Az emberek többsége, ha csomót talál a testén, biztosan aggódva figyeli, tapogatja. Ezek a csomók azonban legtöbbször ártalmatlanok, nem adnak valódi okot a pánikra. Ezzel együtt előfordulhat, hogy rosszindulatú az elváltozás, ám ahhoz, hogy kiderüljön, pontosan mivel is állunk szemben, fontos a mielőbbi kivizsgálás – hívta fel a figyelmet dr. Horváth Ilona, az Ultrahangközpont radiológusa. Hozzátette, már a fizikális vizsgálat (szemrevételezés, tapintás) is sokat elárulhat az elváltozásról. Tapinthatunk csomót a bőrben, a bőr alatti zsírszövetben, kötőszövetben, de valamely felületes szervünkben – pajzsmirigyen, emlőn, herén – is. Jellemzően a jóindulatú csomók...
- puhák vagy rugalmas tapintásúak;
- mobilisak, vagyis elmozdíthatók, nem kapaszkodnak össze a környezetükkel;
- mérete stagnál vagy csak lassan nő;
- érintésre gyakran fájdalmasak.
Természetesen a felsorolt jelek csupán általánosságok, azokra diagnózist alapozni nem lehet. Lágyrészultrahanggal azonban pontosan meg lehet állapítani a csomó helyét, méretét, szerkezetét és azt is, hogy milyen a viszonya a környezetéhez.
A leggyakoribb jóindulatú csomók
Ciszta: gyakoriak a folyadékot tartalmazó kisebb-nagyobb képletek, amelyek legtöbbször emlőben, pajzsmirigyben, vagy például mellékherében felületesen helyezkednek el. Előfordulhat folyadéktartalmú tömlő a térdhajlatban (Baker-ciszta), valamint sűrű kocsonyás anyaggal telt, kemény csomó az inak mentén (ganglion).
Lipóma: a lipómák gyakori jóindulatú zsírdaganatok. A test bármely részén megjelenhetnek a bőr alatti zsírszövetben, de leggyakrabban a vállon, a törzsön, a végtagokon fordulnak elő, és akár ökölnyi méretűre is megnőhetnek. A kisebb lipómák nem igényelnek kezelést, a nagyok azonban fájdalmat okozhatnak, továbbá kozmetikai okokból is ajánlott lehet a sebészi eltávolításuk.
Dermatofibróma: kis, kemény, tömör csomók, melyek a bőr kötőszövetéből indulnak ki, és a bőrfelszínen észlelhetők. Leggyakrabban fiatal nőkön, illetve a lábakon jelentkeznek. Általában nem igényelnek kezelést.
Duzzadt nyirokcsomó: a nyirokcsomók apró, babalakú mirigyek. Az immunrendszer nélkülözhetetlen részei, melyek egyfajta szűrőként funkcionálnak. Időről időre megduzzadhatnak, legtöbbször valamilyen fertőzésre adott válaszként. Ilyenkor nemcsak megnőnek, de fájdalmassá is válhatnak. A nyakon, a hónaljban, a combhajlatban tapinthatók ki legkönnyebben.
Miért hasznos az ultrahangos vizsgálat?
Az ultrahang nagyban segíti a helyes diagnózis felállítását. Egy nem invazív, teljesen biztonságos, többször is ismételhető vizsgálati módszerről van szó. Az ultrahangos szakorvos meg tudja állapítani, hogy a vizsgált csomó hol, melyik szervben helyezkedik el, milyen a szerkezete, folyadékos cisztával vagy más szövetből álló csomóval van-e dolgunk. Ezenkívü megfigyelhetővé válnak a daganat határai, esetleges erezettsége is.
„Sokszor az ultrahangos vizsgálat után nincs teendő, vagy időszakos kontrollt javasol a vizsgáló orvos. A pontos diagnózis érdekében azonban szükség lehet biopsziára. Ebben az esetben vékony tűvel sejteket, vastag tűvel szövetet lehet nyerni a daganatból. A mintavételt minden esetben ultrahang által vezérelve végezzük” – mondta el dr. Horváth Ilona. Kitért rá, a vizsgálati eredmények tükrében olykor indokolt lehet egyéb képalkotó vizsgálatok (CT, MR) elvégzése is.
