Egy kis történeti áttekintés
A tudósok már évszázadokkal ezelőtt is törték azon a fejüket, hogyan lehet közvetlenül a szemre helyezett üveglencsével korrigálni a látáshibákat. René Descartes például már 1636-ban papírra vetette elképzeléseit. Az első igazi kontaktlencséket a 19. században készítették el Adolf Eugen Fick és August Müller tervei alapján. Persze ezek még viszonylag nagyok voltak, 23 milliméteres átmérővel rendelkeztek, és rendkívül kényelmetlen volt a viselésük is. A 20. században aztán 10 milliméterre csökkentették az átmérőt, amely lehetővé tette, hogy akár 10-12 órán át is bent lehessenek a szemben.
Talán kevesen tudják, hogy a kemény kontaktlencsék megalkotása egy magyar professzorhoz, Dr. Győrffy Istvánhoz kötődik, aki a 30-as években már műanyagot használt az elkészítésükhöz. Az első modern, formatartó és szellőző darabok 1976-ban jelentek meg a piacon. Körülbelül 8-10 milliméteres átmérőjűek, és mozgékonyan úsznak a könnyfilmen. Ezzel párhuzamosan Otto Wichterle kikísérletezte a lágy hidrogéllencséket is, amelyek általában 12-16 milliméter átmérőjűek, és biztonságosan illeszkednek a szemfelszínre. Készítenek belőlük egynapos, hetes, havi viselésre alkalmas darabokat is.
Túlhordás
A szakemberek szerint a legtöbb kontaktlencse-viselő abba a hibába esik, hogy túlhordja a lencsét. Erre leginkább akkor kerül sor, ha a felhasználó azt látja, hogy a lencse tiszta és sérülésmentes, ezért egyszerűen nem cseréli le akkor sem, ha a dobozán feltüntetett határidő már rég lejárt. Persze azoknál, akik eleve úgynevezett egynapos lencsét hordanak, kisebb a túlhordás valószínűsége, hiszen egyértelmű, hogy este el kell dobni, és másnap újat kell elővenni. Aki viszont kéthetes, havi, háromhavi vagy éves típust választ, jobb, ha tudja, hogy ahogy a lencse öregszik, veszít a légáteresztő képességéből is. Ilyenkor a szem nem jut elég oxigénhez, ami miatt viszkető, égő, szúró érzést tapasztalhatunk, bepirosodhat a szemünk, és gyulladás is kialakulhat. Ezek lehetnek enyhe tünetek, amelyek pár nap alatt elmúlnak, ha pihentetjük a szemünket. A látószervünk ugyanis gyorsan képes regenerálódni. Ha azonban gyakran elmulasztjuk időben lecserélni a lencsét, a szaruhártyánk maradandó károsodást is szenvedhet, így hosszútávon már fájdalmassá válhat a kontaktlencse-használat. Sőt, a folyamatos irritáció révén a szaruhártya meg is duzzadhat, aminek nemcsak gyulladás, hanem látásromlás is lehet a következménye.
A lencsék élettartamát azért is fontos figyelembe venni, mert a leggondosabb tisztítás és ápolás mellett is szennyeződnek. Ez azt jelenti, hogy a könnyben termelődő fehérje rárakódhat a felületükre, ami kitűnő táptalajt jelent a gyorsan szaporodó gombáknak és baktériumoknak. Ráadásul az sem biztos, hogy a sérülésmentesnek látszó lencse valóban az: idővel ugyanis normális, hogy rongálódik a széle. Ez nemcsak a fertőzésveszély miatt kockázatos, hanem azért is, mert felsértheti a szaruhártyát, és maradandó látáskárosodást is okozhat. Nem lehet tehát eléggé hangsúlyozni, hogy a kontaktlencsét, valamint értelemszerűen a lencsetartót, és az az ápoló folyadékot rendkívül kockázatos a megengedettnél tovább használni.
