Hogyan termelődik a könny?

Könnyeinkre hajlamosak vagyunk mint a bánat vagy a túláradó öröm sós ízű velejáróira gondolni, ugyanakkor a valóság ennél azért összetettebb. A szemünk felszínét borító folyadéknak ugyanis fontos szerepe van az egészségmegőrzésben.

A könnyek fajtái

Milyen következményekkel jár, ha kiszárad a szemünk? Részletek itt.

A könnytermelést funkciója szerint három típusba sorolhatjuk - egyszerűbben mondva: három fajta könny boríthatja el a szemünket szükség esetén. Egyfelől beszélhetünk reflexkönnyekről, amelyek célja, hogy kimossák a szembe került irritáló anyagokat, kezdve a szél által felkavart portól a hagyma védekezésre használt kémiai vegyületein át a véletlenül félrecsúszott kontaktlencséig. Megkülönböztetjük a sírást is, amikor a könnytermelést valamilyen érzelmi reakció váltja ki. Ezek a könnyek eltérő vegyi összetételüknek köszönhetően fájdalomcsillapító és hangulatjavító hatással rendelkeznek.

Sírás közben sokszorosan annyi könny termelődik, mint alaphelyzetben
Sírás közben sokszorosan annyi könny termelődik, mint alaphelyzetben

Érdemes ugyanakkor megemlíteni, hogy könnyeink nem pusztán akkor vannak jelen, ha már patakokban hullanak alá az arcunkra. A harmadik csoportba ugyanis az úgynevezett bazális könnyek tartoznak, amelyek szüntelenül termelődnek, hogy védjék és táplálják a szemfelszínt. A másodpercenként létrejövő 1-2 mikroliternyi, azaz naponta 1-3 milliliternyi könny egy háromrétegű folyékony felületet képezve hozzájárul a szaruhártya és a kötőhártya nedvesen tartásához, valamint a szaruhártya oxigénnel és tápanyagokkal való ellátásához, egyenetlenségeinek kiegyenlítéséhez. A könnyfilm a benne található immunrendszeri fehérjék révén a kórokozók elleni védekezésben is közrejátszik.

Miből áll össze a könny?

Arról, hogy a könnyréteg tartósan és stabilan megmaradhasson a szemünk felszínén, különleges felépítése gondoskodik. A könnyfilm túlnyomó részét, nagyjából 90 százalékát ugyanis egy vizes oldat adja, külső és belső felülete azonban ettől eltérő. A szem felőli oldalon helyezkedik el egy nyákos, avagy mucinózus réteg, amely a könny tapadását biztosítja a szaruhártyához, míg a kívülről határoló olajos réteg feladata, hogy megakadályozza a túlzott párolgást és a szemhéjak szélének benedvesedését.

A könnyfilm három rétegének előállítása különböző mirigyekben történik. A külső, olajos anyag módosult faggyúmirigyekben jön létre, amelyeket Meibom-mirigyeknek nevezünk, és amelyek a szemhéj szélén találhatók. A nyákos réteg a kötőhártyában elhelyezkedő kehelysejtek váladéka, a könnyfilm túlnyomó részét adó vizes könnyréteg pedig a szemgödör felső, halánték felőli sarkában, a felső szemhéj alatt lévő könnymirigyekben termelődik. Az így összeálló bazális könny a víz mellett oldott sókat és ionokat, fehérjéket, hormonokat és növekedési faktorokat, továbbá mucinokat és lipideket is egyaránt tartalmaz. Mindezen anyagok egyvelege percenként átlagosan 20 pislogás segítségével képes egyenletesen beborítani a szemfelszínt.

Hogyan enyhíthető a szemszárazság? Részletek itt.

Logikai alapon felmerül persze a kérdés, hogy amennyiben az olajos réteg jelentősen, nagyjából tizedére lassítja a párolgást, akkor vajon hova távozik a könny a szemünkből. Nos, a könnyfilm a belső szemzug felé áramlik, ahol egy könnytavacskának hívott egységet alkot. Innen a folyadék a szemhéjakon végigfutó könnycsatornákba, majd azokon keresztül egy nyálkahártyával bélelt zsákocskába, a könnytömlőbe jut tovább, hogy végül a könnyvezeték az orrjáratba vezesse. Mindez persze normál könnytermelés mellett nem jelent észrevehető folyadékmennyiséget, amikor azonban sírni kezdünk a szomorúságtól vagy a hagyma szagától, a könnytermelésünk hirtelen körülbelül a százszorosára növekszik, így nem véletlen, hogy ilyenkor már az orrunk is jobban elered.

könnyezés, könnytermelés, könnyek fajtái, sírás

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +33 °C
Minimum: +21 °C

Napos idő várható általában kevés gomolyfelhő mellett, de a középső országrészben egy összeáramlási zóna mentén, valamint a déli és keleti határvidéken időnként több lehet a gomolyfelhő. Ezeken a tájakon előfordulhat néhol felhőszakadással kísért zápor, esetleg zivatar, de az ország döntő részén nem valószínű csapadék. Az északi, északkeleti irányú szelet a Dunántúl északi, északnyugati részén és keleten továbbra is nagy területen kísérhetik élénk, északkeleten erős lökések. A legmagasabb nappali hőmérséklet 30 és 37 fok között várható, nyugaton lesz a hűvösebb, az Alföld déli részén a melegebb. Késő estére 20 és 29 fok közé hűl le a levegő. Néhol heves széllőkések, zivatar, felhőszakadás lehet.