Agyunk duplán jutalmaz az evésért

Megeszünk-e vajon még egy szelet süteményt az ünnepi asztalnál? Ennek hátterében az a finom biokémiai mechanizmus is ott húzódik, amely a táplálkozási döntéseinket befolyásolja. Ez ellen pedig - ha nem írjuk felül tudatosan, önfegyelemmel - nincs esélyünk.

Az egyik nagy áruházlánc, ahol a hétköznapokon többnyire élelmiszereket és háztartási árucikkeket szoktunk vásárolni, friss akciós újságjában mindent háttérbe szorított, hogy helyet adhasson a különféle fitnesztermékeknek. Olcsóbban lehet venni tornafelszereléseket, gumiszalagokat és -köteleket, kondigépeket, masszírozóhengereket, fitneszruházatot stb.. A kampány nyilván arra irányul, hogy e termékek megvásárlásával megnyugtathatjuk az ünnepekben gyakorolt túlevés miatt háborgó lelkiismeretünket, ettől pedig akkor is jobban vagyunk, ha a négykilós gömbsúlyzók jövő karácsonyig érintetlenül foglalják majd a helyet a sarokban.

hamburger
Ha a testünkre hagyjuk a döntést, többet és egészségtelenebbet fogunk enni

Az ünnepek idején hagyományosan elengedjük magunkat, aminek többek között az a következménye, hogy a természet átveszi az irányítást a testünk felett a begyakorolt rutinoktól és a magunkra kényszerített étkezési normáktól. A dolgok úgy történnek meg, ahogy az a testünknek - és nem a megfontolásainknak - a legjobban megfelel. A következmény a hízás, mert sokkal többet eszünk és iszunk a kelleténél: rengeteg felesleges és jelentős részben üres kalóriát viszünk be.

A túlevés miatt persze egy idő után nem érezzük jól magunkat, és a felszedett pluszsúly miatt még bűntudat is gyötör, de nincs mit tenni: az evés ugyanis az adott pillanatban rendkívül élvezetes. Szerencsére megfogadhatjuk, hogy a következő hónapokban egészségesebben fogunk élni, ennek pedig nyomatékot is adhatunk egy fitnesztermék megvásárlásával. A sok túlsúlyos ember jelenléte közöttünk azonban azt mutatja, hogy agyunk jutalmazórendszerével szemben tényleg kevés az esélyünk, a többség pedig év közben sem tud felülkerekedni rajta, vagy a testmozgással keltett élvezetet nem tudja eredményesen szembeállítani az evés okozta boldogsággal.

A Max Planck Intézet anyagcsere-kutatásokkal foglalkozó részlegének tudósai kiderítették - olvasható a Discover Magazinban -, hogy miért nem tudunk ellenállni a szükségesnél mindig több szelet sütemény elfogyasztásának. Evolúciós örökségünk közismerten arra sarkall bennünket, hogy együnk, amennyit csak lehet, mert gyorsan vége szakadhat a bőséges napoknak, és jöhet az éhkopp. Azt is tudjuk, hogy ha megpillantjuk az élelmiszereket (vagy akár csak rájuk gondolunk), agyunk azonnal olyan vegyi anyagokat (neurotranszmittereket) bocsát ki, amelyek meggyőznek bennünket az evés szükségességéről. Ezt persze közönségesen úgy mondjuk, hogy megkívánjuk az ételt. De a neurotranszmitterek nemcsak motiválnak az evésre, hanem meg is jutalmaznak minket, ha eszünk. Ezért szeretünk annyira enni. 

Különböző utakon kapunk jutalmat

Kiderült az is, hogy nem is egy, hanem két kémiai jutalmat kapunk, ha jóllakatjuk magunkat. A Max Planck Intézetben Heiko Backes és munkatársai kimutatták egy új képalkotó technika segítségével, hogy a jutalmazásért felelős vegyület, a dopamin abban a pillanatban termelődni kezd agyunkban, amikor a falatot megérezzük a szánkban, majd még egyszer, amikor leért a gyomrunkba. Azaz minden falatot duplán jutalmaz a szervezetünk.