Szemszárazság
Szintén gyakori a kontaktlencse-viselők között, hogy égető fájdalomra panaszkodnak, olyan érzésük van, mintha homokszem került volna a lencse alá, feltűnően érzékenyebbé válna a fényre, és szinte állandóan pislogniuk kell. Ezeket a tüneteket általában szemszárazság okozza, ami annyit tesz, hogy nem termelődik elegendő mennyiségű vagy minőségű könny a szemben, ezért a szaruhártyát nem fedi be megfelelően a nedvességréteg. Magának a szemszárazságnak is több tényező állhat a hátterében. Szó lehet egyszerűen arról, hogy nem illeszkedik jól a kontaktlencse, ezáltal pedig akadályozza azt, hogy a pislogással eloszlassuk a könnymirigy által termelt könnyet a szem felületén.
A tüneteket előidézheti a hosszas monitorhasználat, illetve az is, ha sokat olvasunk, tévézünk. Ugyanis amennyiben sokáig bámuljuk a számítógépet vagy az okostelefon kijelzőjét, automatikusan ritkábban pislogunk, a szemünk felületét borító könnyfilm pedig gyorsabban párolog. A szemszárazságon egyébként viszonylag könnyen lehet segíteni. Érdemes az irodai munka közben óránként pár percet pihentetni a szemünket. Ezen kívül ajánlatos kipróbálni különböző tartósítószer-mentes műkönnyeket is.
Szemallergia
Amennyiben a késő tavaszi, nyári időszakban szembesülünk olyan problémákkal, hogy kontaktlencse viselése mellett viszket, ég a szemünk, ráadásul ki is vörösödött, allergiás eredetű megbetegedésre is gyanakodhatunk. A szezonális pollenallergiának ugyanis nemcsak légzőszervi, hanem szemészeti tünetei is lehetnek. Mivel ezek rendkívül kellemetlenek, először is próbáljuk meg elkerülni az olyan helyzeteket, amikor magas allergénkoncentráció vesz minket körül. Azaz tartózkodjunk zárt térben, és mossuk le gyakran a szemünk, valamint a bőrünk felületéről a polleneket. Sokat segít, ha a kétheti, vagy havi kontaktlencsék helyett napi viselésre váltunk, hiszen ezzel is kevesebb allergén jut a szembe. Próbáljunk ellenállni annak, hogy a szemünket dörzsöljük, mert az megbontja a könnyfilm szerkezetét, ami a panaszok felerősödéséhez vezet. Ha pedig mindez nem bizonyul elégségesnek, keressük fel az orvosunkat.
Szemirritáció
A jelenség hasonlít az allergiára, bár nem pollenekről, hanem elsősorban a nagyvárosok levegőjében található szálló porról és más káros anyagokról van szó. A sűrű szmog, korom és a kipufogógáz okozta környezeti terhelés ugyanis a szemünkre is hatással lehet. Mivel ez elsősorban a téli hónapokban fordul elő, súlyosbíthatja a helyzetet, ha a zárt tereknek is száraz a levegője a fűtés miatt. A szemünk felületét borító könnyfilm ugyanis így gyorsabban párolog, ezért hamar tapasztalhatunk száraz szemre emlékeztető, viszkető, szúró érzést. A megoldás ebben az esetben is az, hogy amennyire lehet, kerüljük az irritációt okozó helyeket, azaz kiránduljunk, sétáljunk sokat a természetben. Cseréljük gyakrabban a kontaktlencsét is, hogy az esetleges szennyeződések ne jussanak be a szemünkbe. Az otthonunkban és a munkahelyünkön is ügyeljünk arra, hogy biztosítsuk a levegőben az ideális páratartalmat. Emellett használjunk műkönnyet, hogy segítségével helyreállíthassunk a szemünk felületét védő könnyfilmréteget.
Lencse helyett lézer
A lézeres szemműtét nemcsak a szemüveget, hanem a kontaktlencsét viselőknek is hosszútávú, kényelmes alternatívát biztosíthat. Különösen ajánlott azoknak, akik bizonyos okokból nem hordhatnak kontaktlencsét - például az astigmia olyan formáinál, amelyekben a lencse megfelelő illesztése kivitelezhetetlen, vagy allergiás reakció lép fel a lencse vagy az ápolószer anyagai ellen.
