Mióma, polip, ciszta, endometriózis: titokzatos női betegségek

A szokásos szűrővizsgálatok, no és persze gyógyszerfelírás miatt még panasz nélkül is rendszeresen felkeressük a nőgyógyászt. Ilyenkor mindig reménykedünk abban, hogy nem fedeznek föl semmilyen intő jelet, betegségre utaló tünetet a doktorok. Ám ennek ellenére megesik, hogy vizsgálatkor valamilyen különös problémára derül fény. Még inkább valószínű ez, ha már eleve valamilyen panasz, például vérzészavar vagy vérzéskimaradás,fájdalomvagy görcs miatt keressük föl a szakorvost.

- Több olyan betegség is van, amire már a tünetekből is következtetni lehet, de diagnózisa csak az orvosi vizsgálat után állítható fel, és kezelése, gyógyítása is csak azt követően kezdhető meg. Ilyen például az endometriózis, amely nagyon súlyos kórkép, minden tekintetben megnehezíti a nők életét. Tünetei is nagyon komolyak, mégis sokszor előfordul az, hogy elsőre még az orvosok sem fedezik fel azonnal, hogy ez a betegség áll súlyos panaszok hátterében - mondja szakértőnk, dr. Rajnai László szülész-nőgyógyász adjunktus.

Szöveti szerepcsere - endometriózis

Endometriózisról akkor beszélünk, ha a méh üregén kívül - bárhol a szervezetben - úgynevezett endometriumot, azaz a méh belső felszínét borító szövetet találunk. Ezzel a legnagyobb gond az, hogy mivel ez a kóros elhelyezkedésű méhnyálkahártya követi a normális ciklus változásait, a menstruációk alkalmával felgyülemlő, ezen szövetről is leváló véres váladék súlyos elváltozásokat és panaszokat okozhat. A betegség konkrét tünetei közül a ciklikus fájdalmat és vérzést, a meddőséget, valamint egyes szervspecifikus tüneteket és szövődményeket lehet kiemelni.


Fontos tudni azt is, hogy ez a betegség jellemzően csak addig jelenik meg, amíg a nők termékenyek, az érintettek 95 százaléka még menopauza előtt áll. Ezt követően a probléma előfordulása nagyon ritka, megjelenése általában az ösztrogénkezeléssel áll összefüggésben.

Szakértőnktől megtudtuk azt is, hogy azendometrióziselőfordulását korábban 1 százalékosra becsülték az orvosok, de ma már ennél lényegesen nagyobbra taksálják a megjelenését. Ennek oka, hogy ma már a fejlett műszeres diagnosztika jóval könnyebbé teszi a betegség biztos felismerését. A probléma egyébként jóindulatú, de rendszerint makacs betegség. Érdekes az is, hogy a termékeny korban lévő nőkön egyéb okból végzett hasi műtétek során 5-15 százalékos eséllyel látható endometriózis.

Mindent a petefészekcisztákról

Cisztára ugyancsak utalhatnak tünetek, de jellemzőbb, hogy a nőgyógyászati vizsgálaton kezd el rájuk gyanakodni az orvos. Maguk a ciszták általában a petefészken képződnek, és mint megtudtuk, ezek a petefészekciszták rendkívül heterogének. Ez annak köszönhető, hogy olyan sejtekből indulnak ki, amelyek nagyon változatos szöveti szerkezetté tudnak differenciálódni. A daganatok nemcsak szöveti szempontból sokfélék, hanem morfológiailag valamint funkcionálisan is. Klinikailag általában nagyon hasonló megjelenésűek, tünetszegények, sokféle nem daganatos megbetegedés is utánozhatja tüneteiket. Emiatt a diagnózis felállítása rendkívül nehéz.

Rajnai doktor kiemeli azt is, hogy a rosszindulatú női kismedencei daganatok 25 százaléka indul ki a petefészekből. Ezzel ez a fajta rosszindulatú tumor Magyarországon a harmadik leggyakoribb halálok, míg a daganatos halálozást tekintve az első helyen áll, megelőzve a méhtest és a méhnyak daganatait.

Ez annak tulajdonítható, hogy a betegségnek korai stádiumban nincsenek tünetei, megbízható szűrő módszerekkel pedig nem rendelkeznek az orvosok. Ebből pedig az is következik, hogy felismerése általában csak előrehaladott stádiumban történik meg, amikor a terápiás lehetőségek már korlátozottak.

Szakértőnk kiemeli azt is, hogy vannak olyan ciszták is, amelyek mucinszerű, nyúlós, ragadós váladékot tartalmaznak. Ez akkor okoz gondot, ha a faluk megreped, mert ez esetben a bennük lévő nyák szétkenődik a hasüregben, majd ezáltal egy cisztából több tíz vagy akár több száz is képződhet.

