Rizikósabb, mint gondolnánk

2003. novemberében lezárult Magyarország eddigi legnagyobb, közel 50.000 beteget érintő reprezentatív orvosi felmérése. Eddig csak becslésekre, nemzetközi adatokra hivatkozhattunk, mostantól viszont valós adatokkal és tényekkel lehet és kell számolni.

Alapos vizsgálat

Az újságolvasó, egészségügyi témákra kicsit is odafigyelő embert meglepheti az állítás, hogy a magas vérnyomás, elhízás és magas koleszterinszint témájában az eddigi ismeretterjesztésnek nem álltak rendelkezésére hazánk e betegségekre vonatkozó adatai. Márpedig a külföldi vizsgálatok eredményei az életmódbeli és társadalmi különbözőségek miatt nem alkalmazhatóak egy az egyben a magyar lakosságra.
Az eredmények nem üdítőek, de a jövő hazai egészségügye szempontjából döntő jelentőségű az Országos Alapellátási Intézet és a Novartis Hungária Kft. együttműködésével az év elején indított vizsgálat, melynek keretében a háziorvosi ellátásban megjelent közel 50.000 - 40 és 70 év közötti férfi és nő - rizikóprofilját mérték fel önként jelentkező családorvosok. A felmérés célja a magas vérnyomás (hypertonia), az elhízás (obesitas), a cukorbetegség (diabetes), az emelkedett vérzsírszint (dislipidemia) előfordulásának mértéke, és az adott beteg szív- és érrendszeri megbetegedés kockázatának számítása. A szakmai program kidolgozói Prof. Dr. Kékes Ede és Prof. Dr. Császár Albert voltak.

"Rizikós" eredmények

A felmért adatok a következők voltak: testsúly, testmagasság, derékméret, BMI (testtömeg-index), vércukorszint, összkoleszterin, HDL-koleszterin- és triglyceridszint, vérnyomás, családi szív- és érrendszeri előzmények, dohányzás, fizikai aktivitás, táplálkozás, stressz, tehát kérdőíveken rákérdeztek életmódbeli szokásokra is. A munka során a rizikófaktorokat kétféle módon - a Framingham és a British Heart Association egyedi rizikófelmérő pontrendszere alapján - elemezték.
Testtömeg-indexük alapján a vizsgált egyéneknek csak 21 százaléka nem rendelkezett testsúlytöbblettel, közel egyharmaduk viszont kifejezetten elhízott (BMI > 30) volt. A férfiak több mint harmada (37,8%), a nők több mint fele (55%) az erősen veszélyeztetett kategóriába került, a testsúlytöbblettel élők nagy része a hasi elhízás jeleit mutatta, amely a rizikóbecslés szempontjából a veszélyesebbik fajta.
A koleszterinszint vizsgálata kirívóan kedvezőtlen képet mutatott. Az összkoleszterin-szint az esetek több mint kétharmadában (férfi: 66%, nő: 69%) a kórosan magas tartományba esett!
A szisztolés vérnyomás értéke a vizsgált férfiak közel felénél (43,8%) 140, 10 százalékánál pedig 160 Hgmm feletti volt. A nőknél ez az arány kicsit alacsonyabb.
A vércukorszint a vizsgálatban részt vevő férfiak 17, nők 13 százalékában haladta meg a határértéket. Ezen esetek mintegy felében 2-es típusú cukorbetegséget igazoltak.
A vizsgált jellemzők kóros határértékei:
  • BMI (testtömeg-index): testsúlytöbblet 25 kg/m2 felett, obesitas, azaz kóros elhízás 30 kg/m2 felett
  • Vércukor: 6,1 mmol/l felett,
  • Összkoleszterin: 5,2 mmol/l felett,
  • Triglycerid: 1,7 mmol/l felett,
  • HDL-koleszterin 1 mmol/l alatt,
  • Derékméret: férfi 102 cm felett, nő 88 cm felett,
  • Vérnyomás 140/90 Hgmm felett.

Életmódtanulságok

A megkérdezett férfiak több mint fele (53,2%), a nők egyharmada (33,5%) dohányzik, bár a nők kevesebben és kevesebbet szívnak. A vizsgálati adatok szerint az alanyok csak az esetek mintegy felében végeznek értékelhető testmozgást. A megkérdezetteknek egynegyede (28%) vallotta magáról, hogy helyesen és rendszeresen táplálkozik. Itt külön rákérdeztek a ma egyre divatosabb cukros üdítők és gyorséttermekben, gyorsbüfékben kapható ételek fogyasztására is, amely az idősebb korosztálynál még kevésbé, de fiatalabbaknál egyre jellemzőbb, a helyes táplálkozási szokásoktól viszont igencsak messze van.

