Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint globálisan csaknem 660 millió embert fertőzött meg napjainkra az új koronavírus (SARS-CoV-2), eközben mintegy 6,9 millió halálesetet előidézve. Lassan három évvel a pandémia kihirdetése után is bőven akadnak azonban még megválaszolandó kérdések. Ezek közé tartozik például, hogy pontosan mely életmódtényezők befolyásolhatják a fertőzés, valamint a súlyos megbetegedés kialakulásának veszélyét. Prágai kutatók 30 ezer résztvevő segítségével végeztek el egy online felmérést, amelynek eredményeit a Biology Methods & Protocols című folyóiratban tették közzé, és amelyről az Eurekalert oldalán jelentetett meg egy rövid összefoglalót az Oxfordi Egyetem kiadója.
A kutatók összeállítottak egy 105 jellemzőt tartalmazó listát, a válaszadóknak pedig ezek közül kellett kiválasztaniuk, hogy melyeket érzik igaznak magukra nézve. Egészségügyi, demográfiai, életmódbeli tényezők egyaránt helyet kaptak a felsorolásban. Az így kapott adatokat elemezve a kutatók a többi között arra jutottak, hogy a nagyvárosokban élők, valamint a magasan iskolázott emberek körében alacsonyabb a fertőzésveszély. Ezzel szemben azok, akik nagy létszámú háztartásban élnek, illetve akiknél több 20 éven aluli gyermek is él a családban, általában nagyobb valószínűséggel kapják el a vírust. A háztartás kisebb mérete, valamint nőknél az iskolázottság a súlyos vagy hosszú lefolyású COVID-19 tekintetében is védő hatással hozható összefüggésbe.
A D-vitamin hasznos lehet, az éneklés nem
Meglepő módon a sporttevékenységekben való gyakori részvétel, a gyakori éneklés és a hideg vízben úszás az adatok szerint fokozza a fertőzéskockázatot. A maszkviselés iránti szigorú elköteleződés viszont a legerősebb védelmet nyújtja az összes vizsgált tényező közül, megelőzve a vitaminok és egyéb étrend-kiegészítők rendszeres fogyasztását. Utóbbiak közül is kiemelkedő jelentősége lehet a D-vitaminnak. A szociális távolságtartás és a rendszeres kézmosás kapcsán viszont csupán gyenge protektív hatást tudtak kimutatni a kutatók. Érdekes felfedezés továbbá, hogy az eredmények alapján a B vércsoportú emberek körében magasabb a megfertőződés rizikója. A kisállattartás viszont nem jelent veszélyt, sőt, enyhe pozitív hatása is lehet a súlyos lefolyású betegség elkerülése tekintetében.
Mind a koronavírus-fertőzéssel, mind a súlyos panaszok kialakulásával szemben viszonylag erős védelmet képez a dohányzás és – kizárólag nőknél – a marihuánafogyasztás. Hasonló felfedezésről már korábbi tanulmányok is beszámoltak. Érdemes azonban hozzátenni, hogy ezek a COVID-19 lefolyása tekintetében már kockázatnövelő tényezőnek találták a dohányzást.
Végezetül a cseh kutatócsoport azt is kimutatta, hogy a súlyos megbetegedés szempontjából az elkötelezett maszkviseléssel és a távolságtartással kapcsolatban is pozitív korrelációt lehet felállítani. Ez értelemszerűen a kutatókat is meglepte, lehetséges magyarázatként azonban felvetették, hogy talán mindez annak következménye, hogy a kockázati csoportba tartozók lelkiismeretesebben törekednek betartani a megelőzési javaslatokat. Tehát akik például elhízással, COPD-vel vagy cukorbetegséggel élnek, hajlamosak szigorúbban követni a maszkviselésre és távolságtartásra vonatkozó előírásokat. Ha viszont mégis megfertőződnek, akkor egészségi állapotuk okán nagyobb arányban alakulnak ki súlyos, akár kórházi ellátást igénylő panaszaik.