Még rosszabb a helyzet akkor, ha a ciszta vért is tartalmaz, vagy ha úgynevezett dermoid cisztáról van szó. Ez utóbbi úgynevezett őscsírasejtekből áll, kis csontokat, szőrpamacsokat, zsírt és egyéb, őscsírasejtekből származó szöveteket tartalmaz. Ezek a képződmények nagyobb eséllyel válnak rosszindulatúvá, így minden esetben műtétet tesznek indokolttá.

Rejtett polipok a testben

Ha bő, nyákos folyás vagy vérzészavar miatt keressük föl a nőgyógyászt, az is benne van a pakliban, hogy a vizsgálaton kiderül, polip okozza a problémát. Ezen hám eredetű jóindulatú daganatok közül a leggyakoribb az, amikor a polip a méhnyak csatornájánál, a méhnyak belsejénél alakul ki. Ez a probléma a mirigyek irritációja révén bő, nyákos folyást okozhat.

Emellett ezenpolipnak jellemző tünete lehet a közösülés után előforduló kontakt vérzés, de ciklustól függetlenül jelentkező spontán vérzést is kiválthat. Gyakran viszont nem okoz panaszokat, így az orvosok csak a rutin nőgyógyászati vizsgálat során ismerik fel. Maga a polip a méhszáj feltárásakor általában látható, néha csak kolposzkópos vizsgálattal ismerhető fel. Ilyenkor a pontos diagnózis érdekében indokolt a képződmény eltávolítása és szövettani vizsgálata.



A polipok másik típusa a méh belső felszínét borító szövetből, a méhnyálkahártyából indul ki, és tulajdonképpen egy méhűr felé bedomboruló méhnyálkahártya-túltengést jelent. Ez a probléma leggyakrabban menopauza-környéki és az azt követő időszakban fordul elő, de ritkábban termékeny korú nőknél is kialakulhat. Megjelenésének pontos oka nem ismert, ráadásul a méhűrben elhelyezkedő polipok kimutatása igen nehéz. Igen gyakori például az, hogy jelenlétére csak utólag derül fény, például egy vérzészavar miatt végzett méhkaparás során nyert kaparék szövettani vizsgálatakor. A méhűr felé bedomborodó képlet még ultrahangvizsgálattal is csak esetenként mutatható ki.

Élete során nagyon sok nőnek lesz valamilyen miómája, hiszen ez a méhtestből kiinduló jóindulatú elváltozás a női szervezet leggyakoribb daganata. Nem rossz értelemben vett tumorról van tehát szó, hanem tulajdonképpen a méh jóindulatú megnagyobbodásáról - egészen pontosan egy jól körülírt, gömbszerű gócokból álló önálló daganatról, amelynek sajátossága az is, hogy önálló tokja nincs, de a méhizomtól jól elhatárolódik. Ez a kórkép első hallásra rémisztőnek tűnik és sokakat megijeszt, rosszindulatú elfajulása viszont rendkívül ritka, az eseteknek csupán 0,1-0,5 százalékában fordul elő.

Mint szakértőnktől megtudtuk, a miómára a göb hirtelen növekedése, felpuhulása hívja fel a figyelmet. Ugyanakkor okozhat konkrét tüneteket is, viszont az általa kiváltott szimptómák rendkívül változatosak, a daganat elhelyezkedésétől és méretétől egyaránt függenek. Azt mindenesetre ki lehet jelenteni, hogy leggyakoribb tünet a rendellenes, például túl erős vérzés. Fájdalom viszont csak akkor jelentkezik, ha vérellátási göbben elhal valamilyen szövet, illetve ha az érintett terület valami miatt fertőződik.

Tudni kell azt is, hogy ez a jóindulatú daganat gyakran semmilyen panaszt nem okoz, így sokszor csak nőgyógyászati vizsgálat kapcsán derül rá fény. Illetve akkor, ha a hölgyeket meddőség miatt vizsgálják, és ennek során fedezik föl ezt a tumort. Megesik az is, hogy a mióma olyan helyen található, ahol jelenléte spontán vetélést okoz. Ilyenkor a vetélés okának vizsgálata deríthet fényt erre a problémára is.

A mióma kezelésére több lehetőség van, az ugyanis történhet műtétileg és gyógyszeresen is. Az, hogy az orvos melyiket választja, több tényezőtől függ, ilyen például a daganat mérete, növekedési üteme, a beteg életkora, illetve az, hogy az illető szeretne-e még gyereket vállalni.