Mióma tünetei és kezelése
2018. 03. 17.
Dr. Elek Csaba
Dr. Gimes Gábor
Mi az a mióma?
A méhizom jóindulatú daganatos betegsége, a női szervezet leggyakoribb tumora. Elsőként az i.e. II. században Galenus figyelte meg, és scleromának nevezte el. Hippokratész a göböket "méhköveknek" tartotta. Rokitansky nevezte el a daganatot fibroidnak, a daganatot az angolszász irodalomban ma is így nevezik. A XIX. Században Virchow mutatta ki, hogy valójában a simaizmok burjánzásáról van szó, így a daganat bárhol előfordulhat, ahol simaizom szövet található.
A méhizom-daganat tokkal körülvett jóindulatú, de szinte végtelen növekedésre képes daganat, mely háromféleképpen helyezkedhet el a méhen belül.
A szubszerózus forma a méh hashártya-borítéka alatt, a méh felszínén, az intramurális forma a méh falában, a szubmukózus forma pedig a méhnyálkahártya alatt helyezkedik el. A szubszerózus forma kikocsányosodhat, vérellátást kaphat a hashártyából, leválhat a méh faláról is. Ekkor parazitás myomáról beszélünk. A daganat az esetek többségében csoportosan fordul elő.
húgyúti fertőzés, gyakori vizelési inger, hólyaghurut, koraszülés, meddőség, fájdalmas menstruáció, alvadékos vérzés, emlőfeszülés, elhúzódó menstruáció, menstruáció kimaradása, ismétlődő korai vetélések, vizeletelfolyási akadályok, vizelési panaszok, tökéletlen hólyagürülés, székletürítés nehézségei, vesemedence-gyulladás, késői vetélés, idő előtti lepényleválás, méhlepény-elégtelenség
A mióma előfordulása
Boncolási statisztikai adatok szerint a miomák előfordulásának abszolút gyakorisága 15%. 35 év feletti nők 17-20%-ában, 35 év alatti nők 2,5%-ában mutatható ki. A mióma relatív gyakorisága, azaz a mióma okozta panaszokban szenvedők aránya mindössze 3,3%. Az esetek többsége 40-50 éves kor között fordult elő. Színesbőrűeknél a betegség gyakorisága legalább háromszor magasabb. Ennek oka ismeretlen.
A mióma okai
- Napi széklet mellett is kialakulhat szorulás
- A pajzsmirigy-alulműködés gyakori tünetei
- A magas prolaktinszint kezelése
- Alsónadrág nélkül egészségesebbek lennének a férfiak
- A meddőség kevésbé ismert okai
- Meddőség férfiaknál: vizsgálatok, amelyekkel kideríthető
- A koraszülés újabb okára derült fény
- Koronavírus-fertőzés: új információk a terhes nőkről
- Koronavírus: hova tűntek a koraszülöttek?
- Humánmeteo: komoly lehűlés jön
A mióma kialakulásában jelenlegi ismereteink szerint elsődlegesen hormonális okok játszanak szerepet. Erre utal az a tény, hogy késői változókorban, a petefészkek eltávolításával vagy mesterséges változókor gyógyszeres előidézésével (Gn-RH analóg gyógyszerek adásával) a daganat visszafejlődik. Okát illetően számos teória látott napvilágot. Ezek közül a legvalószínűbb, hogy megtartott tüszőérés mellett rendszeresen elmaradó tüszőrepedés és sárgatestfázis ("folliculus persistens") okozza a méhizom daganatát. Ilyenkor a szervezetben csak sejtosztódást serkentő tüszőhormonok (ösztrogének) termelődnek, de sárgatesthormon (progeszteron) nem. Így az ösztrogének sejtosztódást serkentő hatása fékezetlenül érvényesül a méhizomzaton, a méhnyálkahártyán és az emlőmirigyeken.
Ezzel magyarázható az a tény, hogy mióma mellett sokkal gyakoribbak fokozott sejtosztódás miatt kialakuló betegségek is, a méhnyálkahártya túltengése (hiperpláziája) és rákos elfajulása, az emlő fibrocisztás megbetegedése (masztopátia). Erre utal az is, hogy a beteg kisebb mióma esetén is gyakran meddő, vérzészavarokkal küszködik. A progeszteron mióma-ellenes hatását igazolják azok a tények, hogy a fogamzásgátló tabletták védelmet nyújtanak a myomával szemben, valamint az, hogy a myomák terhesség alatt visszafejlődhetnek, és méretük sárgatesthormon kezelésre csökken.
