Az időbeliség alapján a stressz lehet:
- hirtelen fellépő (akut),
- hosszan tartó (krónikus),
- folyamatos.
Hirtelen fellépő, akut stressznek hívjuk, amikor a tünetek a megrázkódtatást okozó esemény után egy hónapnál kevesebb ideig, krónikusnak pedig, ha tovább tartanak.
Ha a tünetek a trauma után egy hónapot meghaladóan elhúzódnak, azt poszttraumás szindrómának hívjuk.
Hol a határ a pozitív és negatív stressz között?
1. A pozitív stressz (eustressz) motiváló hatású, fokozza és javítja a teljesítményt és a koncentrációt, energizál, kellemes érzelmekkel jár (például öröm, kíváncsiság), és a társas kapcsolatok minőségén is javíthat. Az eustresszt kiváltó pozitív stresszor lehet például a munkahelyváltás, házasság, lakásvásárlás, költözés, gyerekvállalás, nyaralás, új hobbi vagy a szerelem átélése is.
2. A negatív hatású distressz esetén csökken az immunválasz, a teljesítmény, a koncentráció, szétszórttá válik a figyelem, a megváltozott étvágy és alvásmintázat kimeríti a szervezetet. Ilyenkor a kellemetlen érzelmeink dominálnak (például félelem, düh), ami ronthat a társas kapcsolataink minőségén, és egészségi problémákat is eredményezhet.
A tartósan fennálló stresszhatás miatt előbb-utóbb kimerülünk, a szervezetünk felhasználja az energiatartalékát. Ekkor jelenhetnek meg a stresszel kapcsolatos testi-lelki tünetek, mint a szorongás, álmatlanság, ingerültség, fáradtság. A sok stressz a testünkre és az egészségünkre is hatással van, így kialakulhatnak akár szív- és érrendszeri problémák (például magasvérnyomás) vagy az emésztőrendszerrel kapcsolatos betegségek (IBS, gyulladásos bélbetegség, gyomorfekély). Tartós stressz hatására az immunrendszerünk is kevésbé ellenállóvá válhat a betegségekkel szemben.
Az egyetemisták körében például nem ismeretlen, hogy a vizsgaidőszak végén, a megterhelő, stresszes, kevés pihenéssel járó hetek, hónapok után különféle vírusos vagy bakteriális fertőzésekkel kell megküzdeniük. A munkahelyi stressz is lehet negatív, ahogy az is, ha állandó viták viharában élünk a párkapcsolatunkban, házasságunkban nap, mint nap.
Mit tehetünk a stressz ellen?
A legfontosabb, hogy azonosítsuk, tudatosítsuk magunkban mi az, ami állandó stresszforrás számunkra, és gondoljuk végig, milyen lehetőségeink vannak az ezzel való megbirkózásra. Emellett vezessünk be az életünkbe valamilyen rendszeresen alkalmazott stresszkezelő technikát, amely segít a nap végén kicsit lelazulni, megnyugodni.
Gondoljuk végig, tervezzük meg a napunkat! Ha az időhiány jelenti számunkra a legnagyobb stresszt, akkor vegyük sorra. melyek a legfontosabb kihívások az adott napra. Határozzuk meg, mely problémákat tudjuk befolyásolni, megváltoztatni. Kezdjük mindig a sürgős és fontos feladatok elintézésével, és tanuljuk meg elengedni a nem fontos vagy kevésbé fontos dolgok miatti feszültséget! Ne féljünk segítséget kérni! Gondoljuk át, kik támogatnak a családban, a baráti körben vagy a munkahelyen; kik azok, akikre mindig számíthatunk.
Ismerjük fel azokat a helyzeteket, amikor feszültek, ingerültek, dühösek, csalódottak vagyunk. Gondoljuk végig, mi váltotta ki ezt a rossz érzést, mit tehettünk volna másképp.
Figyeljünk az énidőre! Alakítsuk úgy az életünket, napirendünket, hogy önmagunkra is jusson időnk, energiánk. Pihenjünk, sétáljunk, sportoljunk rendszeresen, táplálkozzunk egészségesen, és legyen hobbink is!
