A rendszeres pislogás szükséges reflexünk, ami elengedhetetlenül fontos szemünk egészségének megőrzése érdekében. Könnyünk szétterítésével nedvesíti a szemfelszínt, miközben tökéletesen sima optikai felületet képez a szaruhártyán. Ahogy a könny állandóan és egyenletesen eloszlik, védelmet nyújt a kiszáradástól, a kórokozóktól, valamint táplálja a külső felületén található sejteket. Ahhoz, hogy mindez optimális működhessen, átlagosan 3-4 másodpercenként kell pislognunk.
Túl keveset pislogunk
A pislogást az idegrendszerünk szabályozza a dopamin nevű neurotranszmitterrel, így egy korosztályon belül is nagy egyéni eltérések lehetnek. Minél magasabb a dopaminszintünk, annál gyakrabban pislogunk. Érdekes tény az is, hogy a csecsemők jóval ritkábban pislognak, mint a felnőttek - csak idővel sűrűsödik ennek a száma - annak ellenére is, hogy a babák életünk első néhány hónapjában csak minimális mennyiségű könnyet termelnek.
Felnőtteknél, az optimálisnál kevesebb pislogás elsősorban akkor fordul elő, amikor erősen koncentrálunk valamire, például számítógép vagy telefon használat, gépjárművezetés, illetve olvasás közben. Ilyenkor gyakran megesik, hogy az átlagoshoz képest fele olyan ritkán pislogunk, ami könnyen szemszárazság kialakulásához, és az ezzel járó kellemetlen tünetekhez vezethet.
Száraz szem szindróma
A szemszárazságot érdemes komolyan venni, hiszen nemcsak szempirosodást, hanem égő, szúró, viszkető érzést, homályos látást, fényérzékenységet vagy gyulladást okozhat, ami kezelés hiányában akár állandósulhat is. A szem kiszáradását fokozhatja az erős szél, a száraz, szennyezett levegő, a túlzott számítógép használat, a női változókor vagy például a nem megfelelő összetételű könny, illetve a túl széles könnycsatorna. A kellemetlen tünetek gyakran a lézeres látásjavító beavatkozások után is megjelenhetnek, de a szemszárazságot érzékelő idegek ebben az esetben néhány hét alatt maguktól regenerálódnak. Addig is a műkönny használata javasolt.
Szabályozhatjuk?
A pislogást mi magunk is szabályozhatjuk némi tudatossággal, bár ezt nem könnyű a teljes ébren töltött időszakban kivitelezni. Arra viszont odafigyelhetünk, hogy óránként öt-tíz percre pihentessük a szemünket, különösen akkor, ha erős koncentrálást igénylő feladatot végzünk, például a monitor előtt. Szemünk fáradtságára a szervezetünk is felhívja a figyelmet, például önkéntelen hunyorgással. Ha ezt észrevesszük magunkon, érdemes mindenképpen szünetet tartani.
Ilyenkor, ha lehetőségünk van rá, menjünk ki a szabad levegőre és tornáztassuk meg például távoli tárgyakra való fókuszálással, ami még a rövidlátás korai kialakulása ellen is hasznos gyakorlat lehet. Jót tesz továbbá, ha lehunyt szemünket óvatosan átmasszírozzuk, vagy néhány percig hideg borogatást teszünk rá, hiszen ez nemcsak nyugtatóan hat, hanem fokozza a vérkeringést is. Fontos az is, hogy tegyünk meg mindent a látásunk megőrzése érdekében, hiszen rossz szem esetén erősebben kell koncentrálnunk a fókuszáláshoz. Amennyiben szükséges, használjunk megfelelően beállított szemüveget vagy kontaktlencsét, illetve hosszú távú megoldásként választhatjuk a ma már biztonságosan és fájdalommentesen elvégezhető látásjavító lézeres szemműtétet.