A mióma tünetei
A miómás betegek 8-10 százaléka teljesen tünetmentes. A panaszok egy része a miómát kiváltó hormonális egyensúly felborulásának következménye. Ezek a következők lehetnek:
- elhúzódó, alvadékos, fájdalmas havivérzések (hypermenorrhoea),
- vérzéskimaradás,
- a havivérzés közeledtével fokozódó emlőfeszülés,
- ismétlődő korai vetélések vagy meddőség,
- vizeletelfolyási akadályok,
- vizelési panaszok (gyakori vizelési inger, tökéletlen hólyagürülés stb.),
- székletürítés nehézségei,
- ismétlődő húgyúti fertőzések (pl. hólyaghurut, vesemedence-gyulladás),
A mióma kezelése
A mióma kezelésében indokolatlanul gyakran végeznek műtétet. Műtétre lehet viszont szükség:
Jelentős méretű (férfiökölnyi) mióma
- rosszindulatú elfajulás (méhizom-szarkóma) gyanúja (az összes eset kevesebb, mint 1%-a),
- környező szervek összenyomását okozó daganat,
- más módon nem kezelhető tünetek, különösen rendszertelen és erős vérzések,
- fájdalom esetén.
- A műtét lehet a méh teljes eltávolítása (hysterectomia totalis) a petefészkek meghagyásával vagy eltávolításával.
- Lehet a méh hüvely feletti részének csonkolása (Chrobak-műtét). Ilyenkor, az esetek 1-2%-ában csonk-karcinóma kialakulásával is számolni kell.
- Méhmegtartó műtét: Amennyiben csak egy jól megközelíthető daganatot mutatunk ki és fontos a fogamzóképesség megőrzése, a daganat izolált eltávolítása (enukleáció) jön szóba.
Gyógyszeres kezelés:
A gyógyszeres kezelés célja a meg nem repedt tüsző által felborított hormonális egyensúly helyreállítása. Ez történhet:
Olykor szükség lehet mesterséges változókor előidézésére is hormonkezelés (Gn-RH analógok) segítségével. Mivel a változókornak súlyos következményei lehetnek, Gn-RH kezelés műtéti ellenjavallat esetén vagy a műtéti körülmények javítása céljából (tulajdonképpen a daganat méretének megkisebbítése, vérellátásának, vérzékenységének csökkentésére) javasolt.
A mióma gyógyulási esélyei
A méhizom-daganat, még extrém méret esetében is, jól gyógyítható. Kivételt képeznek azok az esetek, melyeknél szarkómás elfajulás következik be. A fogamzóképesség sok esetben nem menthető meg.
A mióma megelőzése
A mióma kialakulásának kockázata hormonális fogamzásgátlással csökkenthető. Fontos a változókor hormonális gondozása is. A vérzési rendellenességek minden esetben orvosi kezelést igényelnek. A vérzési ciklus megfigyelése és rendben tartása a mióma elkerülésének legbiztosabb módja.
Hasznos tudnivalók
A jelentéktelen méretű myomák a ciklusbeállításon vagy a hormonkezelésen kívül mást nem igényelnek. Sok esetben elegendő félévente-évente ellenőrizni a daganat fejlődését. Ha növekedést nem tapasztalunk, a kezelés többnyire szükségtelen.
A változókor kezdetén a mióma növekedésnek indul, majd az ösztrogénszint csökkenésével sorvad. 50 éves korhoz közel, ha egyéb körülmény a műtétet nem indokolja, lehet várni a változókor (ez esetben jótékony) hatására.
A myomát kiváltó hormonális egyensúlyt mindenképpen kezelni kell, mert annak következményei az emlőmirigyeket is érinti. A myomát kiváltó cikluszavar fibrocisztás emlőbetegséget okozhat, mely 2-5%-ban rákká fajulhat. A méh eltávolítása tehát nem teszi feleslegessé a hormonális egyensúly helyreállítását és a rendszeres rákszűrővizsgálaton való megjelenést.
A méh eltávolítás önmagában nem okoz szexuális zavarokat (frigiditás, orgazmushiány, stb.). Vannak azonban olyan esetek, amikor a méh eltávolítását a beteg a nőiességétől való megfosztásként éli meg, ezzel önértékelési zavara alakul ki. Ez már okozhat szexuális problémákat, de erre gyógyulást nem a nőgyógyásztól, hanem a szexológustól várhat.
meddőség, koraszülés, vesemedence-gyulladás, hólyaghurut, húgyúti fertőzés, mióma, miómaműtét, méhizomdaganat, méhizom, fájdalmas menstruáció, gyakori vizelési inger, vizelési panaszok, menstruáció kimaradása, elhúzódó menstruáció, emlőfeszülés, ismétlődő korai vetélések, vizeletelfolyási akadályok, tökéletlen hólyagürülés, székletürítés nehézségei, késői vetélés, idő előtti lepényleválás, méhlepény-elégtelenség, alvadékos vérzés
Kategória: Nőgyógyászat