Orrunknak több nagyon fontos szerep jutott: légzéssel, szaglással, hangképzéssel és védekezéssel kapcsolatos feladatokat is ellát. Az orrunkon át történő légzés ráadásul sok előnnyel jár a szájlégzéshez képest. Szaglószervünk ugyanis felmelegíti, szűri és megfelelő páratartalmúvá teszi a belélegzett levegőt – mindezt nagyon gyorsan, kevesebb mint egy másodperc alatt. Egyes kutatások szerint az orrlégzés során a belélegzett por és baktériumok 40-60 százaléka fennakad az orrüregben lévő szőrszálakon, illetve a nyálkahártya felületén található nyákon.
Érdemes megemlíteni két lényeges reflexet is, amely az orrüreg kitisztulását segíti elő: a bőséges orrváladék-termelődés és a tüsszentés. De az sem elhanyagolható, hogy vizsgálatok szerint orrlégzésnél a tüdőműködés és az oxigén felszívódásának mértéke is jobb, mint a szájon keresztül történő légzés esetén.
Miért baj, ha nem tudunk szabadon lélegezni az orrunkon?
Ha az orrlégzés valamilyen ok miatt akadályozott, akkor automatikusan áttérünk a szájon át történő légzésre. Így viszont – mint már fentebb utaltunk rá – a belélegzett levegő nem tud megfelelően felmelegedni, benedvesedni és megtisztulni. Ha így lélegzünk, akkor a tüdők csak felületesen működnek, vérünk oxigéntartalma pedig nagyjából 25-30 százalékkal is alacsonyabb lehet, mint orrlégzés esetén.
A szájlégzés emellett a torokmandulák lehűlését, visszatérő torokfájást, illetve garat- vagy gégegyulladást idézhet elő. Jelentősen megnő továbbá az arcüreggyulladás gyakorisága is. Ha pedig tartósan nem kapunk levegőt az orrunkon, az egyéb problémákat is okozhat, csökkenhet például a vércukorszintünk, gyorsulhat a vörösvérsejt-süllyedés, valamint emelkedhet a vér kalciumtartalma. Gyerekek esetében a testi fejlődés zavaraihoz, tanulási nehézségekhez és alvászavarokhoz is vezethet az orrlégzés hosszú távú kimaradása.
Mi állhat a háttérben?
Ha valamilyen ok miatt nem tudunk lélegezni az orrunkon, akkor orrdugulás áll fenn, amely számos okból kialakulhat. Az, hogy néha bedugul hol az egyik, hol a másik orrjárat, bizonyos tekintetben normális, hiszen a poros, füstös, nagymértékben szennyezett levegő belélegzésére ösztönösen az orrnyílások beszűkülésével reagál a szervezetünk. Ez gyakran rövid időn belül magától elmúlik. Mint ahogy az is teljesen normális, ha reggelente orrdugulással ébredünk, hiszen amikor fekszünk, a testhelyzet miatt nehezebben távozik az orrüregből a váladék – az orrlégzés akadálya viszont szinte azonnal el is hárul, amint kikelünk az ágyból. A panaszt túl száraz levegő is kiválthatja. Az orrnyálkahártya tartósabb duzzanatának és gyulladásának hátterében viszont már komolyabb problémák is meghúzódhatnak.
A tavaszi és őszi náthás időszakban szinte nincs is olyan ember, aki ne küzdene legalább pár napig megfázásos orrdugulással. De legalább ilyen gyakori kiváltó ok a légúti allergia is. Az orrmelléküreg-gyulladás, az orrpolip, az orrcseppfüggőség, valamint az egyes anatómiai eltérések és az orrot érintő sérülések is vezethetnek az orrlégzés tartós kimaradásához. Előfordulhat továbbá, hogy gyógyszer-mellékhatásként jelentkezik a kellemetlen panasz. Ez főként a nem szteroidos gyulladáscsökkentők, a bétablokkolók, a fogamzásgátlók és az antidepresszánsok bizonyos típusainál jelentkezhet a legnagyobb valószínűséggel. Ezeken kívül a várandósság idején is sok nő tapasztal állandó orrdugulást, amelyre a terhesség alatti fokozott vérbőség a magyarázat.
Mit tehetünk?
Az orrdugulás kezelése elsősorban annak kiváltó okától függ (egyes esetekben például elengedhetetlen a műtét). A nagy mennyiségben termelődő váladékot mindenképpen el kell távolítani, hiszen a pangó váladék remek táptalaj a kórokozók elszaporodásához és továbbterjedéséhez, így akár arcüreg- vagy középfülgyulladás is lehet a vége. (Kisebb gyerekeknek orrszívással segíthetünk.)
Sokan jótékony hatásúnak tartják az inhalálást is a váladék könnyebb ürülése és az orrnyálkahártya-duzzanat enyhítése tekintetében, de nagy segítségünkre lehetnek a vény nélkül kapható orrspray-k is. Ez utóbbiak közül viszont nagyon körültekintően kell választanunk. Nem mindegy ugyanis, hogy nátha vagy allergia okozza-e a problémát, ahogy az sem, hogy gyereket vagy felnőttet szeretnénk-e kezelni. Ügyelni kell továbbá arra, hogy minden esetben betartsuk az előírt adagolást és alkalmazási időtartamot. Egyes készítmények túl gyakori és tartós használatával ugyanis éppen ellentétes hatást érhetünk el: károsodik az orr nyálkahártyája, fokozódik a gyulladás és állandósul az orrdugulás. Elérhetők azonban olyan, természetes eredetű összetevőket tartalmazó, tengervizes oldatok is, amelyek nem okoznak hozzászokást, tehát tartósan használhatók, akár gyerekeknél is. A számunkra legmegfelelőbb orrspray kiválasztásához bátran kérjük gyógyszerész vagy orvos segítségét.
Ha sikerült megszüntetnünk az orrdugulást, érdemes megtenni mindent azért, hogy megelőzzük a panasz kiújulását. Ennek érdekében igyekezzünk tisztán és pormentesen tartani otthonunkat, valamint gondoskodjunk a levegő ideális páratartalmáról is. Allergiásként pedig különösen figyeljünk az allergénekkel való érintkezés minimalizálására és a megfelelő kezelésre.
