizalmi szálak orvos és beteg között, amelyek a háziorvosi munkát széppé, emberközelivé és egyben nagyon nehézzé is teszik. Sokkal vonzóbb lenne ez a  munka a fiataloknak akkor, ha egy kicsit hosszabb időt töltenének háziorvosi rendelőkben gyakorlaton, ha a finanszírozás kiszámíthatóbb lenne vagy a helyettesítés biztosított lehetne. Dolgoznunk kell azon, hogy a fiatalok stabil, tervezhető jövőt lássanak a terület választásakor.

A Magyar Orvosi Kamara 2023 februárjában közösségi oldalán jelezte, hogy mindössze öt harminc év alatti háziorvos dolgozik Magyarországon.

Amikor ez ügyben döntéshelyzetbe kerültem az egyetemen, azon gondolkodtam, azt válasszam, ami kifelé jól hangzik, vagy ami belül a legjobb nekem  – emlékezik vissza Dr. Bana Richárd, Székely település harmincegy éves családorvosa. – Utóbbi mellett döntöttem. Fontos mások véleménye, különösen azoké, akikben megbízom, közel állnak hozzám. De olyan szakágat kerestem, amiben kiteljesedhetek, amit nekem találtak ki, amit akár ingyen is szívesen csinálnék. Tudtam, hogy egy ilyen munkában nehéz lesz kiégni, viszont könnyű lesz nagyot alkotni. Lehet, hogy a családorvoslás nem egy top népszerűségű orvosszakmai irány, de attól még kiválóan művelhető.
Én minden nap úgy indulok haza, hogy érzem: értéket teremtettem, és a lelki békém is megtaláltam. Intenzíven dolgozom azon, hogy egyre jobb legyen a családorvoslás társadalmi megítélése is, ezért a közéletben is egyre több szerepet vállalok. Szerintem jó úton haladunk.

A Magyar Orvosi Kamarának is ez az egyik fő célja: a családorvosi szakterület megtarthassa a kollégákat, akik jelenleg itt dolgoznak, és támogassa a fiatalokat ezen életpálya választásában. – Fontos lenne könnyíteni a praxisfinanszírozáson, mert ez az egyik legnehezebb lépcsőfok. – magyarázza Dr. Mangó Gabriella. – Törekszünk arra, hogy minél több szakmai díj legyen pályázható, ezzel is növelve a terület presztízsét. Itt kiváló kollégákat tudunk bemutatni, akik a betegeik, de a szakma szerint is kiemelkedőt alkotnak. Sok innovatív megoldást kereső és használó háziorvos van, aki a prevencióban és a jövőbe mutató betegellátásban egyre fejlődnek. Így az önmagában is komplex tudást, és többsávos gondolkodást igénylő területen mindig újat tudnak mutatni.

Sokszor a családorvos olyan, mint Hamupipőke, akinek lencsét kell kiválogatni a tűzhely hamujából. Az asztalon előttünk hever a beteg szakorvosoktól, diagnosztikai vizsgálatokból származó összes adata, és ebből alkotunk diagnózist, gyógyellátást.

A betegekkel könnyebben tudnánk megtalálni a hangot, ha fejleszthetnénk a kommunikációs továbbképzéseinket is. Ez szellemi felfrissülést jelentene az orvosoknak, segítene kirángatni őket abból a fásultságból, ami sokuknál tapasztalható.

Megtalálni az utat beteg és orvos között. De hogyan?

– Már az online világban is élünk, egész egyszerűen nem maradhatunk ki ebből – véli dr. Bana Richárd. – Az nem túl egészséges, hogy az orvosokat bedarálja a rendszer, rendelésről, rendelésre futnak, online pedig többnyire azok kommunikálnak egészségügyi tartalomról, akik valójában nem is orvosok, de van rá idejük. Dr. Google és Dr. ChatGPT bárhol, bármikor elérhető, sok hasznos tartalommal, de az orvosnak a legnagyobb a személyes motivációs ereje, hatása. Én például tudatosan visszavettem a szakmai nyelvezetből az online kommunikációmban. Ahhoz, hogy megértsék az olvasók, hallgatók, egyszerűen, mesélve kell átadni a szakmát. Azt mondják, az ismeri igazán magas szinten, aki akár egy gyermeknek is képes belőle bármit elmondani érthetően.

A családorvoslás helyzetének javításához tehát sok mindenre szükség lenne. Dr. Hódi István szerint például egyértelmű, hosszú távú, stabil szakmapolitikai rendelkezésekre, a praxisok adás-vételét elősegítő banki kölcsönök fajtáinak bővítésére, pénzügyi alapra a nyugdíjba vonuló kollégák számára pénzügyi alap létrehozására. Hiszen ahogy nőnek a várólisták, a betegek ellátása egyre sürgetőbb.

Ez is érdekelheti

rákdiagnosztika

Soron kívül fogadják a fővárosi rákgyanús betegeket

Karikó Katalin

„Rengeteg tanulás, kitartás, stresszkezelés és hála” – Karikó Katalin elárulta sikerének titkát

Karikó Katalin

Karikó Katalinról nevezték el a Semmelweis Egyetem tantermét

rákkezelés

Bőr alá adott injekcióval kezelik az áttétes rákbetegeket

– Imádom, hogy családorvos lehetek – mondja Dr. Mangó Gabriella. – Bízom benne, hogy ha tanulmányozzák a szakterületet, rájönnek arra, hogy a háziorvosi rendszer a legolcsóbb, a legemberibb, és a leginkább szükség van rá.