Agyfolyadék-szivárgás a COVID-teszt végén
A COVID-19 járvány időnként egészen különös eseteket is produkál. Nagyon ritkán a rosszul elvégzett mintavételnek is súlyos következményei lehetnek. Egy ilyen eset rávilágít, hogy a jól képzett egészségügyi szakemberek szerepe még nagyobb a pandémia idején, mint gondolnánk.
Az egyre növekvő igény miatt már az is szóba került, hogy a tesztelési módszereket esetleg önmintavétellel lehetne átalakítani. Eltekintve a hibásan levett és kezelt mintáktól, a csalás lehetőségeitől az is felmerül azonban, hogy nem veszélyes-e az orrunkba dugni egy hosszú pálcát, hogy azzal turkálva gyűjtsük össze a szükséges mennyiségű tesztanyagot. Egy ritka, de veszélyes eset rávilágított, hogy a tamponos pálca még akkor is veszélyes lehet, ha szakember használja. Hát még ha laikus.

A COVID-19 tesztek során steril tamponos pálcával vesznek mintát a garatból és az orrüregből, azaz két meglehetősen érzékeny területről. Egy ilyen alapvetően veszélytelen rutineljárás során véletlenül átlyukasztották egy 40 év körüli nő agyhártyáját, és emiatt agy-gerinc-folyadék kezdett szivárogni az orrán keresztül, ami életveszélyesfertőzésveszélyét vetítette előre - számolt be a különös estről a JAMA Otolaryngol Head Neck Surgery szakfolyóirat cikke. Ez az eset megmutatta, hogy az egészségügyi szakembereknek gondoskodniuk kell a tesztelési protokollok szigorú betartásáról - mondta az AFP hírügynökségnek Jarrett Walsh, a cikk vezető szerzője. Szerinte - ahogy arról a Science Alert tudományos portál beszámolt - azokat az embereket pedig, akik kiterjedt orrmelléküreg- vagy koponyaalap-műtéten estek át, ha lehetséges, alaposan ki kell kérdezni a teszt elvégése előtt.
Agyvelősérv és tesztelőpálca
Walsh - aki az Iowai Egyetem kórházának orvosa - elmondta, hogy a beteg egy választható sérvműtét előtti COVID-19 teszten vett részt. A beavatkozás után tiszta folyadék szivárgását észlelte az egyik orrlyukából. Ezt követően fejfájásra, nyaki merevségre, a fény miatti irritációra panaszkodott és hányt. Ekkor került Walsh gondozásába. Az orvos szerint a nő korábban egy hasonló eljáráson már átesett és semmilyen problémája nem volt. Arra következtetett, hogy talán a második mintavételnél nem a legjobb technikát alkalmazták, és a beavatkozás kissé erőteljes volt.
Később kiderült, hogy a beteget évekkel korábban koponyaűrimagas vérnyomásmiatt kezelték, ami azzal járt, hogy az agyat védő és tápláló cerebrospinális folyadék nyomása is túl magas volt. Az orvosok akkor egy sönt segítségével ürítették ki a folyadék egy részét, és a beteg állapota normalizálódott. De az eljárás miatt úgynevezett agyvelősérv alakult ki, és az agyhártya kitolult az orrba, ahol hajlamossá vált a megrepedésre. Ez a rendellenesség egészen addig észrevétlen maradt, amíg a COVID-19 teszt során meg nem sértették a védtelen szövetet. Júliusban a hibát műtéttel korrigálták, és a beteg azóta teljesen felépült.
Szükség van a képzett egészségügyisekre
Ha a problémát nem kezelték volna, akkor potenciálisan életveszélyes agyfertőzés alakulhatott volna ki az orrba feljutó baktériumok miatt, illetve a levegő bejuthatott volna a koponyába, és túlzott nyomást gyakorolhatott volna az agyra. Walsh szerint ez ugyan valószínűleg nagyon ritka esemény volt, ugyanakkor elengedhetetlen az egészségügy dolgozók magas színvonalú képzése, mert mielőtt véget ér a járvány, tesztek százmillióit fogják elvégezni a világon. A magyar egészségügyi szakemberek számára is készült protokoll, amely több helyen is nyilvánosan elérhető.
A COVID-19-járvány megfékezésében fontos szerep jut a tömeges tesztelésnek. Lássuk, hogy mit érdemes tudni az e célra alkalmazott módszerekről. Miben különbözik egymástól a PCR-teszt és az antigénvizsgálat? Mit mutatnak ki egészen pontosan ezek a vizsgálatok? Várdi Visy Katalin tüdőgyógyász, szomnológus, rehabilitátor foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat. Részletek!
A különös és veszélyes esetet okozó orrból való mintavételi eljárásra a széles körben elterjedt és közismert PCR-teszthez van szükség. Ilyenkor a kórokozók, mostanában leginkább a SARS-CoV-2 vírus genetikai nyomait igyekeznek megtalálni. A mintavétel nem tűnik ugyan veszélyesnek, de kellemetlen lehet, hiszen egy hosszú pálca végén lévő tampont dugnak mélyen az alany orrába, ahol aztán a nyálkahártyán megforgatják, hogy minél több tesztanyaghoz jussanak.

A művelet minden részlete megtekinthető a Johns Hopkins orvosi egyetem mintavételt oktató oldalán, illetve a Brit Kolumbiai Járványközpont útmutató klipjében is. Ha új típusú, kevesebb kellemetlenséggel járó tesztek érkeznek, akkor ezt bizonyára sokan fogják üdvözölni.