Mire számíthatunk?

A Framingham pontrendszer alkalmazásával - melynek segítségével egy amerikai kisvárosban már 1949 óta követik a lakosság rizikófaktorainak és szívérrendszeri betegségeinek összefüggéseit - többek között kiszámolható egy adott beteg 10 évre vetített szív- és érrendszeri megbetegedésének kockázata.
A felmérésből kiderült, hogy a férfiaknál sokkal magasabb a nagy rizikójú esetek száma, ami azt jelenti, hogy minden negyedik, 40-70 év közötti magyar férfi 10 év múlva feltehetően kardiovaszkuláris betegségben hal meg. A nőknél ez az arány szerencsére sokkal kisebb.
A rizikó mértékének megoszlása:
10 éves CV rizikó Összes % Férfi % Nő %
1-10% (kicsi) 54,9 40,1 68,3
11-20% (közepes) 32,0 34,7 29,5
21-55% (nagy) 13,1 25,2 2,2

Hiányosságok az ellátásban

Egy Európában a közelmúltban befejeződött és mintegy egy évtizedig tartó vizsgálat szerint Magyarország sajnos a nagy rizikójú országok csoportjába sorolódna, noha mi nem vettünk részt a felmérésben. A most lezárt vizsgálat nélkülözhetetlen adatokat szolgáltatott, de továbbra is hiányzik még egy hosszú távú, követéses vizsgálat. Általánosságban elmondható, hogy kontinensünkön a volt szocialista országok és az északi népek a legveszélyeztetettebbek a szív- és érrendszeri betegségek területén, a mediterrán országokban élőknek jobb életkilátásaik vannak. Valószínűleg a nyugodtabb életmód, a megtartott szieszta, a zöldséges táplálkozás, az evéshez kapcsolódó, kulturált és mértékletes borfogyasztás, valamint az olíva olaj vezető szerepe a főzéshez használt zsiradékok között segít megőrizni az erek egészségét.
A vizsgálat elgondolkoztató tanulsága volt, hogy a kezelés alatt álló betegek is milyen nagy számban éltek kóros élettani értékekkel. (A vizsgált férfiak 39,7%, a nők 9,7%-ánál a szisztolés vérnyomás 160 Hgmm feletti volt annak ellenére, hogy az ismert hipertóniás betegek 91 százaléka már valamilyen vérnyomáscsökkentő kezelésben részesült.) Ebből az a következtetés vonható le, hogy a betegek 30-40%-a nem a megfelelő ellátást kapta.
A vizsgálati program nagy mértékben hozzájárul az orvos-továbbképzéshez és az ellátás színvonalának javításához. Az önkéntesen résztvevő orvosok az eredményekről részletes kiértékelést kapnak, melyből a saját háziorvosi praxisukba tartozó betegekre vonatkozóan is kapnak visszajelzést. A rizikófaktor értékelő szoftver e-mailben elküldhető, és minden olyan családorvosnak szívesen rendelkezésére bocsátják, aki ezt az igényét jelzi - mondta dr. Balogh Sándor, az Országos Alapellátási Intézet főigazgatója.
Dr. Császár Albert egyetemi tanár, az Országos Gyógyintézeti Központ Belgyógyászati Osztályának osztályvezető főorvosa pedig azt emelte ki, hogy a jövőben arra kell törekedni, hogy pontos, az eddiginél jobban használható kezelési irányelvek álljanak az orvosok rendelkezésére. Fontos, hogy a betegek kóros koleszterin-, vércukor- és vérnyomásértékeit a kezelés során minél hamarabb a célértékekhez tudják közelíteni. A kezelés alatt álló betegeknél Angliában ezt csak a betegek 6%-ánál sikerült elérni, Nyugat-Európában valamivel sikeresebb a kezelés, nálunk az arány 40%, tehát nem kell szégyenkeznünk. Ha azonban a lakosság állapotát tekintjük, a lehetőség pedig adott, nem bújhatunk ki a feladat alól; az az arány határozottan további javításra szorul.
Forrás: VM.komm

Értékelje a cikket!

További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+8, +13 °C
Minimum:
-3, +2 °C

Hazánkban csütörtökön délelőtt többnyire erősen felhős lesz az ég, csapadékra nem kell számítani.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag

Influenzahíradó

február 11. - február 17.
Influenzás tünetekkel
orvoshoz fordulók száma:
52 200
  • 0-14 évesek
  • 15-34 évesek
  • 35-59 évesek
  • 60 év felettiek