Az intersticiális tüdőbetegség (ILD) kifejezés egy olyan betegségcsoportot jelöl, amelybe több mint 200 különböző tüdőbetegség tartozik. A betegségek közös jellemzője, hogy gyulladás, majd hegesedés alakul ki a tüdő kötőszövetes vázában, amit fibrózisnak nevezünk. A hegesedés következtében a tüdő elveszíti rugalmasságát, ez pedig nehézzé teszi a belégzést és kilégzést, azaz a tüdő tágulását és elernyedését. Az ILD-be tartozó ritka betegségek együttesen már meghaladják a félezrelékes határt: szakemberek becslése szerint a Magyarországon élő ILD-betegek száma elérheti a tízezret – olvasható a Boehringer Ingelheim sajtóközleményében, amelyben a téli időjárás okozta kihívásokra is felhívták a figyelmet.
Hóropogás a tüdőben
A leggyakoribb tünet, amely egy ILD-betegnél jelentkezik, és amelynek hatására orvoshoz fordul, az a terhelésre jelentkező nehézlégzés. Ez jellemzően az emelkedőn, a lépcsőzés közben vagy a hosszabb séták alkalmával jelentkező légszomj. Egyéb tünet lehet a száraz köhögés, a köhögésroham, a mellkasi fájdalom és az extrém fáradékonyság.
Nagyon jellegzetes tünet még az úgynevezett dobverőujj, azaz a kéz- és lábujjak végének kiszélesedése, illetve a tüdő vizsgálatakor hallható, hóropogáshoz hasonló recsegő hang. A tüdő kapacitásának csökkenése ráadásul alapvetően kihat a beteg terhelhetőségére és munkavégző-képességére, és ez nemcsak a munkahelyi tevékenységekre értendő, hanem az otthoni, háztartással kapcsolatos aktivitásokra és az utazásra is.
Ezekre kell figyelniük a betegnek télen
A téli hónapokban még az egyébként egészséges embereknél is gyakrabban jelentkeznek légúti panaszok, mint az év többi részében. A tüdőbetegséggel élők számára pedig további kihívásokat jelenthet a tél. Ilyenkor ugyanis csökken a hőmérséklet, a levegő pedig hideg és száraz. Ez az időjárás sokaknál a betegség fellángolását okozhatja. Az állapot súlyosbodására utal például a szokásosnál erősebb köhögés, a nehezebb légzés, a nyálka vagy vér felköhögése, az általánosnál erősebb fáradtság, valamint az emelkedett testhőmérséklet is.
Az IDL-betegeknek tehát ügyelniük kell arra, hogy télen ne fázzanak meg, illetve elkerüljék az olyan helyzeteket, ahol megfertőződhetnek – ugyanis egy esetleges vírusfertőzés is okozhat fellángolást az érintetteknél. A gyerekek könnyen továbbadhatják a fertőzést, ezért a járványos időszakban fokozott elővigyázatossággal érdemes tartani a kapcsolatot a gyerekközösségbe járó családtagokkal.
Arra is érdemes ügyelni, hogy a beteg otthona – azon belül is azok a helyiségek, ahol a legtöbbet tartózkodik – meleg legyen, és kellő páratartalmú. Emellett a hideg időjárás ellenére is fontos fenntartani a fizikai aktivitást, mert ez késlelteti a tüdő funkciójának romlását. A lakásban is végezhetőek tornagyakorlatok, sőt akár egy széken ülve is végezhető számos gyakorlat, amivel biztosítható a szükséges testmozgás. Ha pedig kint tartózkodnak az érintettek, lehetőleg inkább az orrukon keresztül lélegezzenek, mert ilyenkor kissé felmelegszik a belélegzett levegő.
A helyes táplálkozásra is érdemes ügyelni
Fontos az is, hogy a beteg étrendje kiegyensúlyozott legyen, azaz kerüljön a tányérra zöldség, gyümölcs, fehérje és teljes kiőrlésű gabona is. A fehérjék segítenek az izomépítésben és erősíthetik az immunrendszert. A gyümölcsök, zöldségek és teljes kiőrlésű gabonák pedig rostokat, valamint számos vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak, amelyre szükség van az egészség megőrzéséhez.
Javasolt, hogy a reggeli legyen a nap legnagyobb étkezése, hogy elegendő energiát biztosítson a nap további részéhez. Később már inkább kisebb adagok fogyasztása tanácsos. A bőséges étkezés hatására ugyanis a gyomor nyomja a tüdőt és a rekeszizmot, ez pedig megnehezíti a légzést.
A kávé, tea és kóla túlzott fogyasztása kerülendő, ezek koffeintartalma ugyanis befolyásolhatja a gyógyszerek hatását, megnehezíti a pihenést és az elalvást, illetve idegessé, nyugtalanná teheti a beteget. Emellett a sófogyasztás mértékét is csökkenteni kell, mivel a só hatására a szervezet visszatarthatja a vizet, ez pedig megnehezíti a légzést. Figyelembe kell venni, hogy a feldolgozott élelmiszerek – konzervek, felvágottak – viszonylag sok sót tartalmaznak.
Kiemelendő még, hogy a magas rosttartalmú ételek – úgymint a dió, a barna rizs és a teljes kiőrlésű gabonák – fogyasztása elősegíti a jóllakottság érzését, kerülni kell viszont a puffadást okozó élelmiszereket – például babot, a brokkolit, a káposztát, az uborkát, a paprikát, a fehérrépát és a szénsavas italokat. A túlzott gázképződés ugyanis szintén nehezítheti a légzést.
A diagnózist követően a betegnek lelki támogatásra is szüksége lehet családjától, orvosától és betegtársaitól. Segítséget jelenthet, ha a beteg csatlakozik egy betegszervezethez, ahol találkozhat hasonló helyzetben lévő emberekkel. Itt ugyanis megértésre találhatnak a problémái, gyakorlati tanácsokat kaphat a mindennapi élet könnyebbé tételéhez és az életminőség megtartásához, valamint mindezzel együtt erőt és motivációt is kaphat ahhoz, hogy megküzdjön a betegségével.
