Egyes vizsgálatok szerint az alacsonyabb D-vitaminszint összefüggésbe hozható a magasabb halálozási kockázattal. Más kutatások pedig arra jutottak, hogy a D-vitamin véd a légúti fertőzésekkel szemben, valamint pozitív hatást gyakorol a nyiroksejtekre, illetve a kórokozó-ellenes fehérjék termelődésére is - olvasható a Semmelweis Egyetem oldalán . A meghűlés, az influenza, vagy a koronavírusok által is okozott felső légúti betegségek télen gyakrabban fordulnak elő. Ebben szerepe lehet az alacsonyabb D-vitamin szintnek is - mutatott rá dr. Masszi Tamás, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Hematológiai Klinikájának igazgatója. Úgy véli, a felső légúti betegségek esetében pozitív hatása van a D-vitamin pótlásának, így feltételezhető, hogy a megfelelő vitaminszint fenntartása immunerősítő hatású lehet a COVID-19-cel szemben is. Ezt azonban még nem támasztja alá konkrét kutatás - tette hozzá a szakember.
Mennyi D-vitaminra van szükségünk?
Egy egészséges felnőttnek napi 2000 nemzetközi egységnyi D-vitaminra van szüksége. A D-vitamin elsősorban az egészséges csontszerkezetért felel, ugyanakkor például az izomerő fenntartásában is fontos szerepet játszik. Receptora szinte a szervezet összes sejtjén jelen van. Ha a nyári időszakban napi negyed vagy fél órát eltöltünk a napon, a téli hónapokban pedig szedjük a háziorvos által felírt napi 1000-2000 egységnyi D-vitamint, akkor a D-vitaminszintünk egész évben a megfelelő tartományban marad - ez pedig elősegítheti a nagyobb ellenállóképesség kialakulását, például az új típusú koronavírus ellen is.
A nyári hónapokban a maximum fél órás, az arcot, a karokat és a vállakat érintő napsugárzás nem növeli a bőrrák vagy egyéb bőrmegbetegedések kockázatát, fontos azonban, hogy a déli órákban - amikor a legerősebb az UV-sugázás - ne tartózkodjuk a napon. Ha pedig fél óránál hosszabb ideig tervezünk a napozni, mindenképpen használjunk napvédőkrémet - ezek a termékek azonban hatással lehetnek a D-vitamin termelődésére.
A túl sok D-vitamin sem jó
Egyes felmérések szerint az őszi-téli időszakban, illetve az október és március közötti periódusban a magyarok 90 százalékánál alakul ki D-vitaminhiány. Fontos, hogy tisztában legyünk azzal is, hogy táplálkozással csak mintegy 80-at tudunk biztosítani a 2000 nemzetközi egységnyi napi szükségletből. Ugyanakkor a 4-5 évvel ezelőtti adatokhoz képest háromszorosára nőtt a D-vitaminkészítmények szedésének mértéke Magyarországon. Ez azt is jelenti, hogy most a lakosság nagyobb hányadának lehet megfelelő ellenállóképessége a betegségekkel - köztük a koronavírussal - szemben. Nem szabad azonban elfelejteni azt sem, hogy a D-vitamin pótlása csak addig előnyös, amíg a vitaminhiány meg nem szűnik. Egy normál D-vitaminszinttel rendelkező embernek nincs szüksége plusz bevitelre, hiszen az szélsőséges esetben kalcium túlterhelést és veseproblémákat is okozhat - hívta fel a figyelmet a professzor.
27 alkalmazott lett koronavírusos egy fagylaltot és fagyasztott zöldségeket gyártó román cégnél - a részletekért olvassa el társportálunk, az nlc.hu cikkét!
