Gyorsaság, bizalom, törődés – ha az a kérdés, hogy miért megyünk inkább drága magánorvoshoz a társadalombiztosítás terhére egyébként térítésmentesen elérhető állami ellátás helyett, a legtöbben ezekkel a szempontokkal érvelnek. Nem ritka ugyanis, hogy a közfinanszírozott ellátórendszerben akár heteket, hónapokat kell várnunk, mire bejutunk egy szakorvoshoz panaszainkkal, vagy akár időpontot kapunk különféle vizsgálatokra, amelyek nélkülözhetetlenek a probléma okának feltárásához, állapotunk nyomon követéséhez. Emellett sokszor csak néhány perc jut egy-egy betegre a rendelőkben, ami ugyancsak nem kedvez a hatékony orvos-beteg kommunikációnak és a megfelelő bizalom kialakulásának. A magánegészségügy ezekre a helyzetekre kínál megoldást azáltal, hogy lerövidíti a várakozási időt, valamint kulturált körülményeket és kellő odafigyelést biztosít a páciensek számára.
Mit és mennyiért ad a magánellátás?
Mindez pedig egyre többeket meg is győz. Egy tavaly tavasszal közzétett reprezentatív felmérés szerint Magyarországon a felnőttek közel kétharmada, 63 százaléka vett igénybe magánegészségügyi szolgáltatást, ami jelentős, közel 20 százalékos növekedést jelent a két évvel korábban mért adathoz képest. Különösen a fiatalabb korosztályok tagjai választják nagy arányban a magánegészségügyet, illetve az aktív dolgozók fele kezelteti magát a magánellátásban. Beszédes adat továbbá, hogy az Európai Bizottság 2021-es országjelentése alapján itthon az összes egészségügyi kiadás egyharmadát saját zsebből fizetjük, sokkal többet, mint a 20 százalék körüli európai uniós átlag.
A magánellátások mellett tehát erős érvek szólnak, miközben a mérleg másik serpenyőjére a szolgáltatások sokszor igen borsos ára nehezedik. Természetesen szolgáltatónként eltérő árképzéssel találkozhatunk, de általánosságban elmondható, hogy az elmúlt időszak inflációja ebben a szektorban is érezhető emelkedéssel járt mind a fővárosban, mind vidéken. Egy nőgyógyászati szakorvosi vizsgálat például ma 25-40 ezer forint körüli kiadást jelent, míg egy mandulaműtét a 300-400 ezer forintot is meghaladhatja. Egy CT-vizsgálat ára területtől és a pontos vizsgálattípustól függően 30 és 120 ezer forint között mozog, egy vastagbéltükrözésért pedig 80-100 ezer forintot is elkérnek. Eközben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) idén májusra vonatkozó gyorstájékoztatója szerint a hazai nettó átlagkereset mintegy 392 ezer forint havonta. Az áremelkedést is figyelembe véve pedig a fizetések vásárlóereje több százalékkal romlott egy év alatt.
Jobb felkészülni a váratlan eseményekre
Fontos hangsúlyozni, hogy egészségügyi panaszok bárkinél és bármikor felléphetnek. A különféle megbetegedések nem követnek semmiféle menetrendet, és nincsenek arra sem tekintettel, hogy megenged-e aktuálisan a pénztárcánk egy tetemesebb kiadást valamelyik magánegészségügyi szolgáltatónál. Eközben viszont érthető, ha fájdalmainkra és egyéb, akár az életminőséget is rontó tüneteinkre szeretnénk mihamarabb megoldást találni. Az ilyen váratlanul fellépő, szorult helyzetekből kínálhatnak kiutat az egészségbiztosítások. Ahogy azt sem látjuk előre, mikor törik össze az autónk egy balesetben, úgy azt sem tudhatjuk előre, mikor történik valami az egészségünkkel.
Az egészségbiztosítások két nagy típusba sorolhatók. Az első a hagyományos összegtérítéses egészségbiztosítások csoportja. Ezek lényege, hogy a szerződésben foglalt egészségügyi események bekövetkeztekor a biztosító egy előre meghatározott összeget fizet ki utólag a biztosítottnak. Másképpen működnek az itthon viszonylag újdonságnak számító szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosítások. Ezek esetén a biztosító vállalja, hogy a biztosítási díjért cserébe szükség esetén megszervezi és finanszírozza a magánorvosi ellátásunkat. Külön tehát már nem kell fizetnünk a vizsgálatokért, kezelésekért.
A szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosítások díjai nagyon széles skálán mozognak. A pontos összeget befolyásolja, hogy melyik szolgáltató mely csomagját választjuk, de a biztosított személy életkora, munkája, egészségi állapota is sokat nyom a latba a díjszabásnál. A legtöbb biztosítás a járóbeteg-ellátás, a labor- és egyéb diagnosztikai vizsgálatok finanszírozására terjed ki, de vannak komplexebb csomagok, amelyeknek például a preventív szűrővizsgálatok, a kórházi fekvőbeteg-ellátás, illetve akár onkológiai vizsgálatok is a részét képezik. Ezenkívül a biztosítók a betegút megszervezésében is segítséget nyújtanak. Ez a gyakorlatban úgy működik, hogy a biztosítás megkötése után kapunk egy online vagy telefonos elérhetőséget, amelyen bármikor kereshetjük az ellátásszervezőt, ha egészségügyi panaszaink támadtak. Az illető megszervezi az ellátást, akár időpontot is foglal az elérhető szolgáltatónál, ahol aztán a páciens hozzájut a megfelelő vizsgálatokhoz és kezelésekhez. Ha célzottan egy adott orvoshoz szeretnék fordulni, arra is van lehetőség.
Érdemes figyelni erre is!
Figyelemmel kell lenni azonban arra, hogy az egészségbiztosításoknak létezhetnek limitációi, azaz a biztosító csak azokért az ellátásokért és akkora összeghatárig fog fizetni, ahogyan az a szerződésben szerepel. A már a biztosítás megkötése előtt kialakult és diagnosztizált betegségek kezelését például nem, vagy csak pótdíj ellenében vállalják a biztosító cégek. Tehát, ha valaki mondjuk, magasvérnyomás-betegként szeretne egészségbiztosítást kötni, ami miatt eleve rendszeresen jár orvosi kontrollvizsgálatokra, akkor erről tájékoztatnia kell a biztosítót. Fontos ugyanis hangsúlyozni, hogy az egészségbiztosítás elsődleges célja, hogy a segítségével megóvhassuk magunkat a váratlanul fellépő egészségügyi problémák okozta pénzügyi nehézségektől, közben kihasználva, hogy a magánegészségügyben gyorsan, hosszú várólista nélkül juthatunk minőségi ellátáshoz. Nagyon leegyszerűsítve: havonta pár ezer vagy tízezer forint befizetéséért cserébe százezres vagy akár milliós nagyságrendű egészségügyi kiadást vállalhat át tőlünk a biztosító, ha megtörténik egy nagyobb baj, azaz bekövetkezik egy súlyosabb betegség vagy baleset. A biztosítás szolgáltatása megkönnyítheti, hogy valóban csupán a gyógyulásra koncentrálhassunk.