A pozitron emissziós tomográfia (PET) vizsgálat módosított változatával a kutatók nyomon követhették a dopamin mozgását 12 résztvevő agyában azután, hogy enni kapott. A kísérletben sikerült kimutatni, hogy a dopamintermelés már az élelmiszer megpillantásakor vagy gondolatban való felidézésekor is megtörténik, de akkor is felszabadul, amikor valóban elfogyasztjuk a táplálékot. A kísérletben résztvevők vagy valamilyen ízletes ételt kaptak (például egy turmixot), vagy egy (ízetlen, de nem kellemetlen) kontrolltáplálékot, és figyelték, hogy mikor és hol jelenik meg a neurotranszmitter.


A dopamin - a várakozásnak megfelelően - azonnal megjelent a résztvevők agyában, amint érzékelték a turmix ízét. A neurotranszmitter kibocsátása nem meglepően olyan területekre koncentrálódott, amelyek többek között a jutalmazásért, a memóriáért és a gátlások kontrolljáért felelősek. De 15-20 perccel azután, hogy a turmix lejutott a gyomorba, a kutatók újabb dopaminhullámot azonosítottak az emberek agyában, ráadásul teljesen más agyi régiókban, mint az első esetben. Ezúttal ugyanis a dopamin a magasabb kognitív funkciókkal összefüggő területen bukkant fel. A további elemzés egy másik trendet is felszínre hozott. Ha az emberek vágytak a turmixra, a megtermelődő dopamin első adagja (amely az íz első érzékelésekor jelent meg) meglehetősen nagy volt, de a második sokkal kisebb. Ha nem annyira vágytak rá, akkor az első dopamintermelődés kicsi volt, a második pedig nagyobb.

A nyelvtől a gyomorig

A kettős jutalmazás némi leegyszerűsítéssel azt a tényt tükrözi, hogy szánk és gyomrunk más-más okból szereti az ételt. Szánk hálás a jóízű táplálékért, gyomrunk pedig azért, hogy megtöltjük tápanyagokkal. Tehát ha valami jóízű, akkor agyunk dopaminnal jutalmaz minket. És amikor gyomrunk megkapja azokat a dolgokat, amikre szükségünk van a testünk üzemeltetéséhez, akkor jeleket küld az agynak arra kérve, hogy engedjen ki egy ki egy kis jutalmazó vegyületet köszönetképpen.

A kutatók úgy vélik, hogy az emberek, akik kívánták a tejes turmixot, több dopamint kaptak, mert a kezdeti jutalmuk nagyobb volt, majd később kevésbé próbáltak gátat szabni a túlevésnek. Azoknál, akik később kaptak nagyobb löketet, azt azonosították, hogy testük az élelmiszer tápértékére reagál. Gyomruk egyszerűen azt üzente az agyuknak: "Ez jó! Kérünk még többet!" Ez pedig arra bizonyíték, hogy testünk jutalmaz azokért az ételekért is, amelyek jók a szervezetünk működésének, nem pedig csak jó ízűek.

A kor előrehaladtával nemcsak fizikai állóképességünk romlik, de a testsúlyunkat is egyre nehezebb kordában tartanunk. Miért hízunk idővel akkor is, ha ugyanannyi élelmiszert fogyasztunk? Részletek!

Bár ezeket a reakciókat korábban már egereken megfigyelték, a mostani volt az első alkalom, hogy emberekben is rögzíteni tudták. A felfedezésnek hatása lehet az elhízás kezelésére, a kutatók ugyanis azt mondják, minél többet eszünk, később annál kevesebb jutalmat kapunk a gyomrunk agyunknak küldött jelentése alapján. Ennek eredménye, hogy ha az étkezés pillanatnyi élvezetét keressük, ugyanakkor hosszú távon is elégedettséget akarunk elérni, akkor magas cukor- és zsírtartalmú ételeket választhatunk, miközben elhanyagolhatjuk a második dopaminlökést, ami a tényleges tápértékkel kapcsolatos. Az eredmény kevésbé egészséges ételválasztásokhoz vezethet. Ezért érdemes emlékezni rá, hogy azok az élelmiszerek, amelyek elfogyasztása nem jelent azonnali élvezetet (de hasznosak a szervezetnek), szintén megkapják a maguk jutalmát: csak egy kicsit várni kell rá.

Értékelje a cikket!

További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+26, +31 °C
Minimum:
+16, +21 °C

Hazánkban kedden délelőtt a napsütést legfeljebb fátyolfelhők szűrik, gyorsan melegszik a levegő.

Egészséget befolyásoló hatások:
erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag